A barátnőm szűz és a behatolás előtt mindig bepánikol. Van ötletek, hogyan segíthetnék neki?

17:37

Látom te kicsit funkcionális analfabéta vagy. Nem azt mondtam neki itassa le hanem oldja a gátlásait alkohollal és talán könnyben menne mert a rejtett félelmek nem jönnének elő. Nem értem miért vagyok hülye. Azzal nem segítesz többet hogy találgatsz mi lehet a baja. :)

Üdv. első voltam.

ma 17:52

Attól még, hogy esetleg neked ez így bejött, nem biztos, hogy másoknak is be fog. Mellesleg szerintem nem kellene bűncselekményre buzdítani másokat egy nyilvános fórumon.

Fél a terhességtől, ez tuti, saját példámból kiindulva, én is ezzel pánikoltam .Aztán inkább letepertem a srácot és én voltam fölül.

Egyébként meg..nem szokott masztizni vagy mi? Vegyetek egy műbránert, mert az is sokat segíthet. Nem neked kell csinálni élesben, ő is kitapasztalhatja a dolgot.

Én pontosan ilyen helyzetben voltam- lányként. Én 16,5 voltam, mikor összejöttem a 18 éves barátommal. És én is így voltam ezzel, mint a barátnőd. Annyira szerettem/szeretem a barátomat, de egyszerűen nem bírtam belemenni a dologba. Valahogy nem voltam kész rá. Talán azért, mert elég vallásosan neveltek és sokáig úgy gondoltam, hogy én csak annak adom a szüzességem, aki feleségül vesz. Mert bűnnek éreztem, hogy másnak adjam. Nem is igazán tudom elmagyarázni, miért nem mentem bele. Szerintem ezért mondta a barátnőd is, hogy ő se tudja, miért van. Én a mai napig nem tudom megmondani. Nálunk (is) nagyon jó volt a petting, és kívántam nagyon a barátomat, de mindig azt éreztem, mikor odáig jutottunk, hogy még nem vagyok kész rá. Én is sokat sírtam miatta, milliószor bocsánatot kértem a barátomtól, és kerestem magamban az okokat, de nem találtam. Aztán elterveztem, hogy akármennyire is ellenzi bennem valami a dolgot, a születésnapján neki adom magam. Csak aztán úgy alakultak a dolgok, hogy kb 1 órát tölthettünk együtt a születésnapján, így nem történt meg a dolog. Ezek után azt terveztem el, hogy akkor az évfordulónkon, mert igazán megérdemli, nem is kívánhatnék jobb barátot nála, és akármennyire szorongok is, odaadom magam neki, mert akartam, testileg- lelkileg- csak volt bennem valami szorongás féle. Azt hiszem, ez segített valamennyire, hogy volt egy alkalom, amihez tudtam kötni, hogy akkor történjen meg. Bár jobb lett volna talán, ha spontán történik, de lehet, hogy akkor még sokkal több időbe telik, mire rá bírom szánni magam.

Elkezdtem fogamzásgátlót szedni már előbb, hogy mikor az aktusra kerül sor, akkor már hatásos legyen, mert azt is tudtam, hogy a barátom sosem csinálta óvszerrel, mert az előző barátnője is gyógyszert szedett, és szerettem volna, ha mindent megkap ennyi várakozás után- meg úgy éreztem, én is jobban élvezném úgy. Végül megtörtént a dolog az évfordulónkon. Teletettem a szobáját gyertyákkal, vettem szexi fehérneműt és beraktam a kedvenc zenémet. Tudta, mi következik... Nagyon gyengéd volt velem, és mégis fájt először nagyon, aztán kihúzta és én a szemébe néztem és láttam, hogy mennyire szeret és ha akarom, abbahagyja, de én meg csak arra tudtam gondolni, hogy én is mennyire szeretem, és akkor is akarom, ha valami közben azt mondja belül, hogy "állj!". És mondtam neki, hogy folytassa, és folytatta és pár perc után elkezdtem nagyon élvezni és kb 2 órán át szeretkeztünk mindenféle pózokban... Bár orgazmusom nem volt (csak külön), de boldog voltam utána, és az is mennyei érzés volt, mikor a barátom elment bennem. És nem bántam meg, azóta is Vele vagyok (3 éve) és titokban reménykedek, hogy beteljesül a régi vágyam, hogy a férjemnek adtam a szüzességem :)

Szóval csak azt tudom tanácsolni, hogy továbbra is várj, ha igazán szereted, akkor bírod még egy picit- egyszer a barátnődnél is eljön a pont, mikor felülkerekedik a belső visszatartó erőn, és elhatározza, hogy igen is megtörténik, mert szeret és meg meg akar ajándékozni vele, mert megérdemled. Továbbra is szeresd nagyon, ne erőltesd a dolgot, és éreztesd vele, mennyire szereted. Remélem sikerül feloldódnia és szép lesz az első együttlét mindkettőtöknek. 20/L