Az otthonülős, zárkózott emberek mégis hogyan találnak párt maguknak? Csak az internet marad a lehetőség?
20 éves létemre még egy barátom sem volt, annak ellenére, hogy állítólag nem vagyok csúnya (több srác is bepróbálkozott már nálam) és nem is vagyok egy elviselhetetlen személyiség. Az az igazság, hogy eléggé finnyás vagyok, ha akadt egy udvarló, mindig kikosaraztam, mert egyszerűen külsőre nem tetszett. Aztán meg persze féltem(és félek), hogy mit szólnak majd, hogy 20 évesen még senkim nem volt... Nekem ne mondja senki, hogy ilyenkor az ember nem gondol bele, hogy valami nincs rendben az illetővel... Nem igazán szeretek elmenni bulizni, inkább maradok otthon, viszont a netes ismerkedésekről csak rosszat hallottam. Maga a párkapcsolat gondolata is megilyeszt, egyszerűen berögződött, automatikusan távolságtartóbb vagyok a fiúkkal és mindenre nemet mondok. Ahova szórakozni járok nagy ritkán az ismerősökkel, oda olyan emberek járnak, akik nagyon nem az én világom, ezért sem akarok semmit sem magamra erőltetni: mit kezdenék én egy olyas valakivel, aki egy teljesen más világban él? Ahogy telik az idő, úgy csökken egyre az a kicsi önbizalmam, ami még van.
Mit tegyek, mit változtassak magamon és hogyan?
Akkor sírjatok együtt, hogy miért nem találtok párt magatoknak.
Én is lány vagyok, csak nem a gyökér, felszínes liba fajtából.
Beszállok én is, ha nem baj, mármint nem veszekedni, csak véleményt kifejteni, elnézést, bocsánat. Én nem tartom magam gyökér, felszínes libának, és a kérdezőt és a tizes válaszolót se, és azt hiszem, értem mit mondanak. Itt nem a szokásos kiskirálynő-magaslovon szituáció áll fent szerintem. A több srác könnyen lehetett 3-4 is, és simán előfordulhat, hogy ez a 3-4 pont nem volt az esete. Azért nem olyan lehetetlen. Képzeld el, mi lenne, ha minden lány összejönne ha nem is az összes, de mondjuk minden második fiúval, aki bepróbálkozik... Nem mindenki illik össze csak azért, mert az egyik tetszik a másiknak, ez nem így működik. Főleg hogy a fiúk lépten-nyomon csapják a szelet mindenféle lánynak, aki az útjukba akad, szinte válogatás nélkül :D Illetve nem tudom, az én fiúismerőseim mind így csinálják, és teljesen normális, átlagos srácok.
Kérdező, neked azt tanácsolnám, hogy ha megijeszt a párkapcsolat gondolata, és nem érzel akkora vonzalmat egy fiú iránt se, hogy minden gátlásod félredobd és be merd vállalni akár a csalódást is, akkor inkább pihentesd a témát még egy darabig. Egyes embereknél előbb jön a vágy, és csak utána a szerelem, ők azok, akik mernek kockáztatni, kevésbé válogatnak és úgy vannak vele, hogy nosza, bármi kisülhet belőle, majd úgyis kialakul valami, másoknál meg kellenek a mély érzelmek és a kötődés, hogy valaki mellett el tudják kötelezni magukat. Ugyanúgy, ahogy a nyitottabb, merészebb lányokat is elhordják mindennek, mert kockáztatnak és képesek akár havonta váltogatni a partnereiket, ugyanúgy a zárkózott, félénk lányok is megkapják a magukét, mert válogatósak, beképzeltek és "sápadképűek".:) Bárki olvassa ezt, ne törődjön olyanok véleményével, akik a felét se látják át a helyzetnek, csak ítélkeznek össze-vissza, az a fontos, hogy a saját lelkiismereted tiszta legyen, és ez tényleg mindenkinek szól.
Amúgy meg ne ülj otthon, minél több lehetőséget használj ki, hogy emberek között lehess, beszélgess, ismerkedj, nem kell ehhez feltétlen olyan hű de közvetlennek lenni, csak a félelmeidet győzd le. Szerintem neked tényleg csak a megfelelő személyre van szükséged, ahhoz pedig valahogy meg kell oldani, hogy meg is találjátok egymást:)
Bocsánat, hogy hosszú volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!