Ennyire túlkorosan van-e esélyem, vagy adjam fel teljesen? 24/F

Ugyan már, a szomszédomnál biztos nem vagy rondább, komolyan, hányhatnékot kapok tőle, nem csak külsőre, de belsőre is egy nulla, kretén, és mégis szoktam látni nőkkel. Az más kérdés, hogy hogy néznek ki, de legalább tudja, hol van a helye (bár engem még az is meglep, hogy a 120+ kg súlyú dömpereknek kell, tehát képzelheted mennyire vonzó az ominózus egyed).

Nem biztos hogy a külsőddel van a baj, egy ismerősöm 23 éves lesz idén, és ő se volt még nővel, pedig jól néz ki, kedves, humoros, udvarias, sportos. De szegény félénk, túlságosan is, ilyen attitűddel meg továbbra se nagyon lesz sikere.

24 évesen még semmi sincs veszve, majd 34, 44 évesen kezdj el aggódni. Még fiatal vagy, változtass a magatartásodon, hozzáállásodon és meglásd, menni fog az! Kibszottul ocsmánynak kell lenned, hogy magabiztos megjelenéssel, szívélyes személyiségként se kellj senkinek. No de ehhez ismerkedni kell! :)

Sose add fel! Lehet csak másképpen kellene próbálkoznod.

Ismerek olyan srácot, aki úgy néz ki, mint Quasi Modo, mégis egész aranyos barátnője van. Pedig a pasi minimálbérért is dolgozik. Szóval nem gazdag.

Én ismerek néhányat a való életből is és nem bírom felfogni, hogy ha nekik ilyen barátnőjük van akkor nekem miért nincs.

Pedig én sokuktól sokkal jobban nézel ki, intelligensebb is vagyok és többet is keresek, ezzel szemben ők alul iskolázottak, nincs jóformán még egy szakdiplomájuk sem nehéz fizikai munkát végeznek apró pénzért. A barátnőik meg sokszor kiváló egyetemi végzettséggel rendelkeznek kiváló munkalehetőséggel ingen keresett szakokról: mérnök informatikus stb...

Nem értem és nem bírom felfogni, hogy ezek a lányok ilyen koponyával és külsővel miért vannak szellemileg, anyagilag és külsőleg is alsóbb kategóriás emberekkel.

Néha már fogalmam sincs, hogy mit kéne tennem, hogy végre szóba álljanak velem, eljöjjenek egy randira vagy valami hasonló.

De az utóbb le irt szituációról nekem eszembe jut egy jó vicc:

A matematikus és a vízvezeték szerelő

Egy matematikaprofesszor észrevette, hogy eltört a cső a konyhai lefolyójában, kihívta hát a vízvezeték szerelőt. A mester rendesen megcsinálta a lefolyót, a matematikus is elégedett volt, egészen amíg kézhez nem kapta a számlát, ami kb. a havi fizetésének az egyharmada lett. Panaszkodott hát a szerelőnek, aki mondta, hogy sajnálja, meg megérti, de hát ez van, jöjjön el ő is a céghez dolgozni, ott sokkal jobban fog keresni. Azt a tanácsot adta még, hogy tagadja le a végzettségét, mert a főnökei nem szeretik a túlképzett embereket. A matematikus elment jelentkezni a vízvezeték szerelő céghez és fel is vették, mivel azt hazudta, hogy csak 7 általánosa van.

Ezek után mint szerelő dolgozott, és egyre többet keresett. Egyszer egy nap a cég vezetése kitalálta, hogy elküldik esti iskolába azokat a munkásokat, akiknek nincs meg a 8 általánosa. Így a professzort is elküldték. Az első ilyen órán, ami történetesen matematika volt, a tanár, hogy tisztába jöjjön az osztály tudásával, megkérdezte tőlük, ki tudná megmondani, mi a kör területének a képlete. Épp a professzort kérdezte meg, aki ki is ment a táblához, de azt vette észre, hogy hirtelenjében, nem jut eszébe a képlet. Elkezdte hát levezetni, integrált, derivált, és azt kapta, hogy mínusz r négyzet pi. Nem tetszett neki az a mínusz, így újra számolt. De megint ugyanezt az eredményt kapta. Megint újra számolt, megint ezt kapta. Nem számított hányszor számolja újra, mindig ott volt az a mínusz. Idegesen körbetekintett az osztályon és hallotta ahogy az összes vízvezeték szerelő ezt suttogja: "Cseréld fel az integrációs határokat!!"

29f