Tök mindegy, milyen érzést váltasz ki a másik emberből, de legalább kiváltottál valamit. Ki hogyan érvelne ez ellen/mellett?

Az egyéniség azt takarja, hogy az illető különleges. Ezért EGYéniség, mert csak EGY van belőle. Elégedjünk meg ezzel, és ne fűzzük tovább úgy, hogy "egy én, és az ég", mert az már a nyelvészet/filozófia/vallás kategóriába illene. :')

Szóval nem, nem attól lesz valaki egyéniség, hogy kivált belőled valami hevesebb reakciót, hanem attól, hogy egyedi; megvan a maga kis világa, véleménye, stílusa stb. Ezer meg ezer bunkó tapló állat van, aki felb*szhatja az embert - többek között mondjuk azzal is, hogy ugyanolyan, mint a többi, na, akkor mi van? - tehát igen is fontos az érzelmek milyensége.

Amit te mondasz, azt az irritáló kis senkiházik találták ki, hogy érezhessék magukat valakinek.

Szeretném figyelmetekbe ajánlani Louise L. hay könyvét a hozzá tartozó hanganyaggal, amiben érzékletesen szemlélteti , hogyan váltsunk negativ gondolatokról minket, céljainkat segítő pozitivakra!

sokan nem is gondolnak bele, mennyire tele vannak negativ gondolatokkal, amik értelemszerűen negativ megtapasztalásokat teremt, azaz olyanokat amiket épen nem szeretnének megtapasztalni..

régi eszközökkel régi módszerekkel megtapasztalások is a régiek maradnak , ha valami új kell, akkor változtatni kell!