Mit gondoltok a véletlenekről? Hisztek benne? 17/L

Véletlenül találkoznunk kellett"

Igen van ilyen:)

Egyszer nagyon rá voltam "kattanva" egy nőre. Sajnos nem ismertem, mindig csak reggelente láttam. "Kifigyeltem", hogy mely napokon melyik busszal megy, hogy együtt utazhassunk, és adódhasson valami alkalom az ismerkedésre.

Péntekenként sosem láttam, egy pénteki napon mégis úgy ébredtem, hogy ma találkozni fogok vele, ha végigülöm az óráimat. Egyszerűen ezzel ébredtem. Aznap délután voltak óráim, és eszem ágában sem volt bemenni. Ez a kis "hang" a fejemben viszont nem hagyott nyugodni: noszogatott, hogy menjek be, és találkozhatok vele.

Arra gondoltam, hogy ez az elnyomott lelkiismeretem rúgkapálása; így akar rávenni, hogy tanuljak. Vagy pedig mazochista vagyok, és ilyen kényszergondolatokkal szívatom magam. Bementem aznap; nem volt sehol. Végigültem a dögunalmas órákat, mérgesen és csalódottan távoztam. Felszálltam a buszra, ahol természetesen nem volt ülőhely. Megálltam a "folyosón" valahol. Nem mentem hátra az ajtóhoz, ahogy szoktam, csak megálltam valahol, aztán jó lesz itt is. Idiótának éreztem magam: tessék, egy órát utaztál, hogy három órán át unatkozz, most pedig megint utazhatsz egy órát - állva - az a csaj pedig sehol.

Fortyogtam magamban, és lepillantottam az előttem lévő (oldalvást álltam, az ablakok fele voltam fordulva) ülést elfoglaló lányra. Megállapítottam, hogy pont ilyen ciklámen bőrdzsekit (ne tessék fujjogni, nagyon jól állt neki, nagyon ízléses volt az egész nő) viselt az a lány is... Kibámultam az ablakon, mosolyogtam, és felidéztem, milyen jó is volt látni; vajon hol lehet; mit csinálhat; mi lehet a neve stb. Aztán a "hangocska" megszólalt a fejemben; pont ilyen kabátja volt neki is, ugye milyen érdekes? És a táskája? A nadrágja... Visszanézek erre a lányra: az is pont olyan, mint neki... Nézem az arcát, és végre leesik: de hát ez ő! Ott volt az orrom előtt, de én így felső szögből, a csalódottság ködében vakon imbolyogva nem ismertem fel! És én csak úgy véletlenül pont előtte álltam meg ott a buszon, úgy, hogy tudatosan fel sem fogtam, hogy ő az... Egyszerűen csodálatos és ijesztő is volt egyben.

Megismerkedni mondjuk nem tudtunk, mert aludt, de hát most nem erről van szó. :S

Történtek még vele kapcsolatban fura véletlenek.