Jobb ha egy fiúnak értelmes hobbijai vannak, semmint ha haszontalan, csak szórakozást, de fejlődést nem szolgáló hobbijai?

Ejj fiam, sok jóból maradsz ki...

Én járok kondizni rendszeresen, szeretek utazgatni, olvasok ÉS bizony Gyűrűk Urát, Stephen King regényeket stb. gitározok és imádok a barátaimmal lógni, csajokkal ismerkedni, akár éjjel, akár nappal.

TV-zek is hébe-hóba, sorozatokat is nézek, imádom a számítógépes játékokat, még konzolom is van, imádom a filmeket, sokat megyek moziba. Szeretem az anime-ket is.

Szerintem, aki kihagyja az életéből a képzeletet és nem hagyatkozik a fantáziájára, az elhidegült, merev emberré válik...

25/F

Szerintem is rémunalom, én szeretem, ha a párom ki tud kapcsolódni, szórakozni.

Az életrajzi könyvek nem szórakoztatnak. Tanítanak, ismeretet terjesztenek, de nem szórakoztat.

Egy hobbinak az a lényege, hogy kikapcsoljon, szórakoztasson.

Én spec. szeretem, ha egy srác szeret számítógépes játékokkal játszani, mert akkor tudunk együtt is, és az móka.:)

Persze a függőket én sem szeretem.

"eljár ismerkedni nappal és éjszaka is"

Ez nem hobbi. Főleg nem értelmes hobbi.

Ez egy természetes dolog. Bár ezt is túlzásba lehet vinni.

Aztán a kérdés magyarázatának második felével megérkeztünk a lényeghez.

"Nem tévézik, heti 1 filmet néz és semmi sorozatokat."

Tudom, hogy a tv nézés azt jelenti, hogy bekapcsolom és a műsorra hagyatkozom. De vannak értelmes csatornák is. Pl. előszeretettel nézem a Discovery Science-t, amin kapok bőven űrkutatást, modern technológiákról műsort, és néha érintve egy kis modern-fizikát is, már már kvantumfizikát, fogyaszthatóbb, érdekesebb köntösbe bújtatva, mint az egyetemen.

"napi 1 órát számítógépezik és nem okostelefonja"

Nehogy azt hidd, hogy ez erény. A számítógép és az okostelefon is annyira okos amennyire a felhasználója az és amennyire azzá tudja tenni.

A klasszikus telefonhoz nem kell sok ész. Tehát ez sem erény. Más kérdés, hogy van aki kényelmi okokból tart buta-telefont, mert azt nem kell naponta feltölteni, és mert a tepsi telefonnak nevezet 5-6 inch átmérőjű képernyőkön sem tud kényelmesen netezni, inkább sz.gépen vagy tableten teszi azt.

hanem a klasszikus régi fajta van neki. Nem játszik számítógépes játékokkal sem. Nem olvas fiktív regényeket vagy képregényeket, helyette inkább pl. valós életrajzi könyveket vagy a fenti érdeklődési köreihez kapcsolódó könyveket. Meg a legjobb okostelefon is képes összeomlani. A régi, adott hardverre megírt cuccok jobban bírták, bár ezen lehet természetesen vitázni, biztos van ellenpélda is az állításomra, de mondjuk többségében ritkábban hallottam, hogy "lefagyott a telefonom" és sűrűbben, hogy "Lefagyott a sz.gépem" :)

"Nem játszik számítógépes játékokkal sem."

Ja, mert az rossz és attól elbutulsz.

Én pl. nem csak TV-t nézek ritkán (a klasszikus értelemben véve, hogy bekapcsolom és bámulom a a trash reality-ket, nem pedig a célzottan megkeresett műsorokat a tematikus csatornán amit szeretek), hanem filmet is egyre kevésbé nézek. Látvány kimaxolva, történet, karakter, mondanivaló, esetleg némi mögöttes többlettartalom meg nuku.

Egy egy AAA kategóriás játék bizony sokkal több mondanivalót tud magában hordozni a történetével a karaktereivel a szituációkkal amibe belevisz, mint egy film ahol előre készen kapod, és nincs beleszólásod, hogy TE mit és hogyan alakítanál rajta. Na nem az agyatlan daráldákra gondolok, ahol rátapadsz a lövés gombra és mész előre.

"Nem olvas fiktív regényeket vagy képregényeket, helyette inkább pl. valós életrajzi könyveket vagy a fenti érdeklődési köreihez kapcsolódó könyveket."

Megint mellényúltál. A képregényeknek is megvan a maguk már már 100 évre visszatekintő kultúrája. Vannak klasszikusok, vannak jók, rosszabbak. És bizony attól mert egy történetet rajzokkal mesélünk el, még nem jelenti azt, hogy kevesebb mondanivalót hordoz magában, kevesebb értéket teremt mint egy könyv. Mondjuk ebben az esetben elszakadnék az amcsi képregényektől is, hiába van ott is pár használható és komoly mű, és áttérnék a mangára. Ne a dragonball-ra meg a pokemonra gondolj. :) Bár amik tényleg komoly szó szerint irodalmi értékkel bírnak azokat úgy sem ismered. Sőt az irodalmi érték mellé kapsz nem kevés grafikus művészeti értéket. Amit a könyv a párbeszédek mellett leírva érzékeltet azt a manga lerajzolva, egy egy állóképpel. Nehogy azt hidd, hogy a fájdalmat a csalódottságot a kételyt, a belső vívódást olyan könnyű így visszaadni. De a lényeg, vissza lehet.

Fiktív regények: Jó, ne olvasson pl Tolkient, mert most az úgyis divatos a Hobbit, meg a gyűrűk ura miatt, de akkor más klasszikust se. Kipling, Lovecraft, Jókai, Petőfi, senkit se, mert meglepő, de Tolkien már szépirodalom. Sőt, soha nem is volt az. Max egy időben kortárs volt, mára már egy egész irodalmi irányzat megteremtője lett, és nem kis klasszikus. Ahogy Asimov, vagy Arthur C. Clark a Sci-fi-ben. De ne is olvasson Asimovot, mert megzavarná a nagy realitásban, és véletlenül még téged is, mert nem tudnál mit kezdeni egy kis logikával amit némi filozófiával fűszereznek a pszichológiai körítésen felül amit egy képzeletbeli világba helyeznek, mert úgy érdekesebb. De tényleg ne foglalkozz ilyenekkel, mert neked árthat, meg a tökéletes pasi is csak tökéletlenebb lesz tőle.

Amit leírtál az egy brutális kultúrsznob.

Ismeretanyagot gyűjt a fejébe, mert csak olyat olvas és néz meg, és egészséges, öntudatos, céltudatos, és biztos az ELTE két kézzel kap majd utána, de attól még egy unalmas, két lábon járó lexikont festettél le, akinek kb. érzelmei sincsenek. Biztosan érdekes társaság lenne mondjuk Velencében ahol random tud bedobni érdekes történeteket és történelmi információkat egy eldugott utcában található jellegtelen épületről, és hogy vajh mi köze lehetett hozzá Jacopo Contarini-nek, de egyébként még mindig egy könyvmoly, vagy rosszabb esetben egy sznob képét festetted fel nekünk.

És látványosan klisékben gondolkozol, ennél fogva egy ilyen kaliberű fiú számára ráadásul unalmas lehetsz, vagy ő maga is ugyanilyen klisés és az általad észlelt erényei pusztán felszínes, kifelé mutatott dolgok, amitől még inkább a sznob irányba húz, és hosszú távon téged is.

A világlátottságodat is megkérdőjelezem, mert amiket felhoztál negatív példának az valóban lehet negatív példa, de korántsem kell, hogy az legyen. Csak nézőpont kérdése, de a tied valami élére vasalt, tüchtig, precíz valami lehet, ami távolról unalmas, közelről meg egyenesen taszító.

Ötös: Mintha csak rólam írtad volna. Igaz a kondizás helyett bringázás van. :)

Pacsi!