Nappal várhatok arra ítéletnapig, hogy a fiúk oda merjenek jönni hozzám ismerkedni az utcán/buszon/boltban/bárhol?

1: Volt már egyszer-kétszer ilyen az életemben, úgyhogy megvan mire gondolok: Pl. odajön az utcán, megkérdezi hogy merre van állatkereskedés, vagy a buszon megkérdezi hogy merre megy ez a busz, a boltban megkérdezi hogy szerintem jól áll-e neki ez a ruha; ebből aztán kikerekítünk egy beszélgetést, ahol megismerjük egymást anélkül, hogy bárki kimondaná hogy meg akarja ismerni a másikat. De persze ha csak simán azzal jön oda egy férfi, hogy meg akar ismerni, akkor is már ezerszer jobb azoknál a gyáváknál, akik nem mernek, ebben igazat adok neked, ezt jól mondod.

2. Arról erősen megítéltetik a szememben egy férfi, hogy odamer-e jönni hozzám. Ha odamennék hozzájuk, nem tudnám hogy melyiknek lett volna bátorsága odajönni hozzám.

3. Hogy mehetnék a minőségre? Egy férfi minősége a szememben ott kezdődik, hogy mennyire van bátorsága odajönni hozzám és kinyitni a száját.

4. Akinek szívesen venném a közelítését azzal szoktam szemezni, szemkontaktust tartani, hogy ezzel bátorítsam. Soha nem vágok flegma képet, vagy ilyesmi. Naponta van hogy több srácnak is küldök ilyen jeleket.

5. Az elsőnek adott válaszban leírtam. És igazad van, ha odamer jönni egyáltalán és megszólal már az is nagy szó, bármit is mond.