Szerintem ez egy oltári nagy baromság: "szinte ugyanannyi egyedülálló nő él, mint férfi", ti mit gondoltok erről?

"A nőkről általában pedig tudjuk, hogy nem elégedettek, ha a férfi csak 99 pontos, ők akkor is a 100 pontos férfira vadásznak tovább."

Ejj.

"Az eszük ágába sem jut ezeknek a kedves nőknek - bizony, a nők többsége beletartozik -, hogy egy elsőre kevésbé rokonszenves, kevésbé vonzó, kevésbé érdekes, kevésbé megnyíló férfi is lehet rokonszenves, vonzó, érdekes és megnyíló."

Ajj.

"Tehát a nők meglehetősen felszínesek!"

Jujj na!

Na jó, tudom, nem szabad, de azért reagálok a leírtakra.

Alapjából véve nagyon sarkítasz. Olyan számokkal dobálózol, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal - igazad van, de csak részben! Részben.

Itt, most leszögezném azt a megdöbbentő tényt, hogy az információ 90 százalékát a szemecskéinket keresztül nyerjük. Jobbára így döntjük el, hogy meg kell-e állni a kereszteződésnél, megbízhatsz-e az eladóban, jól áll-e a hajunk, maradt-e még kakaófolt a szánk szélén, stb. Ha egy civilruhás ember kolbászol az autódhoz és követeli, hogy szállj ki, nem úgy fogsz reagálni, mintha egy egyenruhás rendőr szólítana föl. Na, egen, eléggé függünk -mi, emberek- a látottaktól. Egen, felszínesek vagyunk - mind. Te is. Én is. Meg ő. Meg az ott ni, a csíkos zokniban.

"A másik dolog pedig az, hogy a férfiak - határozzuk meg a hozzávetőleges arányokat - 10%-a, akik a legjobbaknak minősülnek külsőre, belsőre, egzisztenciára stb., ők jobb részt akár több nővel is kavarhatnak egyazon időben. Így a "maradék" 90%-nak még kevesebb nő jut, még kevesebb az esély rá, hogy pár találjanak."

Életcélként állítod be a pár találást. Miért?

"...az a nagy büdös helyzet áll fenn, hogy mivel egyre bátortalanabb a férfiak többsége"

Azért Olyannyira nem kell félteni a "teremtés koronáját".

"...egyre nagyobbak a férfiakkal szemben támasztott elvárások"

A sztereotípikus pénz-farok-lakás trióra gondolsz?

"...egyre több férfi - hála az abszurdisztáni fizetéseknek - képtelen megteremteni az elvárt egzisztenciát"

Ebbe nem csupán a férfiak roppannak bele. Háromnegyed Magyarország szenved a szegénységtől.

"...ráadásul a feminizmus is virágkorát éli"

Még nem.

"Tessék végre felismerni és megbékélni a gondolattal, hogy sokkal több egyedülálló férfi létezik"

Ez tény és való. Férfi többlet van.

"...és sokkal nehezebb dolgunk van nekünk, egyedülálló férfiaknak"

A versengés nehéz. Senki sem mondta, hogy nem az.

"...mivel jócskán kevesebben vagytok, egyedülálló nők, akik nem is feltétlen akartok sem ismerkedésbe, sem párkapcsolatba belemenni. "

Igen. És? Problem? Tessék kérem, haver pajtás, megmondani: a női nem holmi szeretetszolgálat, kinek kutya kötelessége volna férj után vadászni és kielégíteni a férfiak igényeit állandó rendszerességgel? Esetleg (szánalomból) randira kísérni azokat, akik felkérik őket - válogatás nélkül?

"Én csupán arra próbálok rávilágítani, hogyha valaki idejön GYK-ra panaszkodni, hogy neki nehezebben megy az ismerkedés, nehezebben talál nőt, kevésbé veszik őt észre a lányok, és kétségbe meri vonni, hogy a nők vajon tényleg sokkal többen vannak, és tényleg sokkal több egyedülálló nő jut egy férfira"

Igen, az itteniek tényleg minden lehetőséget megragadnak! Ha kiderül, hogy talán-talán vaginával a lábaid között születtél, nyomban rád startolnak - akár a legostobább indokkal is. Mindennel megtalálnak - jószerivel nyugta nincs az embernek. És nem azt mondom, hogy ne próbálkozzanak, de az Isten szerelmére, van az a határ, ami után már mocskosul zavaró a folyamatos sarkodban lihegés, önajánlgatás, figyelem felkeltés.

"Valójában azok a férfiak, akik a harminchoz közeledve sem tudják megtalálni - mert bizony, nekik kell keresgélni - leendő párjukat, onnantól kezdve biztosított a sírig tartó remeteélet. Szóval arra kérem a fikabajnok hím- de legfőképpen nősoviniszta sarlatánnácikat, hogy tessék nem félrevezetni a megkeseredett, sokat csalódott férfiakat, hogy van még remény. Nem, nincs remény, s ne keltsünk bennük illúziókat. Ha egyszer valakinek ez jutott, akkor ez jutott!"

Milyen kis pesszimisták vagyunk! Hogy egyem a szíved.

A probléma az, ha ilyet mondasz nekik, lepontoznak. :(

Bár... majd akkor majd belinkelem nekik Ezt, hátha megérik. :)

Látod, milyen rendes vagyok? :)

Én válaszoltam Néked, tisztességesen!

Alapvetően a nők vannak többségben a mai magyar társadalomban. Több férfi születik ugyan, de hamarabb is halnak. Úgyhogy kb. 40 éves korig vannak csak többségben a férfiak, onnantól a nőknek van egyre nehezebb dolguk a párkereséssel. Szóval ez a harmincig kell nőt találni oltári nagy hülyeség. Pont, hogy utána lesz egyre könnyebb a férfiaknak. Pláne, hogy 30 körül már rendesen ketyeg a nők biológiai órája, a legtöbben már ezerrel családot akarnak ekkor, úgyhogy sokszor nagyon leadnak az igényeikből, csak legyen már valami, mert kifutnak az időből. Férfiaknál nincs ilyen, 50 évesen is nyugodtan csinálnak gyereket. Plusz a nő 35 felett legtöbbször már csak fonnyad, ha addig nem talált párt, akkor a hervadó szépsége miatt is csak nehezebb dolga lesz. A férfiak ellenben 40-50 között még simán lehetnek vonzóak. Mellesleg az általad linkelt statisztikák is ezt mutatják, úgyhogy nem hiszem, hogy sikerült volna értelmezned őket, mivel gyakorlatilag a kérdésedben te pont az ellenkezőjét állítod, mint amit a mérésekről le lehet olvasni.

A feminizmusra leegyszerűsíteni a házasságok számának a csökkenését pedig egy logikai buktató. Mert nem veszed figyelembe a többi tényezőt. Pl. a vallás háttérbe szorulása sokkal jelentősebben csökkenti a házasságok számát mint a feminizmus. Plusz még egy önellentmondás: a férfiak nem tudják megteremteni ez elvárt egzisztenciát a nőknek, ezért nincs nőjük. Ezzel azt állítod, hogy a férfiak dolga a pénzkeresés. De rögtön a következő mondatodban a feminizmus virágkoráról írsz. Most akkor a nők is dolgoznak? Feléjük is vannak elvárások? Jééé, eddig erről nem panaszkodtál. Egy nő átlag kevesebbet keres egy adott munkakörben mint egy férfi.

Összességében a te fejedben valami oltári nagy zűr van.

"Miért ne lehetne egy cél a sok közül? Vagy ezt is megmagyarázod azzal, hogy mert ez a trendi, aminek követése életellenes?"

Dehogy; a fajfentartáshoz elengethetetlen. Csak számomra kissé nevetséges, hogy gyesek túlságosan felfújják a dolgot. Egyesek a "másik felüket" keresik a nőkben/férfiakban - holott, szerény véleményem szerint, a sikerhez magunkban kell teljesnek lenni.

"Arról a bizonyos 10%-ról beszélsz, amit föntebb is megfogalmaztam."

Nem.

"Ez csupán a töredéke az összesnek."

Írj le még párat.

"Nagyobb részt a férfiak. Egyébként is valahogy minden nő jobban húz a kisebb ellenállás felé, küzdés, kitartás és kihívás helyett komfort, kényelem."

Ejj. Ez nincs így.

"Szarul állunk, mert törleszteni kell a kocsit, lakást? Egyesek inkább lelépnek a "komasógorhaverral", mert röhögve összekeresi a luxusra valót. Együtt jóban-rosszban, mi? Még ekkora marhaságot..."

A párkapcsolathoz rendszerint két ember kell. Ha nem működik, jön a galiba. Ebben a férfiak is nagyban közrejátszanak.

"Alakul az."

Lassacskán.

"Az sem mindegy, hogy egy Hycomat 601-essel vagy egy Huracánnal állsz a rajtrácsra. Próbáld meg biztatni a trabantost."

Én nem bíztatok senkit.

"A szűkülő relációt vedd figyelembe! Egyedülálló nők > egyedülálló nők, akik hajlandóak ismerkedni > egyedülálló nők, akiknek szimpatikus a férfi, és hajlandóak ismerkedni > egyedülálló nők, akiknek szimpatikus a férfi, és hajlandóak ismerkedni, és akiknél beindul a kémia > egyedülálló nők, akiknek szimpatikus a férfi, és hajlandóak ismerkedni, és akiknél beindul a kémia, és akik párkapcsolatba is belemennének stb. Keresgéljünk is, emellett legyen meg minden elvárásnak megfelelő kritérium, és akkor még jönnek ezek a lépcsőfokok. Talán könnyebb vállalkozás lenne a Himaláját töviről hegyire megmászni."

Nézd a napos oldalá a dolgoknak! Legalább nem kell nő után futni ÉS megmászni a Himaláját.

"Emiatt fogadtam meg, hogy itt (sem) ismerkedem. :) Jól tudom, hogy mik zajlanak privátban, és a nőkre mennyien startolnak rá. Részben megértem azokat a nőket, akik pl. társkeresőkön nem írnak vissza, mert megkapják privátban a maguk kis flame-jét. "

Igen, tudod? Valóban? Honnan?

"Egy-egy lepontozás azért ne fájjon már ennyire. Az igazság különben sem tetszik senkinek sem, akkor ez miért újdonság?"

Fáj, ha érzelmektől vezérelve pontoznak le. Ha baromságot írok, oké, megérdemlem.

Ez az oldal pont arról szólna, hogy kendőzetlenül lehessen válaszolgatni és igazán őszinte válaszokat lehessen kapni a feltett kérdésekre. Ha nem tetszik a (z őszinte) válasz, mi a tökömért kell kiírni a kérdést?

"Hát akkor kérem szépen megvan itt a megoldás. Az olyan selejtek - mint amilyen én is vagyok - várjanak 50 éves korukig, hátha végre horogra akad egy 60-70 éves anyuka, netán nagymama. Hát ez óriási! "

De... dehát... dehát lesz punci! :( És ha kiveszi a protkót, nem kell tartani a fogazástól sem. :)

"Nőkkel szemben támasztott miféle elvárásokról beszélsz te?"

Például egy adott munkában, ami (ostoba módon) férfiasnak van titulálva, többet kell letenniük, hogy ugyanazt az elismerést megkapják.

"Egyébként is nekem - és sok más férfitársamnak is - aztán teljesen mindegy, mennyit keres egy nő, a lényeg, hogy lehetőleg kevesebbet, ugyanis ha lényegesen többet tesz le az asztalra a hölgyike, azzal igencsak szeret visszaélni."

Helyesbítek: nagyon bántaná a törékeny férfiegót.

"Sőt, személy szerint jobban el tudnám viselni, ha a párom nem dolgozna olyan tré munkahelyeken, mint amilyenek léteznek manapság, hogy az embert - és legfőképpen a nőket - sorozatosan megalázzák."

Ez kedves. De sápítozás mellett, vagy inkább helyett, tenni kéne ezen munkák megszüntetése vagy fejlesztése érdekében.

"Ha meg tudjuk oldani, akkor maradjon otthon, barátnőzzön, a hobbijával foglalkozzon, vagy amit akar, rá van bízva."

Ezzel Nekem Személy Szerint az a probléma, hogy így, egy az önérzetesebb nők sikítva tépkednék a hajukat. Függne tőled. Ha bedig a zsebedben van, igenis úgy kell táncolnia, ahogy te fütyülsz neki.

Jó (néha) semmit sem tenni, de hosszútávon haszontalannak érzi magát az ember.

"De ha a boldogságunk múlik ezen, akkor inkább ne készítse ki magát teljesen néhány idióta főnök miatt, akik naponta ötvenszer tesznek neki ajánlatot, ezen kívül molesztálják, zaklatják, az utolsó oxigénmolekulát is kipréselik belőle stb."

Azt a főnököt, illetve kollégát fel lehet jelenteni (szexiális) zaklatásért.

"SZÓVAL ROHADTUL KÖVETELŐZÖK, MI? ROHADT NAGY ELVÁRÁSOK EZEK, IGAZ? PONT EZ AZ ÉN HIBÁM, HOGY NINCSENEK ELVÁRÁSAIM!"

Nyugavér és csigalom, barátom.

Azt be kell látnod, hogy neked is vannak elvárásaid, hiába kardoskodsz amellett, hogy nincsenek. Vannak - mindenkinek vannak. Ezért nem jössz össze a 60-70 éves nénivel. :)

"És tőlem lehet itt jönni olyan szöveggel, hogy nincs meg bennem a bizalom, de menjen csak a számlám rovására: valóban nincs!"

A nőkben sincs. Ezt köszönd a férfitársaidnak. Köszönd meg nekik.

"Amiket tapasztaltam, amiket átéltem, hadd döntsem már el magam, hogy a párkapcsolatban élőkről látottakat/hallottakat gusztustalannak tartom-e vagy sem. Szóval hagyjuk már ezt, hogy kinek milyen elvárásai, követelőzései vannak, mert lekaparom itt körbe mind a négy falat."

Eljöhetnél hozzám. Le kéne szedni a tapétát. Nem tudom, hány órádba (vagy napba) telne lekaparnod - milyen gyorsan dolgozol? Mind a tíz körmöd használod?

"Dehogy van felfújva."

De, túl nagy hangsúlyt fektetünk rá. Túl nagyot.

"Ugyanúgy az élet része, mint az evés, ivás, ugyanez output verzióban, vagy akármi más. "

Nem értek egyet.

"....nyilván ha jön magától, akkor senki nem fog nemet mondani."

Ismételten nem értek egyet.

(A közbeeső szöveg viszont igaz.)

"...ha már nem úgy gondolkodik az illető, mint a nő (merthogy nagyságrendileg inkább a nőkre jellemző), nincs nyalva a talpa ezerrel, nincs minden eszement hülyeségre rábólintva, akkor lemondóan lépnek is tovább a következőre, merthogy "ez a hülye faszi másképp gondolkodik mint én, és így nincs közös jövő, nincs közös érdeklődés" stb. Az érdekek érvényesítésébe egy fikarcnyi energiát sem hajlandó egyik fél sem belefektetni, mert minek... majd jön egy másik nőstény/kan, aki majd elhiszi a torzított, manipulatív maszlagot."

Pontosan.

"De."

De nem.

"Ezt most te komolyan gondolod, hogy sorolgassam fel az összes létező kritériumot, aminek meg kell felelnünk? Felőlem... magasság, testtömeg, vállszélesség, fenék, lábak, szőrmennyiség, szemszín, hajszín, hajhossz, karvastagság, farokhossz, farokkerület, makkméret, hereméret, fanszőrmennyiség, fejméret, karméret, lábméret, testarányok, testtartás, illatszer, öltözet, nadrág, cipő, nyaklánc, ékszerek, tetoválások, egyéb testdíszek, autó, motor, lakás, ház, állás, kereset, hitelek, hobbik, szenvedélyek, sport, s ezen összes tényező minősége, milyensége, de hogy ne legyünk ennyire felszínesek: poénáradat mennyisége, minősége, hirtelen hangulatváltáshoz való alkalmazkodás, műveltség, olvasottság, képzettség, tájékozottság, hozzáértés"

Aha. Tudod, miért akartam? Mert reménykedtem benne, hogy így rádöbbensz, milyen orbitális hülyeségeket hordasz néha össze. Úgy beszélsz, minta az ellenkező nem totális behódolásra kényszeríteni a férfiakat és ugyenezeket, a férfiak, nem várnák el. Jajj már. Dehogy nem. Szórol szóra. (Természetesen a nemi szerveket kivéve. Bár kinek mi.) Attól, hogy nem hangoztatja egy-kettő, nagyon is stimmel a lista.

"...mindezek olyan brutális, szélsőséges kombinációja, hogy pl. egy nyamvadt történelemtanár értsen már minimum egy NASA centrifuga szétszedéséhez, analizálásához, egy egyszerű ételkihordó sofőr értsen már minimum 3 idegen nyelven és legyen belgyógyász vagy atomfizikus, egy lakatos szakmunkás ezermester részletesen számoljon be az összes létező filozófiai ágazatról, azt fejtse ki több száz oldalnyi esszében, egy mozdonyvezető meg minimum legyen génsebész vagy jogász. Katasztrofális! Ugye milyen nevetséges tényezők vannak figyelembe véve?"

De azt meg kell hagyni, élénk egy fantáziád van.

"Csak egy, azaz egyetlenegy ne stimmeljen az elvártaknak megfelelően, csupán egyetlen követelmény legyen egy kicsit eltérő az elvárttól, a viszontlátásra, bukta van! A nők tálcán kínálva várják a szőke herceget alattuk hófehér pacival, akiért a kisujjukat sem kell mozdítaniuk, mert majd a lovag úgyis meghódítja őket, és jó papucs lesz belőle, meg majd lehet vele villogni a barátnőknek. Szánalom!"

Gondolom ezen a ponton múlt el a gyógyszer hatása. Fuss, kapj be még egyet.

"Nincs hát... (szemöldökfelrántásos-szarkazmusos pillanat)"

Hála Istennek nincs igazad. Sok ilyen van - kétség kívül, de Ad 1, korántsem lehet egy kalap alá venni mindenkit, Ad 2, sok férfi is ezt a tábort gazdagítja.

"Ó hát persze, ha mennybemenetel van, akkor azt közösen csináltuk, ha pofáraesés van, az a férfiak hibája. Jellemző."

Nem az mondtam, hogy csak és kizárólag a férfiak hibája, ha szétmegy a kapcsolat. Hanem hogy a férfiak keze is könyékig benne van.

"Nyílegyenesen az apokalipszis felé..."

Mivel te egész kedves kis pasas vagy, nem foglak bántani ezért - csak annyit szeretnék mondani, kicsit olvass még utána a dolgoknak.

Tisztában vagyok vele, milyen csúnya előítéletek keringenek a feminizmusról az országban, sőt, nem egyszer használták szitokszóként az oldalon. Viszont, (most figyelj), a feminizmus a férfiak problémáival is foglalkozik - döntő többségben a nőkével, igen, de nektek is szorítunk helyet.

"Előbbit már réges-rég nem teszem, utóbbira meg sokkal nagyobb az esély, hogy bekövetkezik..."

Éljen a kalandvágy.

"A rengeteg panaszkodó nőtől, talán? Minden ötödik kérdés minden második hozzászólásában megtalálható. Egyik nő sem kér egy üzenetet sem, mégis kapnak minimum 40-50-et. Nekem is elegem lenne a sok farokverő elfuseráltból..."

A panaszkodást hallgatni és ezt megélni két különböző dolog.

"Talán akkor sem kéne egy nyamvadt leszavazásba beleélned magad, nem hinném, hogy ettől függ az életed. Vagy ennyire számít néhány százalék egy no name oldalon, ahol senki sem ismeri a másikat? Miről is volt szó korábban valamelyik hozzászólásban? Megfelelési kényszerről?"

Na-na. Nem. Bosszant. De ez inkább a "bosszant-de-igazából-magasról-leszarom" kategóriába tartozik.

"Ne célozgass, a hozzászólásaidnál nálam még mindig a "Hasznos számodra ez a válasz?" kérdés jelenik meg."

Vedd tudomásul, hogy nagyon csúnyán kidugtam rád a nyelvem.

"És még remeg is hozzá! Viszont így leesik a fejéről a doboz sör."

Amúgy is leesik a fejéről a sör, ha nem csak tartja a farkad a szájában, nem?

(Vagyatiédolyanpindurkahogycsakrácuppannikelléselégnyalogani?)

"Már műszaki területeken sem kell orrba-szájba bizonyítaniuk, rengetegen vezetnek nőként egész műszakokat, üzemeket, és semmivel sem szoptatták fel magukat jobban, mint egy ugyanolyan szaktudású férfi, ráadásul ha egy erős, markáns egyéniségű nőről van szó, még talán jobban is tisztelik a beosztottak, mintha férfi lenne. Orbitális feminista hülyeség, idióta blama ez a "nőknek jobban kell bizonyítaniuk" szöveg."

Én nem így vettem észre. Nem sablon szöveget nyomatok, ezt például saját tapasztalatból írtam. Ez volt a sportban, ez volt a vendéglátásban, ez volt az iskolai tanórákon is anno.

"Valamilyen szinten biztos ez is szerepet játszik."

Minimum fifty-fifty.

"Van a nőknek lábuk, a tapló, bunkó kanoknak pedig pofájuk, esetleg tökük, amit le lehet rúgni egész nyugodtan, ha túlságosan pofátlanok."

Elméletileg igen. Gyakorlatilag kevesen mernek bármit tenni. Tudod, még mindig erősebbek vagyok (és talán kap egy-két pofont az illető, ha nekiáll rúgdalózni, mint a hugyos ló.)

"A nők is nyugodtan kinyitogathatják a szájukat, ha valami nem tetszik."

Az nem... nőies. Az úgy nem elég tisztelettudó. Igen, joguk van hozzá, de nem merik. (Félhetnek a kirúgástól, még több szivatástól - tehát a felszólalás következményeitől.) Rossz szokás. Unalmas és dühítő is. De sokan nem merik magukat megvédeni. (Érvényes ez férfiakra és nőkre is.) Ha pedig valaki megteszi, egyet is ért vele, a francnak sem áll mellé - így, ha "nyer", ő is nyer, ha nem "nyer", visszalapul.

"Bepróbálkozik a kolléga? Leteremteni, leordítani!"

Erre válasz: házisárkány/hisztis/idegbajos pina.

"Bepróbálkozik a főnök? Szintén zenész kulturáltabb formában!"

Erre válasz: maga fenyeget? (Nem kell vázolni a következményeket.)

"Kirúgással fenyeget? Akkor az a féreg megteszi az átlag, hétköznapi férfi melósaival is, hogy ok nélkül kirúgja, maximum nem kéri meg, hogy szopja le, hanem pucolja ki a teleszart retyót utána."

Megteszi.

"Na vajon melyik a megalázóbb?"

Azt hiszed, olyan muris szex ajánlatokat kapni? Hogy még a gyűrűt az ujjadon sem tisztelik? Azt hiszed, poénos és nem frusztráló?

"Ne akarjon függeni. Nem azért tartjuk el, hogy kihasználjuk, hanem hogy a seggecskéje alá toljuk, amit szeretne, amire vágyik. Megteremteni azt a bizonyos egzisztenciát, amire annyira szeretnek nedvesedni."

És te önként-dalolva Egyedül megtennéd neki. Véletlenül se közösen (ha már nincs "magának" opció).

"Ennyit ér, ha ki van nyalva a seggük, kb. semmit."

Ennyit. Semmit. Mert nem dolgozott érte. Nem tudja értékelni.

Ezért is kéne közösen - akkor már nyomban tisztázódna, egy-két dologért mennyit kell gürizni.

"Biztosítjuk számukra a megélhetést, a megfelelő anyagi hátteret, szabadságot, mindent, oda mehet ahová akar, azt csinál, amit akar, azt vehet, amit akar, ha a keretből futja, és még ez is kevés! Mi? Mi kell még? Mi?"

Ész kéne. Illetve nem (csak)... rendes nevelés. Valahol gyerekkorban baszódik el a dolog. Pardon a megfogalmazásért.

"Majd pár évtized múlva, úgy 50 körül"

Addigra feltalálják a női szex-kiborgokat (utalva az egyik kedvenc heti kérdésemre). Gyönyörűen, fiatalok, odaadóak -tökéletesek- lesznek. :DDD

"A föntebb említett "10%-unkkal" valahogy nincs gyomrom szóba elegyedni, viszont ti mindig megtaláljátok őket egymás között cserélgetve, úgyhogy innen is üdvözlöm a ti álompasijaitokat."

Kész. Szét vet a kíváncsiság! Jellemezd az a tíz százalékot!

"Az "álompasik", az ügyeletes szupermacsók nem vállalják? Jók leszünk a ganézásra mi is, azaz a selejtek, igaz? :)"

Nekem kifejezetten a te karmaid kellenek. De szólok, csóró vagyok, rajzkészletre kell spórolnom. :(

"Itt és most befejeztem ezt az egészet, mert teljesen eltávolodunk már az eredeti tárgykörtől, sorozatosan csakis a szélsőségekre vagyunk tekintettel, és ezzel a vitával is a két nem közötti igen nagy szakadék mélyül."

Igazából nem - csak kivesézzük a dolgokat, elmerülünk a kérdéskör bugyraiban, ki-kitérve egy-egy külön kis állomásra.