Lehet bízni ezek után még valakiben?

Volt egy viharos hosszabb (4 év) kapcsolatom, ahol a fiú megalázott gyakran a családjaink és a barátok előtt, elég "jó" hírnevem lett a városomban. Rengeteget veszekedtünk, az őrület határait feszegetve, többször becsapott nagy dolgokban, aztán szétmentünk. Belevetettem magam egy másik kapcsolatba, 8 hónapot voltunk együtt, de kiderült hogy az illető egy pszichopata, lelki terror-ral próbált meg elérni mindent, eljutottam arra, hogy minden este ott bőgtem az ágyban mellette. Jó, elhagytam, gondoltam na most megtalálom az igazit, összejöttem egy új sráccal, de becsúszott egy baba viszonylag hamar, és ő megzsarolt, hogy nem vagyok anyának való mert még nincs diplomám/saját házam/autóm, stb., és hogy ha megszülöm, elveteti a gyámhivatallal.Elvetettük a babát, utána 1 évig nem tudtam semmilyen kapcsolatot teremteni. Jött aztán egy idős tag, aki elhitette velem hogy megért, aztán egy 1 éjszaka alatt lerendezett, és ocsmány körülmények között utána elküldött. Nemrég egy pár hónapos kapcsolatom volt, már nagyon vártam valami tökéletesre, és ez az is volt az elején, a srác kedves volt, ajándékokat hozott, főzött, hozzám költözött az utolsó hónapban, elhitette velem,hogy külföldre kéne mennünk és ott dolgozni, egyszer sem vitáztunk, megbíztam benne. Aztán amikor neki kellett volna megtennie az utolsó lépéseket hogy a külföld összejöjjön, kiderült hogy nem is csinált semmit az ügy érdekében semmikor sem, mert nem gondolta komolyan az egészet, én kiakadtam (mert hát felmondatta velem a biztos munkahelyemet),erre átadta nekem a nála maradt cuccaimat egy zacskóban, és közölte, hogy menjek amerre akarok. Utólag kiderült, hogy egész végig csak arra kellettem neki, hogy kulcsot kapjon hozzám, mert utána betört, és ellopott tőlem nagy értékeket (laptop, készpénz..). És most itt tartok, hogy szeretnék kapcsolatot, de már egyáltalán nem bízok meg az emberekben. Leszólítanak az utcán nagyon helyes nagyon kedves srácok, és elhívnak kávézni, én meg csak továbbsétálok, hogy köszi, de nem. Belevetettem magam a munkába, és így kevés időt hagyok arra, hogy a pasikon agyaljak. De nem hiszem hogy a munkába menekülés megoldaná a dolgokat. Egyszer szeretnék férjet, gyereket, és félek, és ehhez fel kéne valahogy dolgoznom az eddig történteket, de nem tudom, mit tehetnék még. Lehet egyáltalán ezek után még megbízni valakiben?