Van még esély? Szerintetek összefognak még jönni? Van rá esély hogy a fiú meggondolja magát? Vaajon túl tudja tenni magát mindezen és bízni fog még egyáltalán valakiben is még ezekután?

A barátnőmmel történtmeg a következő dolog. Én nagyon sajnálom szegényt és csak segíteni szeretnék rajta. Remélem ti tudtok segíteni nekem ez ügyben most leírom mi is történt vele igazán:

Több mint egy hónapja szakított velem a barátom. 4 hónapig voltunk együtt. Azzal a címszóval dobott,hogy nem illünk össze.A következő volt a szitu: pénteki nap volt,mikor kimondta az ítéletet. Úgy kezdte, én szeretlek de..... Az volt a baj, hogy én sokat féltékenykedtem (ha valaki kíváncsi rá miért leírom neki,elég hosszú lenne ide), meg csúnyán beszéltem és viselkedtem vele. De amiket mondtam,csak felindulásból mondtam,és tettem,de ezzel ő is tisztában van. És én akkor próbáltam meggyőzni hogy ne, szó szerint térden állva könyörögtem, hiába mondtam én a magamét, hogy ezután máshogy lesz, de ő csak egyet hajtott mindig hogy nem lenne jobb meg hogy én nem tudok változni.A hétvégén még együtt voltunk mert nem egy helyen lakunk és én folyamatosan próbáltam jobb belátásra bírni... És neki is fájt,mert ugyanúgy sírt mint én, de ő azt mondja inkább az eszére hallgat pedig idáig mindig inkább a szívére hallgatot,meg nehéz nekem nemet mondani de nem lehet... És a hétvégén még ugyanúgy fogta a kezem az utcán,meg otthon,meg ölelt,és csókolt és együtt aludtunk bár nem akart de nem kellet sokáig győzködni, és hiába mondta,hogy nem összebújva fogunk aludni mégis így lett... És folyamatosan próbált nyugtatni meg végig mellettem volt.Én nem tudom miért tette,mikor még azon a héten kedden meg szerdán még azon volt,hogy mi együtt legyünk és azt mondta mindent megtudunk oldani, és akkor még boldog volt, mert mondta és ezt mások is észrevették és meg is említették neki,csütörtökön nem beszéltünk pénteken pedig már ezzel fogadott...(még a buszon ment a szokásos szöveg hogy na indulok eléd hamarosan találkozunk....)

És én azóta próbálom őt visszakapni, írom neki a leveleket de semmi...

Csak nagyon ellentmondásos dolgokat mond. Ilyenek: nem illünk össze aztán meg mikor kérdeztem tőle neki mégis milyen lány kell azt mondta tökéletesen hozzá való vagyok és hogy pont olyan amilyen kell neki. Ekkor felsorolta milyen vagyok és mit szeret bennem.

Nem volt boldog mellettem- kedden még az volt hisz mondta, meg ugye ahogy már említettem is mások is látták rajta, nem tudok változni- aztán most meg tudja és látja hogy változtam az előnyömre, meg hogy nem érezte hogy törődöm vele- aztán meg mégis ...... meg a mostani levelében is kétértelmű dolgokat mondot, lehet arra is következtetni hogy ő már túl van rajtam és ő most boldog mással, vagy hogy tényleg csak lelket akart önteni belém,főleg mikor olyat ír van még remény....

Csak akkor azt nem tudom, miért nem ad nekem még 1esélyt mikor hiányzom neki nagyon és még szeret is. (mikor felszálltam a buszra,az volt az utolsó szava szeretlek. Meg miért csak a rossz jár most a fejébe ahelyett hogy inkább a jókra emlékezne,és arra mit tettem érte,hogy ott voltam vele ha szüksége volt rám ,hogy megbecsülöm,amit kapott tőlem a sok szeretetett meg törődést, hogy szeretem! stb. Azt se értékeli hogy ő volt nekem az első (én 22 ő 27) meg hogy én nem vagyok olyan, hogy mindenkinek odaadom magam,meg felajánlom, hogy velem bármit kilehet próbálni, úgy mint az,akit nem akarok emlegetni meg rá gondolni. Én beismerem a hibáimat és változatok rajta de ő ezt észre se akarja venni,pedig már mindenki másnak lejött,meg úgy állítja be,hogy csak én vagyok a hibás mikor ő se nyitotta ki a száját hogy ez így nem jó,meg hogy én csak bántó dolgokat mondok,meg teszek vele,amikor ő is mondot olyanokat amiket nem kellet volna nem is egyszer.....Úgy beszél mint akit megfenyegettek vagy teledumálták a fejét és ezt nem csak én mondom meg félek hogy nem ez a valódi indok amit mondod,hanem hogy van valakie és ráadásul olyan,akitől mindig is féltem. És már teljesen kétségbe vagyok esve,tönkre vagyok menve és ennek már testi jelei is vannak azon kívül,hogy bele vagyok fogyva. Annyira fáj a fejem már napok óta és még lázam is volt délután. Nem tudom mit csináljak már,teljesen tanácstalan vagyok...

Már csak azt tartsa bennem a lelket ,hogy egyszer majd meggondolja magát,bár nagyon azon van hogy engem elfelejtsen,minden kapcsolatot megszakít velem,és úgy van vele,lehet évekig vagy hónapokig fog tartani még elfelejt,de majd elmúlik......

Na ez az egyik. Azt hiszem,fél óránként csak egy kérdést lehet kiirni.

Ez pedig a másik:

Nektek mit mondot a párotok mikor szakított veletek,és utána még mennyi ideig próbáltátok őt meggyőzni, és mennyi idő után gondolta meg magát?

Pl ilyenekre gondolok, hogy mondott- e olyat,hogy ő soha nem fogja magát meggondolja, ne is keresd ,meg nem fog válaszolni a leveleidre aztán mégis....meg hasonlók.....