A fiúk miért nem merik megszólítani azt a lányt aki tetszik nekik?

Mert elvonja a figyelmem a tanulásról. Itt állok továbbtanulás előtt, érettségi előtt, és pont egy tamagochi hiányzik a nyakamra, akivel foglalkoznom kell... Aztán meg menjen a tanulás rovására, mert sír, hogy nem töltök vele épp elég időt.

17/F

Jaj, de könnyű számonkérni a másikat. A lányoknak csak válogatni kell, nehogy már még ezt is kifogásolják. Netán nincs elég jelentkező? Jól esne még jobban elkényelmesedni? Gondolom...

Olyan elvárásokkal, mint ami a nőknek manapság van, hadd döntsük már el, hogy kihez van lelki erőnk odamenni. Szerintetek mi bírjuk a sorozatos elutasításokat hol ezért, hol meg amazért? Ja, nyilván csakis bennünk van a hiba.

Túl sok stresszel jár, a fontos dolgokra sincs elég energiám, nem fogom egy elutasításra elpocsékolni azt a keveset. Továbbá nem tudok a nőkkel beszélgetni, nem is tudnék mit mondani.

Meg tudom előre, hogy el leszek utasítva. Elég ha a fejemben hallom, hogy megaláz, nem kell, hogy meg is tegye.

Hogy miért nem merem megszólítani azt/azokat a lányt/lányokat, aki/akik tetszik/tetszenek nekem?

1. Általában a lányok több vasat tartanak a tűzben egyszerre, és én miért álljak be a sor végére, ha egyszer másik 10-12 srácnak is tetszik. A lányok tehát kedvükre válogathatnak a jobbnál jobb fiúk között, így ha visszautasításban részesülnek, még mindig ott van a másik 9-10 kan, akiknél vigasztalódhatnak.

2. Általában a lányok párválasztás terén maximalisták. Csakis a legtökéletesebb jöhet náluk szóba. Nos, én meg tisztában vagyok a hibáimmal (férfihiszti, túlérzékenység, rágódás, hosszas emésztés régebbi dolgokon, sértődékenység, kevésbé jó a beszélőkém, nem tudom a nap 24 óráját végigfecsegni, tehát csupa olyan dolgok, amik hátrányt jelentenek egy nő szemében), így gyakorlatilag oda se megyek hozzá, ha egyszer sokszoros lépéshátrányban vagyok a jobbnál jobb férfiak mögött.

3. Betegesen rettegek attól, hogy viszonzatlanok lesznek az érzéseim. Háromszor buktam már meg emberismeretből. Teljesen félreismertem ezeket a nőket, hazudoztak, megvezettek, játszottak velem. Túlságosan naiv voltam és túlságosan sokat képzeltem a "románcainkba".

4. Eleve nincs jó szövegelőm. Nem tudom a nap minden egyes percében elkápráztatni a nőket, nem tudom percenként durrogtatni a világrengető vicceket, poénokat. Így minek próbálkozzak be akármelyik lánynál is, minek kezdeményezzek, ha egy unalmas gyökér vagyok.

5. Egyébként meg sosem tudnám elhinni, hogy egy nőnek rám van szüksége, meg hogy én jelentem számára a szőke herceget fehér lovon, még akkor sem, ha ez a nő ott feküdne mellettem és egymás karjaiban szenderegnénk.