Fiúk, ezek alapján mit gondoltok rólam? 17/L
Nagyjából 164 centi vagyok (már régi mérés és nem volt pontos) és 52 kg körül. Hátközépig érő sötétbarna hullámos hajam van meg barna szemeim. Inkább sportosabban öltözködök: szeretem a rövidebb fazonú pólókat, néha elöl betűrve egy magasabb derekú nadrágba stb vagy szoknyát.
Sokat sportolok, versenyszerűen díjugratok több lóval is, meg szoktam futni.
Jó tanuló vagyok, (mármint jók a jegyeim), de nem szoktam sokat inkább figyelek órán, a BME-re készülök.
Elég visszahúzódó természetű vagyok idegenek között, de ha valakit jobban megismerek, akkor már egyáltalán nem. Valaki spontánnak és viccesnek tart, de sokan nem értik meg a poénjaimat... (rendben, néha tényleg nagyon fárasztóak) Néha órákig tudnék beszélgetni valakivel, de néha kell a magány mert egyszerűen idegesítőnek találom a környezetemet (ezt nem úgy értem hogy akkor mindenkit utálok, hanem mondjuk nincs kedvem a barátnőm hülyüléséhez és már fáj a szám az erőltetett vigyorgáshoz). Néha, ha nem tudok valamit rendesen elmagyarázni, pontosan azt átadni, amit érzek akkor ideges leszek és inkább hagyom a fenébe. Ha viszont valamit csinálok, akkor minden erőmet belefektetem és megpróbálom a legjobbat kihozni magamból. Ha valamit szeretek, akkor azt nagyon. De dönteni nem tudok.
Még szeretek írni is, rövidebb novellákat általában szürrealista stílusban (amit sokszor hátborzongatónak találnak a barátaim) meg verseket. Olvasni is szeretek, főleg angolul, de verset olvasni nem.
Zene: Muse, Foster the People, Empire of the Sun, Nirvana, The White Stripes, Arcade Fire, Funeral Suits.
R.I.B
The Morning After
Ez a kettő a legjobb.
Köszi, meghallgatom őket ;)
Én is jövőre mennék, de én a biomérnökire :)
Alacsony vagy. Egy haverom keserű tapasztalatai szerint nem érdemes lovas csajokkal kezdeni.
Ha a White Stripes tetszett, akkor a Raconteurs tuti fog!
Racounterst nem ismerem de akkor meghallgatom :)
Ehh, tudom... gyenge pontom, hogy kb mindenkinél alacsonyabb vagyok :(
Mert? Miért nem érdemes? Fejtsd ki.
Ezt elfogadom, és részben én is így gondolom. De azért ne általánosítsunk... Pont azért csináljuk, mert érdekel.
Én azért csinálom, mert a lovaim (kettő van) a legjobb barátaim. Bennük megtaláltam önmagamat. Az egyikkel szinte együtt nőttem fel, ő formált azzá, aki vagyok. És mind a kettő egyéniség - sokszor lehet hogy rájuk sem ismerek, de végeredményül náluk egyfajta menedéket találok. A versenyzéshez pedig: imádok ugratni. Egyébként már egy széken állva is tériszonyom van, de lovon még egy 150-es oxer fölött sem félek. Imádom az érzést. És ha már ugratok, akkor versenyzek is, mert miért ne próbáljuk ki magunkat? Szeretem azt az adrenalinlöketet, amit ad. Nem, én nem azok közé a lovasok közé tartozok, akik lejönnek a pályáról és kétségbeesésükben elverik a ló farán a szívecskéket, amiket belenyírtak, hanem inkább az a fajta, aki még a ló hibáját is magára vállalja. És aki leír engem, vagy ezt a sportot, az nem érti meg ezt a kapcsolatot sem, ami a lovaim és köztem létrejött.
Amúgy ezzel tényleg egyetértek, sokszor én is rosszul vagyok tőlük. Például a minap volt Bábolnán minősítő, na, ott mik voltak... melegítőn majdnem belémjött az egyik csitri, előttem elkiabálja magát hogy meredek és csodálkozik ha nem tudok egyből kitérni az útjából. Mázlija volt, hogy nem rúgta le a lovam...
Igen, ez így van. Sőt, sokszor már ránézésre is megy :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!