Lányok, volt már veletek olyan, hogy elutasítottátok egy férfi közeledését, de később rájöttetek, hogy valójában ő egy csodálatos kincs? :S

Heteken keresztül puhatolózott ismerkedés céljából egy helyes pasi, de nem tudom miért, hülye voltam, elutasítottam, leállítottam, hogy ne próbálkozzon, mert úgyse fog összejönni. Nem bántott meg, leállt és többet nem keresett. Aztán teltek a napok, hetek, és rájöttem, hogy egy nagyszerű férfit veszítettem el, nagyon hiányzik az édes pofija, a viccelődései, minden, szerintem beleszerettem. Nem nagyon szokott ismerkedni, nem az a hantázós-csajozós típus, hanem egy teljesen normális felfogású, érett gondolkodású, és jóképű pasi, akit voltam olyan idióta, hogy elutasítsak. Nagyon hiányzik, tegnap este ráírtam FB-n, próbáltam kezdeményezni, hátha válaszol, de csak a "látta" üzenet jelent meg alul. S_ggfej voltam nő létemre, bevallom, és ezt neki is el merném mondani. Nem tudom mi lesz, reménykedek, hogy még nem felejtett el engem.. Lányok, jártatok már így pasival? :S Ugye csak én voltam ekkora hülye? :S