Kedves lányok! Ez miért van?

Arra gondoltam, hogy röviden leírom milyen vagyok, milyen értékeket tartok fontosnak és mondjátok meg, mégis mi lehet a baj, miért nincs mégsem barátnőm? Ezt egyébként már lány is kérdezte tőlem.

Megpróbálom röviden. Amikor neten elkezdek beszélni egy lánnyal, akkor nagyrészt mindig oda lyukadunk ki, hogy azt mondják, kedves vagyok meg aranyos. Nálam ez alapvető dolog. Mindig is érdekelt a lányok véleménye, hogy mit hogy látnak, mit éreznek és mindig számított amit ők akarnak, nem csak a saját érdekeim. Mindig próbáltam hozzájuk tisztelettel fordulni. Egy ideje próbálkoztam sokat beszélgetni velük, hogy jobban megismerjem a gondolkodásmódjukat és hogy mit hogyan látnak és mi az ami számít, miben különbözünk. Ez több-kevesebb sikerrel működni szokott.

Azt látom, hogy a mai lányok többsége inkább tart attól, hogy kihasználják őket szexuális téren de cserébe nem kapnak semmit. Sok olyan kapcsolatot láttam, amikor fiú és lány együtt voltak hónapok, évek óta de mégis állandó a veszekedés.. sőt néha verekedés is van. De mégis együtt vannak. Miért? Soha nem tudtam volna elképzelni így egy kapcsolatot. Nekem az a szeretetről, a szerelemről, a bizalomról szól. A szex pedig ennek a beteljesítése, amikor egy időben fizikai és szellemi síkon is eggyé válik a két fél :)

Itt a neten elég komolyan el tudok beszélgetni lányokkal mindenféle témákról. A valóságban nem annyira. Valószínű, hogy azért, mert attól félek, hogy azt hinnék, hogy rájuk hajtottam és nem akarok tolakodó lenni. Nem vagyok az a hősbika, nem akarok mindenkit felszedni és mindenkivel dugni. Megismerni szeretném a lányokat és akivel legjobban kijövünk, akivel érdeklődünk egymás iránt és úgy érzem boldogok tudnánk lenni és azok is vagyunk sokszor akár a virtuális, akár a valóságos térben... na mellette szeretném elkötelezni magam :)

Viszont a valóság sokszor nagyon más, mint az internet. Ott valahogy gyorsabban történnek a dolgok. Van olyan lány aki bízik bennem, a barátjának tekint és ez jól esik és néha megölel. Én viszont nem lennék képes szerintem csak úgy megölelni egy lányt, akármennyire is érzem, hogy neki is jól esne. Megkérdezni szintén nem merem, mert nem szeretném ha elutasítana vagy az addigi jó kapcsolatunk emiatt csorbát szenvedjen. Valószínűleg azért vannak ezek a különbségek a valóság és a net között, mert nem tartom magam olyan kimondottan szépnek. Csúnyának se mondanám magam, de szerintem ez az igazság. Próbálok adni magamra, ápoltan és rendezetten megjelenni az emberek között, de a divat soha nem érdekelt különösebben. Egyszerű falusi gyerek vagyok és örökre az is maradok. Van, hogy reggel felkelek kómás fejjel és elfeküdt hajjal és úgy érzem jól magam aznap, mert épp olyan kedvem van. Van aki azt mondja erre, hogy aranyos, van aki azt, hogy gáz...

A barátaimat nagyon szeretem, kb. olyanok mintha a testvéreim lennének. Bulizni hétköznapi értelemben nem járok. Inkább feldobunk egy bográcsot a hegyen, beülünk valami beszélgetős helyre vagy elmegyünk egy kilátóba, moziba vagy csak egymást meglátogatjuk és elbeszélgetünk. Ha segíteni kell egymásnak, akkor mindig rohanunk mert tudjuk, hogy cserébe is ezt várhatjuk el :)

Én egy lánnyal úgy tudnék őszintén elbeszélgetni élőben, ha tudom, hogy ő ezt értékeli és nem azt akarja, hogy azt mondjam amit hallani akar. A szobában ülve egymás mellett vagy egyedül egy parkban, ilyesmi helyeken. Társaságban tök más van, ott általában a társaság részévé válok én is. Alkoholt nem iszom, csak nagyon-nagyon ritkán. 1-2 évente talán. Nem dohányzom, nincs kávé és megpróbálok egészségesen élni. Fiatalabb koromban nagyon sok hülyeségben benne voltam, néhányat csoda, hogy túléltem. Azóta nagyon sokat változtam fejben. Jelenleg már úgy vagyok vele, hogy ha lenne, akkor első a szerelmem lenne, a barátságunk és a közös jövő. Most, hogy nincs barátnőm, azért a jövőmet próbálom még építgetni több-kevesebb sikerrel. Van aki azt mondja, hogy egy barátnő ebben csak hátráltatja az embert de szerintem az embernek mindig szüksége van egy lelki társra. Valakire, akivel mindenről lehet beszélni, akinek bármikor kérhetjük a véleményét, akire mindig lehet számítani és fordítva. Aki nem ismer annyira, azt mondja, hogy okos vagyok.. meg intelligens meg ilyenek :P Szerintem sok ember az, csak a társaság elvárása és a divat miatt sokan erről megfeledkeznek. Teljesen átlagosnak tartom magam akinek hihetetlen nagy szíve van. Mindenkit képes vagyok szeretni szinte csak nagyon nehéz kimutatnom. Ez lehet a baj?

Biztos, hogy van amit kihagytam de ha kérdés van, válaszolok. (lehet, hogy csak privátban)

Ja igen.. a korom. 24.