Jobb ha feladom, ugye?

Sziasztok!

A következő a helyzet:

23 éves vagyok és eljárok gyülekezetbe. Az most lényegtelen, hogy milyen vallás. És itt figyeltem fel egy nőre, aki nagyon tetszik nekem. Talán pár évvel idősebb nálam, de 4-5 évnél nem több. A gyülekezet Pesten van, én viszont nem vagyok pesti. A sulim miatt járok ebbe a gyülekezetbe, mert miatta otthon kimarad, de nekem fontos. A sulit befejezem a tanév végén, szóval ha nem jön semmi össze, lehet soha többé nem látjuk egymást...

Gyakran néztem ezt a hölgyet, akárhányszor csak összefutott a tekintetünk vagy a látómezőmbe került. Pár hónapja viszont azt figyeltem meg, hogy Ő is nézeget engem. Először csak nézegetett, majd később rám is mosolygott, amit viszonoztam. Szóval a szemezést ment. Ma este pedig úgy ültünk, hogy nem voltunk egymás látómezejében, de hátranézett ahol én voltam és még a szemöldökét is fel-felhúzta, amolyan "na mi a helyzet?" módra, ha értitek, hogy mire gondolok. Tudom, hogy ez valószínűleg "felhívás keringőre".

A probléma velem van. Sajnos magamtól képtelen vagyok emberi kapcsolatokat kialakítani. :\ Ez abban nyilvánul meg, hogy bármennyire és bárhogy szeretnék is odamenni, akárhányszor játszom le fejben a szitut, képtelen vagyok megtenni. Olyan ez, mint ha egy tankot próbálnék felemelni. Nem csak nőügyben vagyok így egyébként, hanem hasonlóképp nem tudok ismerkedni még barátkozás céljából sem.

Ha valaki odajön hozzám és beszélgetésbe elegyedünk, akkor simán megy minden, hamar oldódom, de kezdeményezni képtelen vagyok.

Rengetek oka van annak, hogy ez így van, biztos vagyok benne, hogy az önbizalomhiányom tesz ennyire gátlásossá, de a problémán ez nem változtat. Sajnos okkal vagyok önbizalom hiányos, akár a külsőmet nézem, akár azt, hogy mit NEM értem el még az életemben. (meg egyéb okok) Nem tudom, ez javulni fog-e valahogy, de egyszerűen reménytelennek tűnik a helyzet. Gondolom azt várná, hogy menjek oda hozzá, de...

Van valakinek ötlete/tanácsa, vagy inkább hagyjam az egészet a fenébe, öntsek betont a lábamra és ugorjak a Lánchídról a Dunába? Lassan már ezen kezdek elmélkedni...

Köszönöm ha végigolvastad a hosszú irományom. Aki azt írná, hogy növesszek két golyót, meg legyek férfi, az köszönöm, kíméljen meg. Magamnak is elég nehéz szembenézni a tehetetlenségemmel, átkozom is magam miatta rendesen. :\