Véglegesen elrontottam?

sziasztok..

szóval tavaly összejöttem egy fiúval, ő volt az első. 8 hónapot voltunk együtt, a szakítás oka az volt, hogy többször megcsalt és hazudott.

mikor még együtt voltam vele úgy az 5-6 hónapba megismertem egy ismerősét. akkor még nem érdekelt, csak egy ismerős volt számomra. aztán elkezdtünk beszélgetni, jóba lettünk, összebarátkoztunk. egyszer nyáron elmentünk egy nagyot sétálni, én éjfélre értem haza, este még beszélgettünk. majd pár nap után elmondta, hogy szeret... én is kezdtem rá többként tekinteni, de akkor még együtt voltam az akkori barátommal. ezért mondtam neki, hogy hagyjuk ezt stb. ezután még hetekig beszélgettünk, de ez szépen fokozatosan abbamaradt. megszoktam, hogy Ő írt nekem, én sose vagy csak ritkán írtam neki. nem, nem bunkóságból...csak nem tudtam, hogy zavarom-e...nem akartam zavarni. Ő élte az életét és én is a sajátomat. majd szakítottam a barátommal, tehát már nem tartott vissza a hűség. 3 hónapra rá megint elkezdünk beszélgetni, de még akkor is alig-alig..gondoltam zavarom. kellett egy kis idő, mire összeszedtem a bátorságom és elmondtam Neki, hogy szeretm.nekem úgy tűnt örül...de ki tudja mit érzett valójába.

elkezdtünk minden nap beszélgetni, egyszer átmentem hozzá. elvoltunk, beszélgettünk, szívtuk egymás vérét :) az ágyába feküdtem, oda jött megölelt és megcsókolt.. én ott helybe meghaltam.. az ex pasimmal utáltam csókolózni..de vele annyira isteni volt. ezt 2x játszottuk el. azaz 2x mentem át hozzá.

de nem tudja mit akar. engem pedig összezavart. azt mondja szeret, de fél. fél, hogy nem működne, fél ha vége akkor elveszít. persze ez jogos..

mostmár én se tudom mit tegyek. kevés dolog viselt meg ennyire. nem vagyok az a szomorú, sírós kislány. de Neki sikerült elérnie, hogy minden egyes este sírjak miatta, mikor látom, hogy elérhető és órákig nem ír, nem keres, el van másokkal...nem mutatom, de féltékeny vagyok, pedig meg se kaptam.

ráadásul én másik suliba fogok menni és még annyit se láthatom, mint most..mondjuk 12-es, úgyogy Ő úgyis elmenne innen.

félek, hogy elveszítem!

mit tegyek? hagyjam ennyibe?