Lányok, ha (csak) kőműves végzettsége van egy pasinak járnátok vele?

Igen, ez önmagában nem kizáró ok.

Más kérdés, hogy mennyire működne a dolog. A párom is hasonló munkát végez, és az a helyzet, hogy nem könnyíti meg az életünk. Kb. hetente-kéthetente egyszer van olyan (pedig együtt élünk!!), amikor le tudunk ülni beszélgetni egy kicsit. Reggel ötkor kel, hat körül már indul, este fél hat-hat között ér haza. Akkor kicsit néz ki a fejéből, aztán kaja, fürdés, nyolc-kilenc között már ágyban van.

Nagyon szeretem, de a kapcsolatunk így a tartalmastól igen-igen messze van. És szerinte ebben a szakmában ez a munkarend az általános.

Innentől viszont elég komoly kérdés, hogy mennyire vágyik az ember ilyen életre.

Nem, mert nem akarok nyomorogni, pláne a gyerekeimmel! Mert a munkásokat csak ideig-óráig fizetik meg, jobbára amíg fiatalok, és bírják a melót / ha egyáltalán van!/ De mindig ők keresnek a legkevesebbet, az ő vérükön gazdagodnak a társadalom többi rétegei, akik semmi az életet segítő megfoghatót nem képesek, s nem is akarnak termelni, teremteni, előállítani. Irtóznak a kukásoktól, de bepánikolnak, ha elönti őket a bűz!

Aztán az egészsége tönkre megy, s orvosok szóba sem állnak vele! Ez az új világ, rendszer, "demokrácia" a kapcsolatokról, helyezkedésről, Pénzről szól! Arról, h ki hogyan tud kibújni a munka a közteherviselés..bla-bla, bla..és általában a társadalmi felelősségvállalás alól, s minél kisebb / pláne fizikai, fárasztó!/erőfeszítés nélkül minél több pénzt szerezzen. Ez a vonzó a mai nőknek is! Persze romantikáról ábrándozunk, de nem piszkos munkaruha mosásokról, hanem a menedzser nyakkendők vasalásáról, és kellemes bankszámláról. A BIZTONSÁG-RÓL! Ha már én, vagy a párom bejutott valamelyik politikai, vagy gazdasági maffiába, onnan nincs lepusztulás, amíg ez a rendszer van, mert annyira züllött, korrupt, hogy a belső körökben, (függetlenül a kifefelé papolt retorikán!), mindenkor összetart, összezár!

Tehát menekülj a rabszolgasorsból, ahol a pénzesek alig várják, h kész legyél a házukkal, mert lenéznek, undorodnak, borzonganak. A munkát sehol sem tisztelik már, még a látványától is iszonyodnak.

Tanulj, még nem késő! És ha te nem is fogsz lealjasulni e demokrácia "színvonalára", legalább egy kis középkáder, és nem lábtörlő leszel.

Nos, biztosan nem.

Édesapám kőműves, szóval pontosan tudom, mivel jár ez.

Az biztos, hogy a diploma egyáltalán nem grancira arra, hogy valaki értelmes, intelligens, olvasott ember és az értelmi intelligenciája is fejlett. Ahogyan az sem, hogy egy szakmunkás ostoba és kőbunkó. De az ismeretségeimre hagyatkozva, ki merem jelenti, hogy nagy részük ilyen. Vannak olyan emberek akik nem, viszont akkor sem kezdenék velük, mert tudom, hogy nagyon bizonytalan egy megélhetés. Alig fizetik ki őket, nagyon sok a meló, szabadság és hétvége gyakorlatilag nincs.

Én nem kötném össze így az életemet senkivel, az biztos.

Én diplomás leszek, nemsokára végzek. Eddig egy szakmunkás barátom volt, ő a vendéglátó iparban dolgozott. Értelmes srácnak látszott, nem is volt addig gond, amíg el nem kezdett követelőzni, mert "túl sokat tanulok". Mert szépirodalmat olvastam, mert sokat találkoztam az egyetemről ismert barátaimmal, mert beszéltem arról, ami engem érdekelt és az egyetemhez és a szakomhoz kapcsolódott. A végén már mindennel baja volt, amikor kibukott, hogy igazából féltékeny rám, mert okosabb voltam nála. És sajnos az érzelmi intelligenciája sem volt a toppon, sose tudtam vele ilyesmikről beszélni. Próbáltam sokszor megbeszélni vele a dolgokat, de maga sem tudta, hogy pontosan mi aggasztja, zavarja. Nulla önismerettel rendelkezett, ami elég gázos egy kapcsolatban. Mindenesetre nemsokáig bírtam. Azóta inkább a "saját körömből" választok. Kérdező, neked is ezt javaslom. Egszerűbb dolgod lesz, ha szintén keresel egy értelmes szakmunkás lányt, könyebben megfogjátok érteni egymást. :)