Szeretek egy lányt, de nem merem bevallani neki, de félek, hogy ha nem cselekszem, akkor még beleszeret egy barátomba, mit tegyek?
Üdv!
Arról lenne szó,hogy úgy hozta a sors,hogy közelebbről megismerkedtem egy lány osztálytársammal,és úgy beleszerettem,hogy a mai napig nem tudok semmi másra gondolni csak rá,ezt soha nem mondtam el senkinek,magamba tartottam,és 100%-ig biztos vagyok benne,hogy nem viselkedtem úgy,hogy bármi jelét is adtam volna,hogy többet szeretnék tőle,mint holmi barátság...
Nemrég azonban bemutattam egy barátomnak,és nem tudom,miért mindig velem csinálja ezt az élet,de eléggé egymásra tasláltak,és elég feltűnő,hogy valami kibontakozik lassan köztük,egyszerűen már azon gondolkozom,hogy megölömk magam,pedig tudom,hogy túl kéne magam tenni rajta,a lány nagyon rendes,aranyos lány,értelmes,és szinte az összes érdeklődési köre megegyezik az enyémmel,és egyszerűen jobban szeretem az életemnél,de soha nem mertem neki elmondani,mert féltem,vajon hogyan reagálna,vagy mit mondana nekem,elvégre még (lassan 18 évesen) barátnőm se volt soha,és ezt ő is jól tudja.
A haverom nagyon rendes srác,tudom,hogy ha esetleg úgy alakul,akkor nem fogja átverni,vagy bármi ilyesmi,nagyon udvariasan bánik a lányokkal,csak nem értem,hogy miért pont vele hozta össze a sors,azzal a lánnyal,akiért bármit megtennék,de még csak utalni se merek neki,hogy bármit érzek iránta...
A kérdés az lenne,hogy mégis hogyan tegyem rajta túl magam,ha a lány,akit szeretek,az egyik legjobb "barátommal" összejön?
Attól félek,hogy ha elmondom neki,mit érzek,akkor egyszerűen kinevet,és soha többé nem mernék lányokkal ismerkedni(ez történt még 7.-ben egy lánnyal,pedig így útólag rájöttem,hogy akkor nem is voltam szerelmes),és nem telne el nap,hogy nem bőgném el magam miatta,és nem utálnám magam,amiért ilyen nagy hülye voltam
17/f
beszéld meg a haveroddal, hogy neked tetszik az a lány, és neki mik a szándékai vele,
beszélj a lánnyal is
Ha elmondod neki és visszautasít, akkor legalább tudod, hogy nem jöttél be neki és semmi esély nem lett volna, hogy összejöjjetek.
Ha nem mondod meg neki, akkor az orrod elöl happolja el a barátod a csajt és neked ezt végig kell nézned. Természetesen soha nem derül ki lett-e volna neked esélyed nála és azon agyalsz majd örökké, hogy mi lett volna, ha elmondod mit érzel iránta.
nem tudtok ti semmit,nem ismertek,valahogy,amikor megfogalmaztam ezt a kérdést,bele se gondoltam,hogy ti nem ismertek engem,nem tudjátok,hogy miért rágódom ilyen "kis" dolgokon,az elmúlt 2-3 évben senki nem érdekelt,úgy voltam vele,hogy a lényeg,hogy valahogy leéljem az életem,de úgy éreztem,hogy nincsenek is érzelmeim.....
pédául a nővérem,akivel nagyon jóban vagyok (ő nevelt engem) kórházba került,és igazából az sem érdekelt,hogy mi van vele,szerintem az se érdekelt volna,ha meghalt,de tökéletesen meg tudtam játszani,hogy mennyire aggódok..... az életem évek óta színjáték,minden egyes perce,minden egyes mondat,egy álca alatt élek,amit nem tudok megtörni,mert félek,hogy ha nem azt mutatom a világnak,amit látni akar,hanem saját magamat,akkor kitaszít,és nem fogad el.... igazából évek óta most érzem először úgy,hogy itt egy esély arra,hogy ember legyek,nem pedig egy élő lélegző érzelemmentes senki,aki minden gondolatát magába fojtja,nem is tudom,miért,de az elmúlt pár nap előtt nem is emlékszem,hogy mikor sírtam utóljára,talán évekkel ezelőtt lehetett.... ő az a lány,az az ember,akivel úgy érzem,hogy megoszthatnám az érzéseim és a gondolataim minden féle színjáték és mellébeszélés nélkül....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!