Ezt neveznék szerelemnek?

Kb. két hete a buszon hazafelé jövet megpillantottam egy lányt akire úgy felfigyeltem, mivel hát jól néz ki. (Azt tudnotok kell, hogy sajnos egy héten egyszer buszozunk együtt, csütörtökön.) Legutóbbi csütörtökön elhatároztam magamban, hogy lépnem kellene valamit. Egész úton kerestem a tekintetét, csak sajnos pont úgy állt, hogy nekem háttal. Párszor hátranézett, próbáltam szemezni vele, de nem jött össze. Mikor szálltam le, akkor néztünk 1-2 másodpercre egymást szemébe és hogy is mondjam. Nem tudom leírni az érzés. Egyszerűen.. kész lettem. Azóta minden nap (nov. 7) rá gondolok arra, ahogy a szembe néz. De van egy kis bökkenő, ami lehet, hogy csak az én "hibám". Mégpedig az, hogy amikor megpróbálom "újra játszani" a történetet a fejemben csak néha ugrik be az arca.

Azóta a nap óta nagyon várom már a csütörtököket. :)

Először is köszönöm, hogy elolvastad.

15/F