Ez már beteges, ha nem vagyok képes sosem elhinni, hogy én tényleg tetszem annak vagy amannak a lánynak most éppen?
Középsuli elején kezdődött minden, voltunk valamerre ilyen zenészcsoporttal és hát ott egy lány mondta nekem, hogy menjek már oda hozzájuk, hirtelen cska néztem a srácokkal, hogy ez msot mit akarhat vajon tőlem, na odahívott és megtudtam, hogy bejövök a barátnőjének. Hát végülis nem lett semmi, mert a lány konkrétan nem mert odajönni sem már hozzám inkább elbújt, akármilyen hülyén hangzik, de így volt, no meg én is félénk srác voltam és lényegében még ma is az vagyok egy kicsit. Aztán volt, hogy sokan beszóltak nekem az utcán vagy a szakmunkás résznél, általában ilyen műveletlen, tanulatlan kisebbségi vagy erősen agyilag elmaradot fehérbőrű népségek. Többnyire azt mondták, hogy fúj, de nagy orrom van és ronda vagyok. De volt, hogy csak a ruhám miatt piszkáltak, szóva mindig volt okuk belém kötni. Gondoltam arra, hogy talán azért csinálták ezt, mert elég alacsony és vézna srác vagyok, így úgy voltak vele én tőlem nincs okuk félni és nézve, hogy elég félénk, visszahúzódó is vagyok, végülis jól érezték. De valahogy már a szakközép részen is az osztályban is piszkáltak a szép, menő lányok. Például az egyik kimondottam rám szállt a négy év alatt, hogy ő most ott eljászotta, hogy én bejövök neki, pedig hát én sem vagyok hülye, tudom, hogy egy félénk, nyomi, ronda fiú nem szokott kelleni egy bombacsajnak. Főleg, hogy olyan pasijai voltak, akikhez képest én kisfiú vagyok, ők meg az igazi férfiak úgymond. Aztán volt egy lány, láttam, hogy egy nap, amikor a hverommal mentem a suliba épp előttem sétált a barátnőjéve és hát hirtelen hátranézett egyenest rám és elmosolyodott, de fura mód egyáltalán nem gúnyolódásnak látszott, hanem inkább ilyen bájos, kedves mosolynak, olyan csábító és szép volt, de én meg hát ronda vagyok... Aztán folyosón is volt, hogy hátrafordult utánam, de akkor nem mosolygott, meg a barátnője is gyakran nézett vagy vihogott, hangoskodott, ha meglátott, meg úgy tűnt, hogy kétszer is jelzett a barátnőjének, ha engem észrevett. Fura, talán csak beképzeltem, talán álom volt az egész, mégis összezavarodtam, mai napig nem tudom ez most mi volt, meg miért csúfoltak, ha más lányoknak meg bejöttem, vagyis csak arról az egyről tudom biztoan, akinek a barátnője magukhoz hívott. Így nincs semmi önbizalmam. Ezt külön tetőzi, hogy a lányok manapság sem néznek úgy meg, csak nagy ritkán szemez velem egy-két lány és a fura az egészben, hogy mindig szép vagy számomra vonzó, egyszerű lányok csinálják ezt. De ez tényleg ritkán van, de akkor elég feltűnő is tud lenni, főleg, amikor egy szép, formás, alacsony lány végig engem bámult a buszon, de úgy mint aki éppen arra gerjed, hogy velem szexel éppen. Már majdnem azt hittem feláll és rámugrik. De tényleg úgy figyelt, ha közénk állt valaki és eltakart engem, ő képes volt így átnézni felette, hogy lásson engem, kb. mintha direket jelzett volna, de ilyen feltűnően egy lány sem szemezett velem azóta sem. Szóval a lényeg, hogy vannak ezek a ritka, de eléggé fura, már-már megmagyarázhatatlan jelenségek meg a sok rengeteg csúfolás, ami akülősmet éri, kezdve attól, hogy ronda vagyok és sosem lesz nőm, egészen addig, hogy nyomi vagyok és nagy az orrom.
A legijesztőbb, hogy most van egy lány, akinek mintha bejönnék, de van pasija csak nem értem, akkor miért ér be gyakran a suliban, ha például hazafelé megyek direkt egyedül felgyorsít, h utolérjen, de lényegében csak a sulis témákról beszél velem és úgy igazán nem kérdez mást rólam. MIvel van pasija én nem is akarok nyomulni rá, plusz alapból ronda vagyok, ő meg bájos. Aztán van egy másik lány is, ő meg így facebookon keres elég sűrűn mostanság, de valahogy vele is elég bizonytalan vagyok, nem hiszem, hogy én kellenék neki, ő is megkaphat bárkit, hisz cuki, aranyos én me ronda vagyok, ahogy már nem is tudom hány lány és fiú is megmondta már. Még haveromék is rondának neveztek, kivéve egyet, aki elég nyalizós típus, ő inkább azt hazudja, hogy nem is vagyok ronda, pedig hát az vagyok minden jel szerint, így mégis hogyan hihetném el, hoy van egyáltalán olyan lány, aki nekem is bejön és én is neki végre?
Ember... Ha annyit foglalkoznál magaddal minden nap (értsd: önbizalom-tréning), mint amennyit most, ezzel a szöveggel, nem hinnél él minden hülyeséget akit rólad mondanak.
Ha egy lány keres téged hazafelé menet, egy fészen, meg szemez veled egy másik a buszon, egynek a barátnője pedig mindig felhívta rád a figyelmét (és úgy hiszem, azért nem mosolygott, mert ez zavarta, kínosan érezte magát), akkor nem hiszem, hogy annyira ronda vagy. Az, hogy csúfolnak, lehet azért is, mert irigykednek rád...
Szóval szerintem jogosan hiheted azt, hogy nekik bejössz/bejöttél.
Vagy nyugodtan gondolhatod továbbra is azt, hogy senkinek se tetszel, bár az általad leírtak alapján ezt csak úgy tartom elképzelhetőnek, hogy az összes, a regényedben feltűnő lány összebeszélt, hogy elhitetik veled, hogy tetszel nekik. Teljesen reális, nemde?
Talán még az lehet, hogy hallották azt a "mondást", miszerint akinek nagy fölül, annak nagy alul is. :)
Egy kis önbizalom kell neked, meg pár súlyzó. Az önbizalom ahhoz, hogy ne hidd el, hogy ronda vagy, a súlyzó pedig ahhoz, hogy a nyomiságnak még csak a lehetősége se merüljön fel benned. (persze, ha használod)
Hogy várod el, hogy szeressenek, ha te magad se vagy elégedett saját lényeddel?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!