Mondjam el neki, hogy már többet érzek iránta? Másfél éve ismerem a lányt.

Figyi én is így voltam sokáig egy lánnyal hogy sokszor csak baráti szinten beszéltünk egymással és úgy is álltunk egymáshoz mintha csak haverok lennénk. Én sokáig egyáltalán nem voltam belé szerelmes, bár tetszett nekem ez tény de nem éreztem iránta szerelmet csak simán haverok voltunk.

Ő járt egy sráccal ismertem is vele is jóba voltam, de amikor szakítottak a lány nagyon ki volt akadva, teljesen maga alatt volt én vigasztaltam őt meg minden, egy kis idő után már rendbe jött a lelke és újra az a vidám lány lett aki eddig is volt.

Nos a szerelembe esés nálam úgy kezdődött, hogy a szülinapját ünnepeltük és mivel én bejárós voltam így mondta hogy ne kelljen korán hazamennem a busz miatt így felajánlotta hogy töltsem ott az éjszakát. A buli éjfélkörül lett vége, mindenki haza is ment csak én nem, segítettem neki elpakolni és ugye amikor ő rajta láttam hogy fáradt volt elküldtem őt hogy zuhanyozzon le addig én is pihenek egyet, de mivel unatkoztam így elmosogattam meg rendet raktam, annyira megörült neki hogy átölelt és még puszit is adott amit ugye korábban ő sosem tett meg és ez annyira meglepett engem meg olyan jó érzés is volt plusz egész éjszaka jókat beszélgettünk hogy másnap beleszerettem. Én is sokáig halogattam a dolgot de egyszer csak úgy döntöttem hogy lesz ami lesz elmondom neki mit érzek. Egyik nap hazakísértem őt a suliból útközbe megálltunk egy helyen és szerelmet vallottam neki, őt ez olyan szinten meglepte hogy nem jutott szóhoz de egyszer csak azt vettem észre hogy megcsókol engem, én meg visszacsókoltam, és elmondta nekem hogy ő már nagyon régóta szerelmes belém csak ő nem mert lépni mert félt hogy elutasítom mivel eddig én nem adtam úgy a jeleket meg minden.

Valamelyest megértettem mert én is tartottam ettől csak nem bírtam már tovább és féltem hogy össze jön egy másik sráccal amit én nem bírtam volna ki, és ezért léptem.

Olyan szinten megszerettük egymást hogy gimi végéig együtt voltunk, igaz mi 10. osztály végén jöttünk össze, de még amikor ő egyetemen én meg OKJ-s suliba voltam még akkor is együtt voltunk, csak közbe már ellaposodott minden és nagy fájdalmamra véget ért a szerelem amit le is zártunk, azóta még mindig barátok vagyunk hetente többször is beszélgetünk. De már új kapcsolata van és boldog, és én is tovább léptem mert igazából közösen döntöttük el azt hogy szakítsunk és legyünk újra csak barátok. Nekem is van már másik párom, neki is, ismerik is egymást, jóban vagyunk mindannyian időnként össze is futunk egy kisebb esti sörözésre, szóval jó minden, tehát volt belőle szerelem, elég szép volt, de ugyanúgy megmaradt a barátság is a későbbiekben és jól elvagyunk még most is, nosztalgiázunk meg minden és sokszor ő keres engem hogy beszélgessünk tehát nem úgy van hogy én ráírok ő meg udvariasan vissza ír valamit és ennyi. Szóval minden megmaradt a régiben nincs gond.

Neked is azt mondom próbáld meg, ha nem lépsz akkor koppanni fogsz ha összejön egy sráccal és nehogy azt érezd hogy elszúrod és olyat ne csinálj hogy lekoptatod a srácot a csajról mert annak csúnya vége lehet, mert korábban csináltam ilyet és még most is időnként visszatérnek azok az emlékek amikor a csaj megutált egy életre persze jogosan és lelki ismeret furdalásom is van miatta a mai napig is, de már könnyebb nyilván csak ezt a hibát ne kövesd el. Vagy lépj minél előbb és legrosszabb esetben is csak barát zóna lesz belőle akkor a barátságotok megmarad de a szerelmet felejtsd el valahogy, vagy összejössz vele de ha nem működik a dolog és szakítani fogtok akkor is próbáld úgy alakítani a dolgokat hogy legalább a barátság meglegyen a továbbiakban is.

Sok sikert!