Érdemes egy "senkiként" ismerkednem?

Tipikusan olyan srác vagyok, aki ha eltűnne/meghalna, azt sem vennék észre, de ha mégis, akkor is csak azért, mert épp megtalált valami csöves és kilopta a zsebemből az értékeim, aztán lelkifurkája lenne... De a síromra se lenne írva semmi, főleg nem az, hogy "élt", ha értitek, mire gondolok. Próbálok máshogy gondolkodni, de mindig megerősít valami abban, hogy jól hiszem ezt magamról. Magasról szarik rám mindenki, még szülinapomon sem jutottam eszébe senkinek, barátaim nincsenek, csak létezem bele a világba és szennyezem a légkört.

Viszont egy kapcsolat, egy szeretni való lány motiválna. De ehhez ugye változni kell, viszont csak úgy tudnék változni, ha lenne valaki, akiért lehet. Feladjam a keresést? :/