Lányok! Mi a véleményetek rólam? (belső) 21f
Szociális fóbiám van
Emiatt nem merek élőben ismerkedni. FB-n próbálkoznék, ott nincs nyomás, menne minden... lenne időm gondolkozni a válaszokon és olyat írni, amivel önmagam adhatom :) Később randinál esetleg az első néhány alkalommal nagyon félnék (a többin csak kicsit), de nem menekülnék el vagy ilyesmi :DD Ha valami meg van beszélve kötelezőre, azt... ezek az ilyen muszáj dolgok! Igaz nehezen, szorongósan, de mentek mindig :) Egy fagyit kérni vagy ilyesmi már nem okoz gondot :)) Beszélgetés is menne így, hogy előtte írásban már megvannak a közös témák, stb... :)
Állítólag kívülről csak az látszik, hogy csendes vagyok :) (belülről nagyon nem ez a helyzet :( ) Szóval azért nem aggódnék ilyenek miatt (akaratlagosan nem).
Nyilván nem ezzel kezdeném az ismerkedést, és később sem szeretnék a problémámmal terhelni senkit... szóval csak akkor mondanám el, ha már nagyon muszáj lenne valamiért! :)
A betegségem miatt nincsenek barátaim, és jelenleg nem dolgozom/tanulok. Leginkább utóbbit szeretném, de egyelőre nem tudom mit :/ meg sportolni valamit végre. A focit nagyon szeretem, meg úgy általában a sportokat, csak nehéz kimozdulnom... haverok nem hívnak már, idegenek közé meg nem mertem még menni :/ Szeretnék sokat kirándulni, túrázni is :)
Zenében a lágyabb elektronikus és a dnb a kedvenc :)
Egyelőre még nem tudom mi érdekel igazán... ezt szeretném megtalálni, és aztán azzal foglalkozni, azt tanulni! :)
És hát természetesen a szociális fóbiám szeretném leküzdeni! Eddig magamtól próbáltam, de nem ment. Szerintem pszichológushoz fogok fordulni...
Szerintetek lenne így értelme elkezdeni ismerkednem? FB-n gondoltam ugye. Vagy inkább próbáljam előbb testileg-lelkileg rendbe rakni magam, ami nem mostanában lesz :/ Hiába van sok dolog, amit szeretnék, egyszerűen nem merem!
Elég magányos is vagyok :/ Nem bírok egyedül lenni, nagyon vágyom a társaságra :( Ha lenne valaki, akiben megbízok, akkor vele mennék bárhova :)
Vagy esetleg párhuzamosan a kettőt valahogy?
válasza: válasza: válasza:Ha valóban szociális fóbiád van, akkor érdemes lenne ezzel szakemberhez fordulni, hátha sikerülne javítani a helyzeten.
Nézd, én őszinte leszek hozzád, valószínűleg barátkozni barátkoznék veled, de párkapcsolatilag nekem a harsányabb, közvetlen, vicces, önálló, határozott pasik jönnek be. Persze én csak 1 csaj vagyok a sok millió közül, ez csak az én véleményem.
Ha úgy érzed, neten könnyebben menne az ismerkedés, próbáld ki, bár nem feltétlen a facebookot tartom erre a legmegfelelőbb felületnek.
válasza:Hello! :)
Én megértem, miért szeretnél inkább facebook-on ismerkedni, hiszen velem is ez a helyzet, hogy írásban ki tudom fejezni magam, viszont ha beszélni kell társaságban, akkor már nem igazán tudom önmagamat adni. Bár nekem nincsen szociális fóbiám, de elég félénk vagyok én is.
Úgy gondolom, nem terhelnéd le az embereket azzal, ha mernél őszinte lenni. Szerintem mindig nagyon jó érzés, hogyha bíznak bennünk. :)
Egyébként történt esetleg valami a múltban, amiről úgy gondolod, hogy kiválthatta ezt az egészet?
Igen, jó ötlet megfontolni a pszichológust, hiszen ha mást nem, beszélgetnél valakivel. :)
Én azt javaslom, hogy keress levelezőtársakat is. Oké, lehet, régimódinak gondolod, de nem feltétlenül kell postai úton, csak hát az ugye személyesebb. De nagyon jó az e-mail, vagy bármi más is. :) Természetes, hogy vágysz a társaságra. :) Családoddal jóban vagy?
Na, hát akkor sok sikert! :) Remélem minden rendben lesz veled, és hogy megtalálod azt, amit csinálni szeretnél a jövőben. :)
#1. Öndiagnózis, és biztos vagyok benne! Nem is ez a lényeg...
#2. Sajnos a szociális fóbia nem csupán félénkség :(( A félénkséget már rég kinőttem :/
Az önbizalmamnak igazán nincs hova csökkennie! xD Főleg egy FB-s beszélgetésnél :) Le tudom már sz*rni! :) Igazándiból nincs is mitől félnivalóm. Legalábbis nem jut eszembe semmi :)) Max talán, ha a lány egy ismerősöm ismerőse, és akkor valahogy izé és akkor... ez ilyen szociális fóbiás dolog, vagyis teljesen alaptalan, nem? :) Nincs mitől félnem, ugye?
#3. Szeretnék mindenképp, mert amire magamtól képes voltam szinte mind megtettem... mintha már csak ez lenne még vissza, hogy neten összeismerkedek valami új közeli valakivel :/ Vagy esetleg majd sport közben, ha valahogy sikerül rávennem anyuékat, hogy írassanak be valamire végre :D Csak tényleg már esélyesebbnek látom, hogy pszichológushoz visznek... de nem baj, az is jó lenne már! :) Csak könyörögnöm kell érte, különben itthon rohadok meg, anyuék meg végignézik :/
Akkor mi, ha nem FB?
#4. Ez már többször írták, hogy inkább pozitív dolog, hogy elmondom, bizalmat sugároz :)) Majd biztos megtalálnám a megfelelő pillanatot, amikor elmondhatom.
Biztos történt, de kisovis voltam még... nem emlékszem :/
Van néhány szocfób ismerősöm, de sajnos messze laknak, így nem tudok velük találkozni :/ De meg tudom beszélni a dolgokat velük :)
A családommal a viszonyom semleges... nagyon zárkózott vagyok velük :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!