Mit tehetek még?

Már lassan 1 éve, hogy nem vagyunk együtt az ex-emel, de egyszerűen nem vagyok képes túl lépni rajta. Simán együtt maradhattunk volna (most is együtt lehetnénk), csak nagyon messze lakunk már egymástól, és így közös megegyezés alapján felhagytuk a kapcsolatunkat. Neki lassan fél éve új barátnője van, de még most is, ha ritkán találkozunk ugyanúgy viselkedünk egymással, mint régen. (sajnos vagy szerencsére tényleg ritkán találkozunk talán évente 2-3-szor) Egyébként a barátnője nagyon hasonlít rám külsőre és belsőre is...

A legnagyobb problémám, hogy nem tudok túl lépni rajta, ez miatt nem tudok olyan viszonyba kerülni senkivel sem. Sokat vagyok emberek között, gyakran ismerek meg új embereket. Amikor bulizni megyünk, akkor is mindig megismerek valaki újat, bulikban szinte mindig eljutok valakivel a csókig is (tovább is lehetne, de nem mennék bele ilyenekbe komolytalan kapcsolatokkal), viszont senki sem fog meg annyira, hogy utána akár találkozni is akarnék vele. Szóval ezek csak valami féle "búfelejtők". Próbálok minél több emberrel együtt lenni, beszélgetni, hülyülni.

Hogyan tudnék úgy ismerkedni, hogy nem csak bulikban? A gimiben sem találtam olyat, akivel komolyabbra is fordulhatna a dolog.

Eléggé sok dolgon mentem már keresztül eddig az életben, amik végül is jól jöttek nekem olyan szempontból, hogy megtanítottak élni, és éretten kezelni egyes szituációkat. Mindig is idősebb társaságokkal lógtam, és a barátaim/ismerőseim/rokonaim/tanáraim is mondják, hogy mennyivel érettebb vagyok a koromnál. Sajnos ezt én is eléggé észre veszem magamon, amikor saját korosztályommal vagyok.

17 éves vagyok most megyek 3.-ba, és elég szerencsétlenül érzem magam, mert az ilyen 20-23 évesek (egyetemisták) körében érzem magam a legjobban, viszont szerintem távkapcsolattal indítani nem túl szerencsés.

Rengeteg hobbim van és sok mindenben jó vagyok. Lovagolok, lovaglást tanítok is, kézilabdázok,imádom az összes sportot, az állatokat, imádok táncolni és énekelni(pedig nem tudok:D) nagyon kreatív vagyok stb. Nagyon szeretek új dolgokat is kipróbálni.

Nyilván vannak rossz tulajdonságaim is. Pl. Nagyon makacs tudok lenni, ha valamit csinálni kell, akkor azt szeretem egyedül véghez vinni, szeretek én irányítani, és utálom ha parancsolgatnak. Amiért a legtöbben "utálnak" de inkább nem kedvelnek, az az őszinteségem. Szerencsére nem sok ember van, aki nem szeret. De az tény, hogy néha jobb lenne befogni a számat, előfordult már párszor, hogy túl őszinte voltam, ezáltal pedig megbántottam mást.