FIÚK/LÁNYOK nektek hogy jöttek össze az itteni ismerkedések?
Értem ezalatt, hogy ki irtatok egy kérdést, hogy lenne-e kedvetek beszélgetni stb.
Szóval nálatok ezeknek hány százaléka volt sikeres, vagy mennyi volt az idióta, avagy meddig jutottatok?
Nem fulladt unalmas egy szavas válaszokba?
hogy miért ilyen kevés a százalék?
Leírom egy saját idézetemmel:
„Az a legnagyobb gond, hogy folyton illúziókat kergetünk az igazival kapcsolatosan. Legyen modern frizurája, legyen gyönyörű, legyen jóképű, legyen amerikai sztárhoz hasonló, legyen tele pénzzel és kapcsolatokkal, hátha segíthet rajtunk is, legyen kedves minden helyzetben, még akkor is ha aljasságokat követünk el. A legnagyobb gond, hogy gyakorta nem látunk, nem érzünk bele a lelkek mondanivalójába. Hiszen éppúgy egy tökéletes földi test mögött is lakozhat bűnös lélek, mint ahogy egy tökéletlen földi test mögött rejtőzhet egy érző és nagyon is értékes lélek. De a kör valahogy mégsem kerek legtöbbünknek.”
#12
Valóban :)
S még hozzá tennék egy előbb leírt gondolatomat:
Nem az a borzasztó, hogy vannak vágyaink, álomképeink, ha tudja az ember legbelül, hogy valójában milyen embert keres maga mellé. Sajnos ezek gyakorta egy jelenséget gerjesztenek, melyeket azt hiszem nyugodtan hívhatunk elvárásoknak. Hiszen nincs ember e nélkül. A gond az, hogy sokan becsapják a saját szívüket. Ezért is nem találkoznak azok, akik legbelül bár tudják, hogy csak az igaz, a jó a szép, - mert ugyan a nők és férfiak is odabent nagyon is tudják mit szeretnének-, de csak ritkán veszik észre azt az embert, aki a számukra autentikus.
Gyakorta olyan embertől óhajtják a jót, szépet, romantikát, szeretetet, aki szintén csak vágyik rá legbelül és képtelen ennek megélésére. S mivel azt hiszi, hogy valójában ez elérhetetlen, mindenféle pótcselekvéssel próbálja meg kisajtolni egy másik emberből ezt az érzést. És ez így megy tovább, futunk az elúszott hajó után. Ugyan mindenkiben tökéletesen ott lapul a feltétlen szeretet és elismerés iránti vágy, mégsem hagyjuk magunkat szeretni, mert valahol tudjuk hogy nem jó úton próbálkozunk. S mivel nem hagyjuk magunkat szeretni, el is könyveljük, hogy nem érdemeljük meg, s az agy csak tejesíti azt, amit előírunk számára. Ha nagy nehezen találunk egy embert, akiben meglátjuk azt, hogy hasonló hozzánk, idővel kiderül, hogy ő is másképpen képzeli el a szeretetet és elismerést. Ekkor lép be az, hogy meg akarom változtatni őt. S itt halnak meg az emberi kapcsolatok.
még egy kérdést sem írtam ki,
aki rám írt van akivel pár üzenet váltás, valakivel elég sokat beszélünk, nem csak itt nyilván van más elérhetőség is
a beszélgetés két emberen múlik, aki beszélgetni akar az tud is, eddig nem volt gondom N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!