Mell plasztika vs. Kicsi mell?
talán épp hogy az A-t eléri a mellem, rettenetesen kicsi. Emiatt óriási kisebbségi komplexusom van, nem érzem jól magam a bőrömben, más problémám nincs magammal, nem mondom azt, hogy egy szépség vagyok, csak hogy a többi részemmel úgy-ahogy meg vagyok barátkozva. de a melleim... egyszerűen nem is szeretek rájuk nézni. Sokszor elgondolkoztam már plasztikán, de sokan írják, hogy a természetes a legszebb. Most akkor nagy legyen, vagy természetes? Lehet, hogy valaki el tudna fogadni így is, csak sajnos én nem vagyok képes önmagamat elfogadni.
20/L
válasza:Nem feltétlenül kell a műtét, ha esetleg találsz valakit, akinek így tetszel, akkor máris jobban fogod érezni magad. Ha úgy érzed, hogy neked ez mindenképpen kell, akkor nyugodtan csináltasd meg ha ez kell ahoz, hogy boldog légy. :)
F
válasza:Elsősorban önmagadnak kell megfelelned, nem másoknak. Vagy elfogadod magad így, vagy plasztika. Ahogy látom, neked az első nem igazán megy, különben nem írnál ilyen kérdést..
(amúgy én is ezzel a problémával küzdök)
válasza: válasza: válasza:Nekem még az AA kosaras is néha nagy mégsem jutna eszembe plasztikáztatni. Szeretem hogy ekkora, sose volt gond, a párom is imádja. Szépnek tartanak a pasik. Akkor meg minek szilikont dugni a bőr alá? Valahogy nem tartom normálisnak ezt. Semmi szükség rá.
Ez fejben dől el, ha te nem tudod magad elfogadni, akkor elsősorban nem a melleddel van a gond... legfeljebb arra fogod. Aztán mint mindenki más, megcsináltatod, várod a csodát, ami nem jön el, mert ettől semmi nem fog megváltozni az életedben, a kisebbségi komplexus sem múlik el tőle. Ilyen dolgokon a pszichológus segíthet. De komolyan. El kéne fogadnod magad, a mellméreten semmi nem múlik, rengeteg nőnek kicsi... teljesen normális dolog. Ha erre te is rájössz, akkor nem kell több százezret kiadnod ilyen hülyeségre.
válasza:Nekem is pici mellem van (70AA), és sok idő kellett míg elfogadtam ilyennek magam. Amikor annyi voltam, mint te, még nem ment.
Nem mondom azt, hogy ha leszállna egy jótündér és felajánlaná, hogy műtét nélkül, teljesen természetes módon nagyít egy kosárnyit rajtam, akkor elutasítanám,
DE
szilikont sose tetetnék be.
Úgy érzem, hogy úgy még kevésbé tudnám elfogadni magam.
Partnereimnek eddig tetszett, amit láttak, nem találtak kevésbé vonzónak (vagy nagyon jól leplezték, mert nem éreztem).
Pár cikket linkelek neked, talán segítenek az elfogadásban:
28/N
válasza: válasza:Szerintem ha csak a méretével van "probléma", akkor inkább meg kell vele barátkozni. Az enyém is kicsi, kb. A kosár (nagyon szivacsosból jó a B-s).
Ha az alakjával is baj lenne, pl. lógna, nem egyformák lennének, akkor lehet én is elgondolkodnék a dolgon, de így nincs vele bajom. Kicsi, de legalább formás. Eddig egyik partneremnek sem volt gondja velük:D
köszönöm mindenkinek a választ :)
formájával nincs bajom, csak a méretével, igazából az a legrosszabb mikor minden fiú a nagymellű lányokat lesi, és én meg elbújhatok mellettük bőven..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!