Akiknek kicsit extrémebb külseje van titeket is megszoktak bámulni?

Virágmintás ruhában én sem érezném jól magam.

26/F

Hat én tetko mánias vagyok de meg csak 1 van tehat egyenlőre nem bamulnak meg. De havert megszoktak meg sok embernek előitéletei is vannak vele szemben pedig rendes srac... De am en is megszoktam bámulni a színes haju tetkós PC-s lányokat. De nem azert mert nem tetszenek meg nem értem őket hanem mert pont hogy nekem az extrémebb kinézetü lányok tetszenek... Tehat nem biztos hogy mindenki azert bamul meg amiert gondolod .... De én se értem miért ilyen előitéletesek az emberek...

18/F

Természetesen. De ez nyilván közegtől függ. Egy vegyes, változatos tömegben, például a metrón sokkal kevésbé vagyok kitéve beszólásnak, mint egy olyan helyen ami valamiféle szubkultúra, vagy embertípus gyűjtőhelye. Konkrétan plázában már szóltak be azért a tini srácok, mert szakállam van és hosszú hajam:D De mindez az ellenkező irányba haladó mozgólépcsőn történt. Biztos távolságból:)

De természetesen tömegközlekedésen is akad azért ilyesmi. Vasútállomáson idős néni megszólított és közölte, hogy nekem a lelkem is fekete (kizárólag fekete ruhákat viselek). Vagy mikor egy érdekesebb szabású pólón röhögött valami nímand a metrón. A hátam mögött csinálta, a barátnőjének folyamatosan nevetve mondogatott valamit és közben rám mutogatott, meg a pólóra. Ezt tesóm közölte miután leszálltunk. Ő velem szemben ült, látta az egészet.

Mostanában egyre kevésbé tapasztalok ilyesmit. Vagy csak kevésbé figyelek oda? Mindenesetre nem kell foglalkozni velük.

Én is csak fekete cuccokban járok. És vannak piercingjeim is (3 az arcomon, szóval jól látható helyen. Emiatt is sokan pofázni szoktak nekem)

A romantic goth vonal áll a legközelbb hozzám és így is öltözködöm (csipkés szoknyák fűzők különleges szabású ruhák meg persze extrémebb lábbelik pl egy new rock bakancs meg èrdekes ékszerek. Kb ez egy teljesen hétköznapi öltözetem)

Velem napi szinten megesik az olyami hogy megbámulnak. Ezt a részét már tudom teljesen figyelmen kívül hagyni. Viszont sokan be is ugatnak.

De mostmár azt is többé kevésbé leszarom. Régebben, évekkel ezelött nehezen ment.

Volt hogy vissza szóltam egy beszolásra de olyan is volt hogy teljesen ok nélkül rámtámadt valaki.

Tehát csak azt akarom mondani hogy nem vagy ezzel a dologgal egyedül.

Idővel majd megtanulod hogy ezek az emberek akik bepofáznak mélységesen kicsinyes és frusztrált életet élnek és ez a napi kis szorakozás adagjuk hogy másokat oltogatnak vágy másokon nevetgélnek.

Az ő korlátoltságuk nem a te problémád.

Szard le aztán neves magadban egy jót te is rajtuk.

Én meg a virágmintás, ultranőies ruháimmal tűnök ki. Na jó, nem utcán, de a baráti társaságomból.

Motorosokkal/rockerekkel/punkokkal barátkozom. Rock zenét hallgatok, de imádok nőiesen öltözködni. Az egyik haverom egy rock bandában játszik, elmentem a koncertjére, 3 ittas pasi odajött és le "plázapi**ázot" és ez egyik leköpött csak azért mert egy farmer szoknya volt rajtam virágos felsővel (se szolis bőr, se műköröm, se smink, se magassarkú)

Sírni tudtam volna! Vagy amikor pl motoros találkozókon először semmibe vesznek, mert a szende kislány úgyis csak dísznek van, aztán amikor kinyitom a számat és látják, hogy én sem evezőt szoptam, akkor még az öreg motorosok is pislognak.

Nem tudom, mennyire számítok extrémnek lolita, goth és steampunk stílusjegyekkel tetoválás és pearcing nélkül, de az tény, hogy szeretek sminkelni, és szívesen viselek hétköznapinak kevésbé nevezhető ruhákat és cipőket.

Már felnőttként tanultam egy intézményben, ahol mindenki, még a tanárok is rögtön megbélyegeztek azzal, hogy “100%, hogy azért öltözködök így, mert önértékelési problémáim vannak”, “nem egy nekem az önelfogadás, és ezzel kompenzálok”.

Bocsánat, soha életemben nem kompenzáltam semmit. Az más kérdés, hogy milyen a személyes stílusom, és nem fogok csak az ő kedvükért olyan göncökbe járni, amiben nem érzem önazonosnak magam.

Mert igen, nagyon jól hangzik, hogy valaki még 20 évesen sem vágatja le a gyerekkora óta növesztett haját, felveszi illedelmesen az összes ruhát, amit az anyja vásárol neki, de valójában egész életében egy üres festővászon marad, aki nem tudja kifejezni a saját egyéniségét és a kreativitását.

Én szeretek nőiesebben öltözködni, imádom a blúzokat, de kedves hetes válaszoló, nem gondolnám azt, hogy azèrt, mert én nem goth vagy lolita stílusban öltözködök, én egy üres festővászon lennék, de köszi azèrt.

Egyébként a válaszod sokat elárul, az én társaságomban is főkènt rockerek vannak, ha velük megyek valahova, engem hamarabb kinéznek, de èrdekes, a hozzám hasonló "üres festővásznak" nem bámulják meg őket..

Na cicám, itt látszik, hogy nem úgy öltözködsz, ahogy tetszik, hanem úgy, ahogy szerinted valaki elvárja. Ezért nem érzed magad megbámulva és emiatt feszélyezve idegenek között.

Mérlegeld, hogy valóban megéri-e pénzt pazarolni egy divatra, ami annyira nem is áll közel hozzád, hogy magabiztosan meg tudj jelenni valahol aszerint öltözve.

Hétköznapokban lusta vagyok kiöltözni. Vagyis férfipóló van rajtam, szakadt-foltozott nadrág, bakancs, és a felvarrós málhazsákomat viszem mindenfelé. Pc-m már nincs, az sem látszik, hogy a hajam fel van nyírva, mert a hosszabb tincsek eltakarják.

Ilyen állapotomban nem is szoktam kapni beszólást, max. annyit, hogy semmi nőies nincs a kinézetemben.

Bulizni egy punk társasággal szoktam, bár nem tartozom kifejezetten hozzájuk, én járom a saját utam. Buliba csinálok taréjt, több lánc lóg a nadrágomról, több fémes kis bizbasz van rajtam. Ilyenkor kapok beszólásokat. Mivel hétköznap a teljes "harci viselet" felvételéhez lusta vagyok, ezért meg is lepődöm rajta. Hogy még mindig itt tartanak az emberek? De inkább csak szórakozom rajtuk. Mert az emberek sosem lesznek elfogadóbbak.

Értek korábban egy sima beszólástól durvább dolgok is, de én választottam, hogy így öltözködöm, hogy szétszaggatom a farmerokat, acélbetétes bakancsban meg felvarrós pulcsiban járok és ha tükörbe nézek, tetszem is magamnak. Ha te is tetszel magadnak, akkor jó úton vagy. A beszólásokat, megbámulásokat pedig idővel megtanulod majd kezelni.