Ti is így vagytok az öltözködéssel, mint én? Szerintetek se a ruha teszi az embert?

Szerintem is fontosabb a kényelem és, hogy azt hordjuk, ami tetszik, ne azt ami tucat.

Amúgy butaság, hogy ruha teszi az embert, annak az, aki idejét és pénzét arra költi, hogy vásároljon össze vissza minden menő holmit és folyton a külsőre hajtson.

Más ezt az időt, pénzt értelmesebb dolgokra költi.

De azért alkalmi helyre, vagy közintézményben nem túl igényes mackó nadrágba, sport cipőbe járni.

Hát én nem értek egyet. Mármint én is a kényelmet részesítem előnyben, de azért arra is odafigyelek hogy ne kövessek már el vizuális környezetszennyezést azzal, hogy piros kockásat sárga pöttyössel meg zöld csíkossal veszek fel.

Nem annyira megterhelő hogy összeillő darabokat vegyen fel az ember. És ez nem a divat megszállott követése szerintem. Én a saját ízlésemnek megfelelően öltözködöm továbbra is, de még sose néztek rám furcsán, az öltözködésem miatt.

3-as, szerintem nem az állásinterjúra gondolt a kérdező, hanem szabad időben, vagy suliban.

Mondjuk aki szabad idejében is úgy öltözik, mint ha fogadásra, vagy eljegyzésre menne, annak mindig az öltözködés lesz az első.

Én is kényelmesen öltözködöm itthon, szabadidőmben, de azért mindig csinos és ízléses vagyok.

Hízni pedig nem szoktam, mert sportolok és figyelek arra, hogy egészségesen éljek.

Plázázni én sem szeretek, pedig 20 éves lány vagyok.

Ki nem állhatom azt a tömeget, a rosszul világított próbafülkéket, azt, hogy amit egy ember lever ruhát, azt megtapossák még öten és utána az eladó visszateszi ugyanúgy a vállfára, én pedig megveszem... Ezért vásárolok online, sokkal egyszerűbb.

Lehet ezt akárhogy csűrni-csavarni, nem ugyanúgy nézünk arra aki normálisan van felöltözve, meg arra aki nem. És nem kell a rizsa, hogy az előbbinek semmi másból nem áll az élete meg csak vásárolgatni tud, mert nem csak végletek léteznek.

[link]

Szerintem sem a ruha teszi az embert, de nagyon a másik véglet, amit te képviselsz. Én pl hordok farmert, a színeket is figyelem, hogy passzolnak-e, rendezvényre is kiöltözök stb. Igen, nyilván azért IS, mert elvárt a dress code pl egy konferencián, meg azért is, mert én így érzem jól magam a bőrömben.

Otthon cicanaciban, melegítőben vagyok én is, és igaz, sokkal kényelmesebb, mint az "utcai" viselet, de azért lehet találni komfortos, csinos darabokat is.

A vásárlást én is utálom.

Ez a nem a ruha/smink/haj teszi az embert, egy álszent duma. Pont mint az, hogy egy párkapcsolatban nem a külső számít.

Pont hogy azt a kort éljük, ahol az emberek egymás külsejét vizslatják és ítéletet mondanak felette. Otthon én is kényelmes ruhába bújok, de ha megyek valahova igenis adok a külsőmre, csinosan öltözök fel. De nem töltöm az életem 2/3át a plázában vagy a sminktükör előtt és nem követem a divatot. Nem csak az a két véglet létezik hogy vagy letojja a külsejét az ember vagy csak annak él.

Az igénytelenség pedig nem csak annyiban merül ki, hogy elhasználódott ruhát felveszel vagy sem.