Hogy magyarázzam meg anyámnak, hogy igen is a ruha teszi az embert?

Nem olvastam a többi választ, de kettő között az igazság.

Teljesen igaz dolog, hogy embertársainkra az első benyomást a külsőnkkel tesszük, a partnerek reakciói visszahatnak ránk, így valóban van hatása a magabiztosságra, önbizalomra.

Amivel vigyázni kell az az, hogy ne akarjunk másoknak megfelelni, ne azért vásároljunk meg valami drága dolgot, mert azzal megfelelünk, meg mert a mások mit szólnak hozzá!

A stílus az a luxus, amit pénztársától függetlenül bárki megengedhet magának. Az, hogy a hajviseleted, a ruháid és a bőröd színvilága HARMÓNIÁT sugározzon. Az, hogy a viselt dolgaid ILLJENEK HOZZÁD és a TE SAJÁT ízlésedet reprezentálják. És a stílus nem árcédulafüggő.

Drágán is lehet valaki slampos és ésszerű határokon belül olcsón jólöltözött.

Vannak értelmetlenül túlárazott gagyi divatok, bocs, de nekem a Converse cipő pont jó példa rá. Korántsem éri meg az árát! Tényleg semmivel sem különb, nem mutatósabb egy párszáz forintos ratyi vászon-tornacipőnél. Sok ilyen van, hogy a megfeleniakaró trendi majmok hülyeségét kihasználva iszonyat pénzeket legombolnak az emberről.

A S-T-Í-L-U-S az nem erről szól. Az embernek lehet egy sajátos stílusa, majd az anyagi helyzetéhez képest tud jobb vagy kevésbé jó minőségű termékeket venni. De a Converse-zel az a baj, hogy hülyegyerekes és nem stílusos. Még akkor sem ha annyiba kerül, mint egy bőr cipő. És folytathatnám. Agyfazst lehet kapni az ülepes gatyáktól, a térd alá érő bermudáktól, a tanga-flipflop-lábbujjköz papucsoktól. Na ezek egyike esetében sem láttam még olyan embert, akinek ezek jól álltak volna.

Én már idősebb vagyok és bármily hihetetlen férfi, akit szintén érdekel a jól kialakított külső megjelenés. De soha nem vettem meg valamit csak a címke miatt drágábban.

Nekem is voltak nagyon jómódú életszakaszaim, megvehettem bármit, de elvi okokból pl ruhaféléknél akkor vettem csak drágát, ha az meg is érte az árát. De pl szép és egész jó inget lehet venni Tesco F&F vagy Charles Vögele üzletben is. A Gucci vagy a Dolce Gabbana sem néz ki jobban. Mondjuk nekem van pulcsim igazi D&G is, jó is a minősége, de nem fogok a kardomba dőlni, ha többször nem veszek ilyet. Néha akciósan is ki lehet fogni jó minőséget. Sokszor jártam úgy is már, konkrét példa: 1500-Ft-ért vettem az Ázsia Centerben egy noname farmert 2003-ban, ma is jó és azóta hány meg hány tízezres gatyát hordtam el, amikre már nem is emlékszem.

Úgyhogy azt ajánlom, hogy a jólöltözöttségre és a stílusra figyelj, nem attól fogsz jobb benyomást kelteni, hogy vagyonokat költesz a ruhatáradra.

Muttert is inkább arról győzd meg, hogy a stílusosság kialakításában segítsen.

Egy bizonyos szintig igaza van, sőt, még a használt ruhával sincs gond, ha jó a minősége és nem nagy rád.

Nem a ruha teszi az embert.

Sajnállak és megértelek...én is anya vagyok, igaz egy ovis lányom van, aki imád öltözködni, ruhákat, kiegészítőket, cipőket.

Nekem természetes hogy a gyerekemet (és persze magamat is) szép, és a lehetőségekhez képest minőségi és igényes ruhákban járatom.

Attól hogy jól van valaki felöltözve attól még értékes a belsője is. Sőt az ember annak ismerné meg a belső értékeit elsősorban, akit külsőnek is vonzónak talál (nem szexuálisan értem, hanem emberileg). Az hogy a ruha tiszta, jó állapotú, önmagában nagyon kevés...

Én is dolgoznék a helyedben és azt a pénzt az utolsó fillérig ruhákra költeném. Mert ha nagy szegénységben élnétek akkor azt mondom, jó, nincs mit enni, nem a márkás ruha az elsődleges, de úgy, hogy megtehetnétek és ígyse..nem értem.

Gondolom akkor anyukád is elég igénytelen a ruházatára, és nem csak tőled várja el azt hogy hordd a másoktól megörökölt, nem is megfelelő ruhákat...