Mennyit adnál ki egy pár cipőért? (kort és nemet is plz)

Átlagban átlagban 5-8ezer közötti cipőket veszek. Voltak kirívó esetek, mert egy-egy márkásabb cipőért, csizmáért adtam 15-20ezer forintot is, de ez nem jellemző.

Régebben úgy voltam vele, hogy csak pár ezer forintos cipőim legyenek, amit nem sajnálok, ha egy év múlva tönkre megy. Most már azért figyelek arra, hogy lehetőleg ne kínait vegyek, legyen egy alap minősége.

A veszekedőknek annyit, hogy nem biztos, hogy egy márkás boltban vett cipő nem kínai. Én jártam így csizmával, amit Marc cipőboltban árultak, s első (!!!) felvétel után már vált le a bőr a csizma száráról. Viszont van olyan csizmám, amit valamikor 5-6 éve vettem egy kínai üzletben 3000 Ft-ért és még mindig csizma (s nem mondanád meg, hogy a kínai boltból van) Hozzáteszem, hogy ezt a csizmát nem hordom napi szinten. Na de akkor is, egy alkalomtól nem kellene tönkre mennie egy 10ezer forintos csizmának.

Aki megteheti, költsön arra, ami neki fontos. Nem lehet ezért megkövezni, hogy szeret kényelmes és elegáns cipőkben járni.

Ha tehetném, biztos én sem kapnék szívinfarktust a westend közepén, hogy egy csizma (ami nagyon megtetszett a kirakatban) 50ezer forint.

Bevezető:48 éves nő vagyok, voltam fenn és voltam lenn.

Nem az ár a függő, hanem az, hogyan viseled, hogyan tudod hordani!!!

Egy szakadt vászon tornacipőben is lehet valaki dögös, ha elismerik és tisztelik, akikhez tartozik....

Egyéb szempontok:)

Ha pl. az ARA boltban egy lábamra tökéletesen illeszkedő, 1-2 évig is használható, nadrághoz és szoknyához is egyaránt illő lábbelit találok, akkor akár a 25.000,-Ft-ot is kiadom.

Ugyanígy vagyok a Decathlon üzletben vásárolt sportcipővel, ha árleszállítás van, akkor veszem meg a futáshoz, kerékpározáshoz és kiránduláshoz egyaránt megfelelőt, 10.-15.000,-Ft körüli árért.

Természetesen lehet venni olcsóbbat is a piacokon, de az lehet, hogy csak 1-2 hétig lesz jó!

Lehet venni 50.-70.000,-ft-ért is,de minek?!

Jártam már drága és elegáns cipőben több napos külföldi szolgálati úton, ahol egyik nap olyan "repi" helyre vittek el, ahol a megközelítési út rosszabb volt, mint az egri várhoz vezető, és a soron következő fakultatív időben cipőboltba kellett betérnem, mert tropára ment!

El kell dönteni, mire kell az a cipő és mennyi strapának lesz kitéve!!!

Attól is függ, hogy van e családod (3-4 gyermekkel, hiteltörlesztéssel a hátadon, vagy még független vagy, szülőktől kapott lakással és kocsival, és megengedhetsz magadnak mindent, amit csak akarsz, és villogni akarsz a munkahelyeden, vagy a barátaid előtt!

"Nekem 2 gyerekem van (harmadik útban), semmi hitelem, gazdag vállalkozó vagyok, aki bármit megvehet. Nekem eszembe se jut azon gondolkozni vásárlás előtt hogy mi történhet egy cipővel bizonyos esetekben, ezt azok mondják akik esetleg nem tudnak mondjuk százezret kiadni, ha történetesen elszakad valamilyen nem várt ok miatt 1 hét múlva a drága cipő. És ezért elnézést, kedves utolsó hozzászóló. Akinek van rá pénze az nem foglalkozik sem az árakkal, sem azzal hogy mi van ha újat kell venni."

Nos, látszik, hogy nem az eszedből élsz meg, és soha nem is fogsz abból. Azért, mert valakinek van pénze, még nem feltétlenül kell pazarló életmódot folytatnia, és a gyerekeinek ugyanúgy megtaníthatja, hogy a pénz érték, meg kell érte dolgozni. A hozzád hasonló primitív senkik miatt tart itt a világunk.

Nem tartom túl jónak, hogy még mindig szekírozzátok azt, aki többet engedhet meg magának mint mi/ti.

Lelke rajta. S valóban igaz, amit a vállalkozó írt, hogy eszébe sem jut, hogy mi van akkor, ha...

Sőt, nem háborodik fel azon sem, hogy 3 hónap után tönkre megy a cipő, mert fogja és vesz egy másikat.

Kicsit másképpen gondolkodnak azok akiknek jól megy. Lehet, hogy éppen azért dolgozik annyit, hogy ne kelljen ilyen ügyekkel foglalkoznia. (Lehet, hogy valamikor ő is csóróként kezdte, ő sem engedhetett meg magának sok mindent, de elhatározta, hogy változtatni fog a helyzetén, s szerencséje lett)

Persze igen, az, aki ennyire könnyelműen kezeli a pénzt, akinek nem számít, hogy a cipő 20ezer vagy 200ezer, azoknál értéke sincs a pénznek. S valószínűleg, ha ő magának megveszi a drága lábbelit, nem fogja azt mondani a gyerekének, hogy te nem kapsz nike-ot, csak egy kínai vacakot, mert drága.

Még így is, ha megteheti az ember, akkor is érdemes a gyerekeknek megmutatni, hogy a pénzzel nem szabad könnyelműen bánni, mert most még van, de lehet, hogy holnap már nem lesz.

35e

19F

"A válasz írója 80%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 13:16" Szerintem bunkóságért neked sem kell átmenni a szomszédba. Fogalmad sincs a munkámról, meg tulajdonképpen semmiről, és sértegetsz? De nem baj, ez csak téged minősít, ahogy az utánad válaszoló nagyon jól leírta a lényeget. Nagyon komoly munka van a hátam mögött, és tudom hogy kell a gyerekeket nevelni, nincs szükségem tanácsra. Mellesleg 60 embernek adok biztos megélhetést, nagyon magas fizetéssel, de én vagyok aki miatt szarban van az ország. Gratulálok, nem semmi.

"Bevezető:48 éves nő vagyok, voltam fenn és voltam lenn."

NAGYON SAJNÁLOM, hogy ilyen vitát váltott ki a hozzászólásom.

Én is vezető vagyok, de nekem meg kellett tanulnom, hogy mindent megfontoljak, átgondoljak, és célirányosan költsem az állam által rám bízott pénzt, figyeljek és halljak meg mindent, hogy igazságosan osszam ki a jutalmakat....!

A saját pénzemmel is így teszek.

Például, hogy a munkahelyemen ne botránkoztassam meg a beosztottjaimat a több százezer forintos nyakláncommal, mikor tudom, hogy köztük vannak minimál bérből élők, és még a számlák kifizetése is gondot okoz némelyiknek, és tudjam, hogy hova veszem fel az ékszert.

Én szégyelnék úgy beszélni, ahogy valamelyik hozzászóló, a munkavállalóiról, még akkor is ha igaznak találja amit leírt, hiszen BELŐLÜK ÉL!

Egy kicsit alázatosabbnak kellene lenni, még akkor is ha most"TEHETŐS" valaki.

Azt szokták mondani:Egyszer fenn, egyszer lenn!

Rosszat tenni könnyű, jóvá tenni annál nehezebb!