Miért gondolják az emberek, hogy a gothic csak egy múló szeszély?
Én azt szoktam mondani, hogy ez nem egy stilus, hanem egy életérzés. A stilust, az öltözködési klisséket ki lehet nőni, sőt egy idő után természetes folyamatként kinövöd. A munkahelyedre pl általában nem mehetsz be dolgozni talpig feketében, szegecsekkel kiverve, lefolyt sminkkel, bakancsban.
Az életérzés viszont megmaradhat. Én erre a saját példámat szoktam felhozni. Mostmár hétköznapiabban öltözködöm, mondjuk úgy nem tűnök ki a tömegből, aki csak látásból ismer meg se mondaná a goth vonásokat. Mégis ilyen zenét hallgatok, az irodalomban is ezek az elemek állnak hozzám közel, és szerintem a filozófiám is ilyen...
Ne mondjátok, hogy nem láttatok még idősebb gothot! Én ismerek egy jópárat, 20-25 évesek és munkájuk is van. Igaz, hogy nincsenek annyira kimázolva a munkában, de a ruhájukról kitűnnek a tömegből. Még semmi gondjuk nem volt.
De az igaz, hogy nehezen találtak munkát, de az nem csak a külső számlájára írható...
Nem hiszem, hogy a gótságot ki lehet nőni, találkoztam már harmincon túli, kétgyermekes gót anyukával is, eléggé megkapó jelenség volt! :)
Az öltözködés egy idő után finomodik majd, főleg ha látod, hogy a napi megélhetésed kerül veszélybe amiatt, hogy nagyon elüt a külsőd a mainstream-től. Én magam ugyan nem gót vagyok, hanem metálos (bár néha elkap a hév, és gót ruhákban kezdek járni), de nekem sajna már az egyetemen finomítani kellett a stílusomon.
Azóta mondhatni, hogy az átlagember ízlésvilágába inkább passzoló ruhákat hordok, de a ruhatáramra jellemzőek a sötét, hideg színek: szürke, acélkék, sok-sok fekete, bordó, hideg barna... Emellett általában szintén erősebb, hideg sminkeket használok, de ügyelek arra, hogy ne hassak hullaszerűen. Kiegészítőim eddig sem voltak, nem igazán szeretem a láncokat, karkötőket, egyebeket.
A belső világomhoz meg senkinek semmi köze, munkatársakat, távolabbi ismerősöket általában nem szoktam beavatni a hitvilágomba, az olvasmánylistámba vagy a zenei ízlésembe.
Egyébként meg azt mondanak, amit akarnak: higgyék csak azt, hogy kinőjük a stílust. A stílusod egyébként is belülről jön.
Előző vagyok:
A kommentedre, kedves kérdező, csak azt tudom válaszolni, hogy nem mindegy, milyen munkát és mennyi idő után találsz. Igazán komoly állásoknál, nagyobb cégeknél kötelező dress code van, amit be kell tartani, különben repülsz. Alapjáraton én is utálom a mainstream ruhákat, de hidd el, amint kilépsz a Nagy Való Életbe, már hajlandó leszel visszavenni a ruháid stílusából.
Hé, hé! 15 és fél éves vagyok és csak a gyermeki kíváncsiság hajtott, mikor megírtam a kérdést :D (vagy ilyenkor má' nincsen olyanom? :S )
Azt azért gondoltam, hogy nem mehetek, mondjuk tanárnak díszgothban :D De a munka milyensége tényleg nem mindegy.
Ha akarod, megyek és megverem aki lepontozott :D
Mondjuk én sem értem mé' vagy lepontozva...
én azt nem értem, hogy miért hívnak minden pózört gótnak. Akik csak feketebe öltöznek, és nagyon játszák az agyukat.
Én is gót vagyok, ez régebben a ruházatomon is meglátszott, egy olyan 5-6 éve, amikor még nem volt "divat", azóta az öltözködésem változott, de belül ugyanaz vagyok, ugyanazokat a zenéket hallgatom, ugyanazokat olvasom.
De aki nem érzi át, nem érti igazán, csak divatból, pózörségből gót, az igenis "kinövi". Ennyi az egész.
Mert a többség valóban kinövi. Sokkal nagyobb problémájuk is lesz, mint az, hogy ki milyen stílust képvisel.. És ez így van rendjén. Ilyen fiatal korban természetes, hogy akar valahova tartozni az ember.
Amúgy nem akartam ide írni, de az írásod kísértetiesen hasonlít egy ismerősömére (: Szal gondoltam idekaparom a véleményem..
Ahha! És 40 éves goth csajt láttál már?
Mindenki volt tizenéves, és mindenkinek volt valami heppje.
Aztán az ember változik......
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!