Szerintetek vásárlás függő vagyok?

"Ha esetleg igen akkor hogy lehet ezt kezelni?"

Nagyon egyszerű. A pénzt amit el szeretnél verni átutalod a számlámra, így nem fogsz vásárolni, a kezelés hatása garantált.

Ahogy írtad, kompenzáció a szegénység miatt. Én is ilyen vagyok, csak nekem a könyvek a gyengéim, havi szinten mindig találok valamit, amit megvennék.

Én nem nevezném függőségnek, bár külső szemlélő számára tényleg furcsa lehet, hogy fix vásárlós napod van minden héten.

A pszichológus mindenképp hasznos, nem feltétlenül csak ebben az egy dologban, hanem egy tudatosabb, egészségesebb mentális élet kialakításában. A szakember legfőbb előnye, hogy a gyakori problémákat ismerve könnyebben segít megtalálni a lelki egyensúlyod. Ha egyedül kezdesz változtatni az életeden, akkor nagyon könnyű lehet átesni a ló túloldalára és az egyik dologról leszokva valami másban túlkompenzálni, ami ugyanúgy nem egészséges.

Ismerek olyat, aki sokat zabált, kövér volt, lefogyott, sport mániás lett, most már betegesen sovány és még mindig kövérnek látja magát. Attól, hogy most más dolgot művel kényszeresen, még mindig nem egészséges a gondolkodása és a viselkedése...

"Hangsúlyoznám hogy ez a saját keresetem, tehát én dolgozok meg érte."

Attól, hogy a saját pénzedből vagy "vásárlás függő", attól még az vagy.

"mint tevékenység nem zavar annyira hogy abbahagyjam"

Tipikus szenvedély beteg válasz: "Abba tudnám hagyni, ha akarnám, csak nem akarom." Az alkoholisták, drogosok, szerencsejátékosok, minden függő pontosan ezt mondja, miközben folytatja, amit addig csinált.

De a függőség ennél kicsit összetettebb. Az igazi kérdés az, hogy mennyire hiányzik, mennyire feszítő érzés a kényszer, hogy vegyél valamit. Hogyan érzed magad, ha nem vásárolsz? Érdemes megpróbálnod, hogy néhány hétig egyáltalán nem veszel semmit.

Az sem utolsó kérdés, hogy vajon kényszered, függőséged van, hogy vásárolj, vagy esetleg pótcselekvés valami más helyett és mi az amit helyettesítesz vele?

A szegény gyerekkor tipikus kiváltója tud lenni az ilyen költekező túlkompenzációnak, de azért a reklámok uralta média is igencsak hajlamos ráerősíteni az ilyen viselkedés kialakulására bárkinél. A divat magazinok, a divat, smink, életmód videósok mind a fogyasztás növeléséről szólnak. Ez a fogyasztói társadalom lényege. A cégek abból élnek, hogy eladják neked a termékeiket. A marketing feladata pedig az, hogy felkeltsék a vágyat a termékeik iránt és lehetőleg kiiktassák a tudatos mérlegelést, hogy valóban szükséged van-e a termékeikre. Minden cég minden marketing tevékenysége azt célozza, hogy minél inkább zsigeri, érzelmi döntést hozz róla, hogy megvedd a dolgaidat. Többnek, jobbnak érezd magad a birtoklásától, sőt kevesebbnek érzed magad, ha nem költesz, nem birtokolsz.

Ahogy mondtad, a te pénzed, neked kell eldöntened, hogy szükséged van-e újabb ruhákra, újabb smink cuccokra, stb. Hogy mennyire engedheted meg magadnak az újabb dolgok vásárlását, vagy mennyire jönne jobban az a pénz máshol. Azt is érdemes átgondolni, mert kapcsolódó szenvedély betegség tud lenni a gyűjtögetés: mennyire van helyed ennek a sok dolognak, mennyire okoz gondot a tárolásuk. Lehet újabb szerkényeket, nagyobb lakást venni, hogy elférjenek a holmijaid, de tényleg kell egy nagyon sokadik táska, cipő, ruha? Tényleg hordod is őket, vagy csak felhalmozod a birtoklás jegyében, de valójában nem is hordod őket? Esetleg van, ami már nem is jó rád, de azért te tárolod őket? Az életmód váltásba mindenképp óvatosan érdemes belevágni, mert ott is könnyű túlzásba esni.

Érdemes minél inkább tudatos vizsgálat eredményévé tenni a döntéseket. Segíthet, ha pl. összeszámolod, hogy mennyit költesz havonta és évente. Mennyi pénzed áll a szekrényben és utána belegondolni, hogy vajon megéri-e neked, hogy erre költöttél ennyi pénzt. Kis tételekben nagyon könnyű szinte bármilyen költséget racionalizálni, hogy "ennyi belefér". De ha összesíted a költségeket, akkor elképesztő számok tudnak kijönni és ez segíthet újragondolni a dolgokat.

Latte hatásként emlegeti a szakirodalom azt a halmozódási jelenséget, hogy ha munkaba/munkából menet közben minden nap veszel valamelyik menő kávézóban egy 500 forintos kávét (innen a név), üdítőt, ásványvizet, hamburgert, almát, bármit, az naponta nem nagy tétel. De a napi 500 Ft kiadás heti 2500-3500 Ft (attól függően, hogy csak munkanapokon, vagy minden nap költesz. Ez havi szinten 10-14 ezer, éves szinten 120-168 ezer kiadás, 10 év alatt meg már 1-1,5 milliót jelent. Ennyit költesz el a napi 500-as kiadásokkal és ennyivel több pénzed maradna, ha leszoksz erről az apró, de rendszeres szokássá vált kiadásról. Nem feltétlenül baj persze, ha költesz (akár sokat is) valamire. Nem feltétlenül kell minden kiadást lefaragni. Vannak költségek, amiket nem is lehet lefaragni. De érdemes átgondolni, hogy vajon tényleg szükséged van-e olyan rendszerességgel arra a kiadásra, mint amilyen gyakran költesz rá. Valóban kapsz tőle annyit, mint amennyibe összességében kerül és tényleg akarod-e, vagy csak felvettél egy rossz szokást és már megszokásból, feleslegesen költesz arra a dologra anélkül, hogy belegondolnál.

Ha változtatni akarsz, akkor alkothatsz magadnak szabályokat, hogy mit hogyan csinálhatsz, miket nem csinálhatsz.

Lehet ilyen szabály, hogy amiből már van egy és nem szükséges még egy ugyanolyan (akár más márkából is), abból nem veszel többet, amíg a másik el nem fogy, vagy el nem használódik (esetleg meg nem szabadulsz tőle).

Viszont minden szabály csak annyit ér, amennyire betartják őket. Ha elkezdesz kiskapukat keresni a saját szabályaidra, azzal önmagad csapod be. Mondhatod, hogy "ugyan piros rúzsom már van, de tűzvörös még nincs, úgyhogy jöhet ez is, meg a halvány rozsda színű is". Nem a jogászkodás a cél, hanem a probléma megoldása. Ehhez érdemes a problémát alaposan definiálni magadnak.

A latte faktor mintájára érdemes lehet készíteni egy (legalább hozzávetőleges) leltárt, hogy miből mennyit tartogatsz. Számszerűsíteni, hogy nem néhány táskád van, hanem pontosan mennyi is? Akár összegszerűsíteni is, hogy melyiket mennyiért vetted, vagy ha nem tudod, akkor mennyibe kerülne most megvenni (ezt érdemesebb csak nagyjából megbecsülni, ne kezdd el nézegetni a boltokat és webshopokat az árakat keresve, mert abból csak újabb vásárlás lesz és nem az a cél). Ha csinálsz ilyen leltárt/érték elszámolást, akkor érdemes azt menet közben vezetni, hogy mikor mennyiért vásárolsz, hogyan növeli a teljes gyűjtemény darabszámát és értékét. Ezekből elég jó motiváció nyerhető, hogy hol mennyit tudsz visszavenni, illetve ha elkezded csökkenteni a vásárlásokat, akkor annak az eredményessége is elég jól mérhetővé válik, mert látszani fog a táblázatban, hogy tavaly még mennyi dolgot vettél mekkora összegért, idén meg már mennyivel kevesebb lett.

Sokan alkalmazzák azt a (Marie Kondo?) szabályt, hogy amit egy éve nem használtál, azt nem érdemes megtartani. Add el, ajándékozd el, dobd ki és kevesebb helyet foglal, kisebb lesz a kupac, jobban elférsz. Ha eladod, akkor még többlet pénzed is lehet belőle, ami (főleg, ha vezeted is) számszerűen mérhetővé teszi azt, hogy mennyivel gyarapodtál. Ismerek olyanokat, akinek sok százezrek, vagy akár milliós tételek is bejöttek csak abból, hogy a covid idején otthon töltött kényszerpihenő alatt elkezdte átnézni a dugig pakolt szekrényeket és csak a felesleges, sosem használt dolgait elkezdte eladni Facebook Marketplacen.

A felszabaduló pénznek meg érdemes keresni valami jó befektetési megoldást, ahol kamatozni tud. Van egy csomó olyan pénzügyi alap, vagy előtakarékossági szolgáltatás, ahova bármikor, bármilyen összeget be tudsz fizetni és annyival nő a megtakarításod, ami a többivel együtt fog kamatozni. Ha minden vásárlás helyett és az eladott holmik árát is befekteted ilyenekbe, akkor az évek során egyre több pénzed fog értelmes módon összegyűlni, amik együtt sokkal hasznosabbak lesznek számodra, ha majd egyszer lakást, autót, vagy bármi egyéb nagy értékű dolgot akarsz venni, vagy elmenni egy nagyobb utazásra, netán tartani egy hosszabb szabadságot, hogy pár hónapig ne kelljen dolgoznod, stb.

A valódi jómód nem az, hogy bármennyi apró kacatot meg tudsz venni magadnak, hanem hogy azokat a nagy dolgokat megengedheted magadnak, amikre nem jut pénzed akkor, ha minden vacakot összevásárolsz helyette.

Azt is fontos viszont tisztáznod magaddal, hogy mik is a számodra igazán fontos dolgok, te hogyan érzed jól magad, mit szeretnél elérni és a lehetőségeid hogyan viszonyulnak ezekhez a célokhoz.

A döntés mindig a tiéd, de a tudatosan átgondolt döntésekkel mindig jobban jársz, mint az elnagyolt, felületes, érzelmi és zsigeri döntésekkel.

A pszichológus sokat tud segíteni benne, hogyan tudod átgondolni a döntéseid motivációit, a dolgok fontosságát és hogyan tudsz olyan szokásokat kialakítani, amik elősegítik a tudatosabb, átgondoltabb döntések meghozatalát. Meg a lakótárssal és másokkal folytatott viták elkerülését, a konfliktusok megoldását is...