Szörnyen csúnyának érzem magam, aztán levágattam a hajamat, és még csúnyább lettem. Mit tegyek, hogy elfogadjam magam?

Régen egy átlagos, hosszú hajú lány voltam. Akkor se tartottam magam szépnek, de legalább elfogadtam magam. Aztán beütött nálam a fekete-rocker korszak. Elkezdtem rockot hallgatni, mindig feketébe jártam, a jegyeim rohamosan romlottak, mindig veszekedtem a szüleimmel, és levágattam a hajamat fiúsra. Az első vágáskor még lányosabb volt, de másodjára már másik fodrászhoz mentem, aki teljesen elrontotta a hajamat, és felnyírta. Akkor aztán még jobban romlott a kapcsolatom a szüleimmel, folyton ordítoztunk, és rengeteget sírtam. Az osztályban a fiúk azt mondták nekem, hogy sohasem lesz férjem és gyerekem, mert úgy nézek ki mint egy leszbikus. Próbáltam adni a kemény lányt, ha már mindenki annak tartott, de akkor tudom, hogy nagyon sokat sírtam. Rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Rock zenét ugyanúgy hallgattam, de elkezdtem újból átlagosan öltözködni, mert elegem volt abból, hogy folyton kibeszélnek. Már a jegyeim is nagyjából rendbe vannak, és a szüleimmel se veszekszek már annyit. A hajamat pedig növesztem, még ricinusolajat is használok, de egyenlőre nem segít semmit. Abban reménykedem, hogyha újra hosszú hajam lesz, legalább el tudom magam fogadni, de most szörnyen csúnyának érzem magam és nagyon boldogtalan vagyok. Mit csináljak, hogy elfogadjam magam? 13/L