Mit gondoltok azokról a lányokról, akik a hájas testüket mutogatják és odaírják, hogy body positivy?

Hogy buta az - nemtől függetlenül - aki nem érti meg, hogy az egészségével játszik.

Kockára teszi a saját életét, majd pedig a gyerekéét.

Egy pontig rendben van, szóval ha most az emberen van egy pár plusz kiló, az most nem akkora baj, viszont amikor akkora túlsúlyról beszélünk, hogy az egészségre már káros hatással van, akkor azt azért nem kéne annyira támogatni. Én például elhízott voltam régen, és bizony az egészségem is megsínylette, 2-es típusú cukorbeteg lettem. Szerencsére még időben észbe kaptam, és változtattam az életmódomon, de nyilván a cukorbetegség az egy örök dolog, és pont ezért is vagyok úgy, hogy ne támogassuk a túlsúlyt, mert kialakulhat cukorbetegség, de nem csak az, hanem pl. magas vérnyomás, magas koleszterin, koszorúér betegségek, de bizonyos daganatokra is nagyobb az esély (ha jól tudom). Mit ér, ha elfogadod a tested, ha az egészség megsínyli? Én például sosem voltam rendben azzal a ténnyel, hogy elhízott voltam, csak sokáig nem tudtam, hogy miképp kéne változtatni, meg a motivációm se volt meg sajnos, de mostanra már megvilágosodtam és máshogy látom az egész dolgot.

Mármint, szerintem maga az, hogy "body positivity", az nem baj. Mert ha túlsúlyos is vagy, vagy bármi, akkor is, nem jó, ha a tükör előtt állsz és folyton megy az önmarcangolás, hogy miképp nézel ki. Valamilyen szinten meg kell próbálnod elfogadni és szeretni a tested, DE pont azért, mert szereted a tested, azért kellene igyekezned, hogy egészséges maradjon. Csak sokaknál látom én is, hogy már lassan az extrém elhízott kategóriában vannak, és írják, hogy ők szeretik a testüket, és ők így jól megvannak. És nem tudom, számomra ez az egész összefügg. Mármint, ha szereted a tested, próbálod elfogadni a tested, akkor tegyél érte, hogy egészséges maradjon. Hogy lehet, hogy a testedet szereted, de az egészségedet meg elhanyagolod? Pedig pont, hogy az egészség fontosabb, mint maga a külső.

Meg amúgy már láttam olyanokat, akik túlsúlyosak voltak, és ők is képviselték ezt a "body positivity" dolgot, és aztán meg elkezdtek fogyni, és akkor kommentekben konkrétan támadják őket, hogy miért kezdtek fogyókúrázni. És na, úgy érzem sok embernél manapság azt jelenti a "body positivity", hogyha túlsúlyosként te ezt támogatod, akkor nem fogyhatsz le, hanem túlsúlyosnak kéne maradnod, mert ha lefogysz, akkor a "body positivity"-vel szembe mentél. Márpedig nem erről kéne szólnia az egésznek.

Szóval szerintem sokan a túlsúlyt próbálják normalizálni ezzel a mozgalommal, pedig nem kéne. Mármint, szerintem senkit sem kéne bántani a teste miatt, viszont ha valaki egyértelműen egészségtelen életvitelt folytat, akkor nem kell átesni a ló túloldalára, és bátorítani arra, hogy ez így jó. Igen, ne önmarcangold magad a tükör előtt a tested miatt, merj bikinit felvenni attól még, hogy vannak striáid, vagy ha nem olyan feszes a hasad, vagy ha van rajtad túlsúly. Szerintem ez a body positivity. Viszont sokaknál ez egyenlő azzal, hogy maradj túlsúlyos, mert hát "body positivity".

Elnézést a hosszú válaszért. Biztos vagyok benne, hogy le leszek pontozva, de na, mindegy, ez a véleményem. :D Senkit sem kéne bántani a teste miatt, de az egészségtelen életmódot sem kell támogatni.

Hogy ez az egó és nárcisszizmus egyik legrosszabb fajtája. Tudják magukról hogy el vannak hízva, hogy egészségtelen és visszataszító a testük, de követelik hogy mégis tartsd szépnek őket mert csak.

Azt meg egyenesen tagadják hogy az elhízásnak köze van a mozgásszegény életmódjukhoz és ahhoz hogy két ember kalóriaszükségletét megeszik, inkább ráfogják hogy ilyen a genetikájuk és nem tudnak, már nem js akarnak változtatni rajta. Szerintem ez ugyanakkora társadalmi probléma mint az anorexia, ugyanúgy kéne kezelni - együttérzően segíteni próbálni nekik de egy pillanatra sem tenni úgy mintha rendben lenne amit csinálnak.

Én, mint kövér, és súlyával folyamatosan küszködő nő nem hiszek nekik. Ennyire nem lehet hülye senki, hogy élvezze, hogy kövér. Egyszer sikerült lefogynom, de a szülések után sajnos visszajött. Zongorázni lehet a különbséget a két életminőség között. A ruhavasarlástól a buszra szaladáson át egészen a zoknifelhúzásig. Nekem nem meséli be senki, hogy kövérnek lenni jó! Lefogyni, az a jó. Képesnek lenni mozogni, öltözködni. Csak nagyon nehéz, főleg tarsbetegsegekkel.

Tudományosan bizonyított, hogy az emberek negatívabban ítélik meg a kövéreket, ez tény.

Az elfogadás és testpozitivitás szerintem nem irányulhat egy egészségre rendkívül káros ráadásul megváltoztatható (még ha baromi nehéz is) dologra. Tartsuk meg ezt a testi fogyatékkal élőknek.