Régebben,hogy- hogy nem foglalkoztak a férfiak annyira azzal,ha mondjuk duci volt a feleségük? Sok képen látok az 1930-as,40-es évekbeli esküvői fotókon,hogy a pasi cingár a nő pedig egy kicsit testesebb.

Régebben nem szerelemből házasodtak.

Hasonló szinten lévő családok gyerekei, vagy érdekházasságok, vagy csak így lehetett kiszabadulni otthonról a gyereklétből.

A boldogság meg elég relatív. Lehet, hogy együtt maradtak életük végéig. De sok helyen a férfi kalandozgatott, az asszony meg otthon ült a gyerekekkel, nem volt sok szava ezen a téren, mivel nem volt saját jövedelme. Na, meg a válás ciki volt, és sok esetben nem is kivitelezhető.

#1-nek is igaza van, hogy régebben azért jóval több volt az előre lerendezett házasság. Bár azért a többség már akkor is szerelemből házasodott.

De vannak más okai is. Más volt a szépségideál, és ennek gyakorlati okai is voltak. Aki ducibb volt, arról feltételezni lehetett, hogy nem nélkülöz. Azért 100-150 éve még elég gyakori jelenség volt az éhezés. Ha valakin volt felesleg, az egyfajta indikátora volt a jobb életszínvonalnak. Érdekes, de ma meg ez pont fordítva van: ma már (általában) nem gond az étel beszerzése, viszont az egészséges életmód több odafigyelést, és adott esetben extra költségeket is jelent. Ezért is lett ma a vékonyabb az ideál.

És van még egy oka: a termékenység. Egy 35 kilós anorex nem fog probléma nélkül 5-6 gyereket kihordani és felnevelni. Márpedig ebben az időben ez a gyerekszám megszokott volt, már csak azért is, mert akkora méreteket öltött a gyermekhalandóság, hogy kellett ennyi ahhoz, hogy biztosan 1-2 felnőjön.

Honnan veszed, hogy nem foglalkoztak vele, és hogy boldogok voltak?

A házasság amúgy se a vonzalomról vagy a szerelemről szólt akkoriban. Legyártották a gyerekeket, amúgy meg nem kellett egymáshoz érni, ki-ki tartott szeretőt akihez vonzódott.

5

Nyilvánvalóan ha a képen mosolyogtak akkor boldogok voltak #lábonkihordottagyhalál