Mit csináljak? A probléma összetett

Tulajdonképpen a fejemben teljesen más énkép van magamról külsőleg, mint ami az igazság. Hossz lesz amit írok, de ha valaki szán rám néhány percet, annak megköszönöm.

Kamaszkoromat élem, 16 éves lány vagyok. 6. osztályos koromig nagyon szépnek láttam magamat, több fiú is felfigyelt rám. Aztán, hogy mindenki "nőiesedett", én valahogy csúnyultam. A fiúk se figyeltek már fel annyira rám, öltözködésileg se voltam nőies, sehogy se.

Gimnáziumba kerültem, és elkezdtem változtatni magamon, az öltözködésem egyre jobb lett. Viszont ígyis értek kritkák külsőleg, még ha nem is bántásnak szánták az emberek....egyszerűen gyereknek érzem magamat, nem nőnek. Hiába vagyok még a gyerekkorban" sok tinitársam sugároza magából a nőiességet. Én hiába hordok nőies dolgokat, belőlem nem sugárzik. Én magam se fogadom el magamat, talán ez itt a baj. Van barátom, és Ő gyönyörűnek lát. Ez rengeteget segített, de a magamról alkotott képem még sincs a helyén. Pl nem szeretem a szemöldököm, mert VASTAG. Voltam kozmetikusnál, azt mondta nagyon szép, de látszik, hogy vastag....Még a barátom régen kérdezte, hogy szedem-e? A kósza szálakat szedem, de többet nem merek kiszedni, és pont azért, mert azt mindenki látná. Nagy változtatásokat nem merek tenni a többiek miatt.

Vagy pl ha csúnyának érzem magamat, nehezebben megy a felelés, a kiállás mások elé, stb...Mit tegyek, hogy tudjak pozitív irányba változni?