Ha mi nők nem kenekednénk, mi is olyan ráncosak lennénk 40-50 éves korunkban, mint a férfiak?

Alapvetően a férfiak többsége nem nagyon ápolja a bőrét, csak megmossa tusfürdővel és kész. A fényvédelmet nem is ismerik. Ugyanakkor ha fizikai munkát végeznek piszkos környezetben, esetleg szabadban akkor a sima tusfürdős-szappanos lemosás nem lenne elég, ami egyébként is nagyon szárító hatású, de több nem tellik tőlük. Na meg az alkohol és cigi sem tesz jót. Nagyjából ennyi a magyarázat.

Egy műmájer metroszexuálisnak (akik adnak a külsőre) viszont nem lesz több ránca mint a nőknek, ők jellemzően jobban ápolják a bőrüket.

Hatvan plusszos férfi vagyok. Soha nem kenegettem a bőrömet semmilyen krémmel, testápolóval, és egyebekkel. Nem lenne szakállam, ami azért már őszbe csavarodott, senki nem mondaná meg a nem létező ráncaimról, hogy mennyi idős vagyok.

Szerintem, az, hogy valaki mennyire ráncosodik, nem csak bőrápolás kérdése. Sokat számít a genetika, ami ugye mindenkinek más.

Kedves Kérdező!

Csatlakozom az előttem szólóhoz! Korban és véleményben is közel állunk egymáshoz, bár minket férfiakat más mércével mérnek. Jean-Paul Belmondo-nál nem kell sem ráncosabb, sem sármosabb férfi...

Többszáz ifjúkori "tapasztalattal" a hátam mögött, (tizenhattól ötvenig) soha eszembe nem jutott a kozmetikázottság alapján dönteni. Mint tudjuk, "szemünk jóváírja a ráncokat...", különösen életem párjánál, akivel ősszel tarthatjuk "rubin(40.)lakodalmunkat".

Kétségtelen, hogy kínos végig sétálni vele az utcán, mert bár valaha csaknem egyidősek voltunk, mostanában sokan gratulálnak hozzá, mondván, "milyen szép nagy lányod van..." Annyi bizonyos, hogy nála heti rendszerességű a fodrász-manikűr-pedikűr-kozmetikus-stb., stb.... és az is, hogy ennek ára egy közalkalmazotti fizetés. Viszont azt is tudja, hogy a "jó smink nem látszik", és a körülötte levő illatfelhő is inkább csak sejthető.

Magam részéről kifejezetten taszítónak tartom a mai gömbmellűre szilikonozott, sima bőrű, vastagon "bevakolt" hölgyeket. A férfiaknak inkább csak azért kellenek, amiért a luxusautók többsége; hadd lássák, hogy "megengedhetem magamnak..." Mondatszerkesztéseid alapján úgy gondolom, hogy nem akarsz közéjük tartozni.

Fogadjuk el, törődjünk bele, hogy az évekkel, magával az élettel együtt jár, hogy valamelyest megváltozik egykor - és még ma is - csodált külsőnk.