Észre vettétek már, hogy a Google Chrome rosszabb mint az IE10?

A szövegek kiírásánál a szöveg szélessége, magassága sok tényezőtől függhet. Például az élsimítás módjától is. Attól is, hogyan számolja az alávágást, hogyan kerekíti a szövegrészek koordinátáit. Igen, simán előfordul, hogy nem pixelre pontosan egyforma a szöveg képe a különböző megjelenítőmotorok esetén. Sőt függhet az operációs rendszertől is. Pl. Windows esetén más az élsimítás módja, mint mondjuk Linux alatt.

Viszont ez nincs is szabványosítva a HTML-ben. A sor magasságát még lehet szabályozni a line-height-tel, annak valóban pixelre pontosan annyinak kell lennie, ami a szabványban van, de a szélességet nem lehet így szabályozni. A szöveg szélessége, illetve line-height hiányában a sortáv a megjelenítő motorra van bízva, bizonyos tól-ig határokon belül.

Viszont ez csak különbség. Ettől nem lesz jobb vagy rosszabb egy megjelenítő motor sem, hiszen nincs írott szabvány, ami meghatározná, hogy mi lenne a jó megjelenítés, amihez képest eltér az egyik vagy másik böngésző.

A különbséget észrevetted, viszont a kérdésben taglalt következtetés hibás. A Chrome nem jeleníti meg rosszabbul a szöveget. Te a Firefoxot tekinted alapnak, helyes megjelenítésűnek, és ehhez képest akarod mérni, hogy az IE vagy a Chrome mennyire tér el ettől. De ennek az álláspontnak nincs racionális, objektív alapja. Ha Chrome oldaláról nézem, akkor a Chrome a pontos, az IE hibázik kicsit, az Firefox meg nagyon. Ha az IE oldaláról nézem, akkor az IE a pontos, a Chrome is, a Firefox is hibázik egy kicsit, más-más irányba.

"Tudom, hogy ez nincs a szabványban, majd mutatok olyat, ami benne van és mégse jó." Várom, a szabványt... ;-)

(W3C ajánlásokat tartalmaz, és nem szabványt, és ezen ajánlások implementálás IE -nél a leglassabb, és újabban vissza menőlegesen, még aktív OS támogatással rendelkező rendszerek soha se valósul meg)

Ja'h és még nem csak OS eltérés, de akár rendszer téma is jelentős eltérést tud eredményezni.

Unoka hugom kedvenc középiskolai feladata, mikor "weblapot" kell készíteniük, "Front Page" -el.

És a feladat leírásában az szerepel, hogy az alapbetű mérettől 1 -el nagyobbat használjon.

nincs megadva a mérték egység, hogy mégis mennyivel legyen 1 -el nagyobb.

Illetve az alap betűméret sem határozható meg, mivel rendszer téma függő....

Meglestem a #14-ben írt kódot. Nincs ezzel az égvilágon semmi gond. Ugye van a <li> tagen belül némi szöveg, kép, majd ez _után_ van egy jobbra igazított div. A float attól a ponttól viszonyítva kerül jobbra igazításra, ahol a kép után állunk. Most hogy ez hol van az nincs megint a HTML-ben – tudtommal – tisztázva. A Chrome talán azzal számol, hogy a div nem férne el a kép mellett, így ott lesz egy soremelés, majd csak utána történik a jobbra igazítás. A többi böngésző meg máshogyan viselkedik. Pont az ilyenek miatt – főleg ott, ahol a konténer mérete esetleg nem ismert – ha én azt akarom, hogy valami az adott ponttól legyen jobbra igazítva, akkor annak az első eleme elé teszem a jobbra igazított div-et. Az tuti ott van, ahol lennie kell.

Magyarán:

<li>

Első <img src="https://www.google.hu/images/srpr/logo11w.png" alt="Google" />

<div class="valami">

<div>Itt</div>

<div>nem jó</div>

</div>

</li>

helyett:

<li>

<div class="valami">

<div>Itt</div>

<div>nem jó</div>

</div>

Első <img src="https://www.google.hu/images/srpr/logo11w.png" alt="Google" />

</li>

Azaz, ha azt akarom, hogy az „Első” szóval egy vonalba kerüljön a <div class="valami">, akkor elé teszem és akkor valóban egy vonalba is kerül.

A böngésző pontosan azt csinálja amit kell. Ha határozatlan pozícióhoz képest viszonyítasz, akkor az eredmény is határozatlan lesz.

Amúgy mindegyik böngészőben lehet hozni olyan példát, ami ugyan a HTML-ben nincs feltétlenül tisztázva, mégis a böngészők egységesen ugyanúgy jelenítik meg, míg egyetlen böngésző kilóg a sorból. Ez viszont nem hiba, csak holtjáték. De tovább megyek. Minden böngészőben lehet találni olyan tényleges hibát, ami a HTML-ben világosan le van fektetve, mégis rosszul jeleníti meg egy böngésző, míg a többi jól. Egy hibából tehát aligha lehet messze menő következtetéseket levonni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Egy böngésző két fő komponensből áll. Az egyik a megjelenítő motor, ami a tényleges honlap tartalmának megjelenítéséért, működéséért felelős. Ennek is vannak részei, hogy hogyan parse-olja a HTML, CSS kódot, hogy hogyan jeleníti meg azt, aztán ott a javascript motor. Mindezeket rengeteg szempont alapján lehet értékelni:

- Mennyire felel meg az ajánlásoknak.

- Mennyire gyors a feldolgozás.

- Mennyi memóriát eszik meg közben.

- Mennyire gyors a javascript motor.

- Mennyire biztonságos a működés mondjuk rosszindulatú kóddal szemben.

- Mennyire stabil a működés (lefagy-e).

- stb…

Amúgy a Chrome motorja a Webkit annyira „pocsék”, hogy az Opera is inkább eldobta a saját motorját és átállt Webkitre. A Safari is ezt használja. Sőt még a Microsoftnál is felmerült a kérdés, hogy ne álljanak át ők is inkább Webkitre. Végülis miért ne? Minek drága pénzért fejlesztgetni egy saját motort, ha van egy nyílt forráskódú, szabadon felhasználható motor. Csak letöltöd, behelyezed a kódba és van egy böngésző alapod. (Persze nem ennyire egyszerű a dolog, de ez az út is járható lett volna.)

Aztán ott a böngésző másik fontos része, a körítés. Vannak-e tab-ok, hogy néznek ki, hol helyezkednek el a vezérlőelemek, hogy működnek a könyvjelzők, milyen kiegészítők vannak. Hogyan lehet őket beszerezni. Itt is szempont pl. a böngésző indulásának sebessége, a memóriafogyasztás, a működési sebesség, a támadásokkal szembeni védettség, stb…

Régen az IE minden téren le volt maradva. A motor nem felelt meg a fő kvázi szinte szabványként kezelt ajánlásoknak. Lassú volt és buta, és még hajlamos is a fagyásokra. A támadásokkal szembeni védettségről ne is beszéljünk. (Lásd ilyen-olyan feltelepülő eszköztárak, stb…)

Ezen a téren nagyot lépett előre az IE, muszáj is volt neki. De még így is le van maradva némileg itt-ott a többi böngészőhöz képest, bár vannak ma már olyan tulajdonságai is, amelyek verik a többi böngészőt. Szubjektív véleményem szerint még mindig van hova fejlődnie.

A másik oldal: Az IE kezelőfelülete, szolgáltatásai igen gyatrák. Bár most már ugye egy jó ideje van füles böngészés, de kb. ki is merül ebben a kezelőfelület. Nincs normális kiegészítő gyűjtemény. Az fellelhető eszköztárak minőségéről ne is beszéljünk. Vannak már igen jó megoldások itt is egy-egy funkcióra, de igen messze áll a többi böngészőtől az IE. Amúgy nem véletlen, hogy időben rengeteg olyan böngésző született, ami némileg megpróbálta orvosolni az IE motorjának pár hibáját, de legfőképpen teljesen új felületet adott az IE motor felhasználásával. Pl.: Maxthon, SlimBrowser, NetCaptor, Neoplanet, stb…

Az, hogy az IE-nek ekkora a piaci részesedése, az sajnos nem annak köszönhető, hogy jobb. Vállalati szektorban sokszor esélyed sincs egy munkaállomásnál egy alternatív böngészőt használni. A rendszergazda, feldobja a gépre a Windowst, és mivel van benne böngésző, így szépen úgy is hagyja. Úgysem kell ugye munkaidőben netezni. Aztán gazdasági nyomásra is erősebb a Microsoft, mint kellene. De ez már inkább politika, kár is lenne jobban belemenni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Még egy kis kitérő. A HTML, CSS és minden ide vonatkozó ajánlás az, ami: ajánlás. Mindenkinek szíve joga olyan böngészőt készíteni, ami teljesen máshogy értelmezi a HTML-t, sőt bővíti, szűkíti annak elemkészletét. Ugye nagyon sokat szidták az IE-t, mivel teljesen eltért az ajánlásoktól. Egy honlapkészítő persze jogosan kapott sírógörcsöt az IE működésétől, de azért lássuk be, volt ráció a Microsoft azon lépésétől, hogy eltér a W3C ajánlásaitól. Egyrészt az, hogy a többi böngésző egységesen beállt a W3C mögé, annak az volt a fő oka, hogy a piacvezető IE legyen a kihúzó. De mi a W3C? Alapvetően egy gittegylet, ha a Microsoft oldaláról nézzük. Ha a Microsoft úgy dönt, hogy majd ő megmondja, hogy mi az a HTML és hogyan kell azt értelmezni, akkor simán megcsinálhatta volna, hogy ő mondja meg a frankót. Nem jött be. Ennek szerintem legfőbb oka nem is a böngészőmotor, hanem a körítés, a kezelőfelület volt. Ez volt annyira gyatra, hogy felmerült az igény egy jobban kezelhető böngészőre. Emiatt tudtak az alternatív böngészők megerősödni, majd piaci jelenlétüket felhasználva összefogni és a W3C mögé való felállással összefogni az IE ellen. Az IE végül észbe kapott, és inkább feladta ezt a „harcot”, nekiállt normális böngészőt készíteni, behozni a többi böngésző mögötti lemaradását. Egész jól sikerült, de még azért nincs okuk arra, hogy hátradőljenek.