Assembly-ben programozni tényleg ennyire nehéz? Hogyha nem mentorálják külön az embert, vagy nem zseni, akkor kampec? Lehet ehhez esetleg magántanárt találni?
Ebben az évben érettségiztem, s mérnökinfót választottam továbbtanulásra.
Számítógépek is érdekelnek, talán a szoftverek is, de szerintem amivel majd igazán szeretnék foglalkozni, azok az egyszerűbb "számítógépek", pl. egy TV-ben lévő vezérlő IC-k, nyomtató vezérlőelektronikája, vagy ha már számítógépeket említettem, akkor a benne levő ROM-BIOS, merevlemez-vezérlő, É/D-hidak, stb.
Nem kőkeményen a hardveres részével, mert abban szerintem annyira nem lennék jó, hogy csak azzal foglalkozzak. Hanem a szoftverszerűen programozható kóddal is, amivel már ezek is mind működnek.
Ilyen szempontból a mérnökinfó tűnt jó választásnak.
Namármost, azt tudom, hogy ezen a szakon kell majd Assembly kurzust végezni, ill. több olyan kurzus is szóbajöhet - rögtön az elején -, amik "alacsony" (mélyszintű) programozással foglalkoznak.
Vasárnap voltam moziban a haverommal és a bátyjával, aki egy évvel idősebb nálunk, s ugyanarra a karra ugyanerre a szakra jár. Jófej srác, meg eszesnek is tűnik.
Kérdeztem tőle, hogy mi várható ezen a téren, mennyire kell tartani az alacsonyszintű kódolástól, programozástól... mert amúgy én is hallottam dolgokat, amikből már nagyjából vágtam, hogy keménydió.
És, hááát... Nem mondhatnám, hogy bíztató!! =(
Olyanokat mondott, hogy kössem fel a második alsógatyámat is, mert vagy bef¤sok vagy bef¤sok. A továbbiakat pedig úgy fogják kezelni, hogy egyéni szoc. probléma.
=(
Meg hogy náluk a beadandó úgy ment, hogy valahogy utolsó pillanatra a csoport közös erővel összedobott valami működőt, azt párszor picit átírták valahogy, hogy a tanár ne vegye észre... utána meg aki vágta már a témát ÉS mázlija volt, az átment vizsgákon is. És az kb. 2-3 ember egy sok-sok fős csoportból (mert ugye ott még nagyobb csoportok vannak, mint gimiben).
='(
Én meg most már azt se tudom, jól döntöttem-e, hogy ezt a szakot választottam. Valóban ennyire nagyon nehéz assembly-ben programozni??!
Magas szintű nyelven szerencsére tudok programozni. Leginkább C-ben, pl. írtam olyan programot, ami MIDI fájlt beolvasott, s adott beállítások szerint generált egy olyan WAV fájlt, amiben monofónikusan v. polifónikusan elcsipogta a MIDI-fájlban hallható zenét. Igaz, itt a MIDI "értelmező" egy részét más kódból "loptam" :)
Vagy pl. olyat, ami WAV fájlt beolvasott, s különböző egyszerűbb, néhol vicces, néhol érdekes effekteket adott hozzá a zenéhez. Ott pl.már azért nem "loptam" semmilyen kódot sem (mármint pl. az effektezés algoritmusa, vagy ilyesmi). =]
Meg ehhez hasonlók, ami úgy szabadidőmben eszembe jutott, vagy kellett valamihez éppen, s volt is rá ötletem, hogy hogyan állhatnék neki. Tehát csak így pár dolog "szórakozásból". De semmi olyasmi, mint egy komolyabb grafikus vagy ablakos program, vagy amit ténylegesen használnának mások....
Vagy nem is tudom, még mit mondhatnék....
Mármint azt nézve, ha teszem azt pl. arra gondolok, hogy ezeket mennyire más assembly-ben megcsinálni.(megtervezni, lekódolni, optimalizálni, stb.)
Mert haverom bátyja sajnos ebben is azt mondta, hogy a C-s ismereteimet, ahogy vannak felejtsem el, mert annál sokkal másabb és nehezebb (mondjuk tény, hogy eddig a C annyira nem is tűnt nehéznek). Tehát nem megyek velük nagyjából semmire, s ugyanazok az esélyeim.
='(
Mondjuk az igaz, én is hallottam, hogy Assembly-ben nem túl rózsás a helyzet : nincsenek változók, nincsen semmilyen vezérlési szerkezet, csak ugrálás van a kódban bonyolult feltételek szerint... operátorok helyett mindent alapműveletekből kell precedencia nélkül összetrükközni...
De ehhez pl. azt is mondta, hogy olyan összetett dolog ott bármilyen memóriát (pl. tömbök) elérni, létrehozni/írni benne valamit, meg felhasználni, hogy hét ágra fog állni a fülem, s már az egy király dolognak számított, amikor valakinek sikerült egy egysoros szövegfájlt beolvasnia és az kiíratnia magától.
Tehát még nem is az, hogy csináljon is vele valamit.
MÉGIS MIT TEGYEK?! Ha nem vagyok egy zseni, akkor máris garantált, hogy kibukok a szakról?! Aztán még fizethetem is, de nem is kapok diplomát... =(
Rokoni körömben senki sincs, aki csak legalább egy jó szóval segíteni tudna. 1-2 kivétellel vagy tiszta sügérek az informatikához, teljesen (de úgy még sokszor alap szinten is, teljesen hülye elképzeléssel/berögződéssel), azaz 1-2 meg vagy rohadt bunkó, lekezelő akkor is, amikor nagy ritkán találkozunk, vagy megvannak az ő kis jól működő világukban, a többi nekik meg édesmindegy.
Szóval nincs kihez forduljak, barátaim közül se - ők is teljesen más szakokra mentek, nem foglalkoznak ilyesmivel.
Max. az egyetlen dolog, ami lehetőségnek tűnik, hogy neten rákeressek... de ettől meg annyira tartok - több minden miatt is -, hogy még most se mertem rákeresni.
Egyfelől tudom, hogy sok a hülyeség is, meg az olyasmi, ami zsákutca, s csak az időm menne vele.
Meg tartok attól is nagyon, hogy ott is csak azt fogom látni, hogy ez mennyire nehéz, nem fogok belőle semmit se vágni....
Van esetleg mégiscsak valami bizalomgerjesztő dolog, ami mentén el tudnék indulni, s amibe egy kezdő... akár egy teljesen kezdő is bele tud kapaszkodni, s valahogy legalább az alapokat megtanulni?
Ja, és fontos dolog : Az ilyen *ELMÉLETI* kódok nem érdekelnek. Mert a haverom tesója is mondta, hogy ott már kökeményen konkrét feladatokat, gyakorlatban futó programokat kell írni. Ha nem fordul le a kód futtatható állományba, nem indul el a program, vagy valamilyen hiba van a futás közben, akkor azonnal karó meg bukás a teszten.
Tehát ez már nem olyan négyzetrácsos papíron való "programozgatás", aztán hüde szép, és mosolygok a tanárral együtt, hogy ELMÉLETBEN milyen szép kódot írtam a papírra.
Szóval azt is tudnom kell, hogy mi a fordítás menete, Windows alá milyen fordító van, azt hogyan lehet használni, miket enged a fordító... és egy olyan kódot írni, ami le is fordul az adott fordítón, létrejön az EXE fájl, s el is indul azon a WinFos rendszeren. És csinál is valamit. Akár csak annyi, hogy beolvas egy tömböt és mindegyikhez hozzáad 3-at vagy mittudomén mennyt.
C-ben ezek még egyértelműek voltak. De gondolom assembly-ben ezeknél is duplán "szivacs" van.
SZóval aki már csinált ilyesmit - ha van itt olyan -, vagy legalább sacperkb ismeri a dolgokat, el tudná árulni, hogy hogyan tudnék kezdőként sikerrel nekilátni ezeknek a dolgoknak. (Minimum annyira, hogy ne bukjak meg, vagy ne vegyék el az állami finanszírozásomat)
Köszi előre is! (és bocsi, ha hosszú voltam, csak igyekesztem előre mindent leírni )
válasza:8:
"Az említett 8 bites chipeket már nem használják"
8 bites kontrollerekből messze sokkal többet használnak, min t az összes többiből együttvéve.
"Most az a trendi a beágyazott rendszer fejlesztésben"
Beágyazott rendszerek fejlesztésében NINCS divat, meg trendi. Az van, amit a feladat megkövetel.
"A Microchip mióta megvásárolta az AVR-t"
A microchip nem vásárolt meg semmiféle AVR-t.
Ebből is látszik, hogy valójában mennyire nem vagy otthon ebben a témában. A Microchip az Atmel céget vásárolta fel, amely jellemzően 8 bites mikrovezérlőket tervez és gyárt. Az Arduino család is ebbe a csoportba tartozik.
"Ez nem vitás, de "arra" már folyamatosan találnak ki cél-perifériákat a cél-hardverekben. Ezért fejlődnek azok a fránya utasításkészlet-kiegészítések is azokban a fránya CPU-kban."
Nem találnak ki cél perifériákat célvezérlőkben és nem fejlődnek "fránya" utasításkészlet kiegészítések sem.
Ugyanis ilyenek nem léteznek.
válasza:"A microchip nem vásárolt meg semmiféle AVR-t. Ebből is látszik, hogy valójában mennyire nem vagy otthon ebben a témában."
Valójában ezzel a válasszal csak magadat égetted be, mert nem érted hogy milyen tech trendek zajlanak a háttérben. Mutatja ezt az is, hogy mennyire görcsösen ragaszkodsz, és nem vagy nyitott az innovációra, ami előre mutat. Maradj csak meg a szinteden, programozgass, de üzleti megnyilvánulásaidtól kíméld meg a cégedet légyszíves, mert kicsinálod azt a munkáltatót is, akinek dolgozol!
válasza:Ennyi sületlenséget honnan lehet összehozni? Komolyan hajmeresztő.
A válaszadók közül valaki foglalkozik valóban beágyazott rendszerek fejlesztésével, vagy csak olvasott valahol valamit?
"Most az a trendi a beágyazott rendszer fejlesztésben, hogy van egy linuxot futtató ARM magod, FPGA közepébe ágyazva."
Ezt hol láttad, erre mutass működő, elterjedt példákat mert én ezt valahogy nem látom.
Nagyon jó az ARM proci linuxszal egy csomó mindenre, de még mindig több nagyságrenddel lasabb akár csak egy jól belőtt 8 bites mikronktroller kiegészítve némi logikával. Én amit látok ott az ARM proci linuxszal főleg a HMI megvalósítása (arra tökéletesen alkalmas, és teljesen jó), de a valós funkciókra még mindig beláthatlanul lassú (még a leggyorsabb FPGA-kkal is). Az FPGA tényleg tök jó dolog, és tényleg sok mindent olcsósit és egyszerűsít de annak meg már sok köze nincs is a kérdéshez.
Konkrétan a kérdéshez: az ASM programozás sem nehezebb mint bármi más, csak foglalkozni kell vele. Aki nem képes megtanulni ASM-ben programozni másban sem lesz képes.
válasza:"Ezt hol láttad, erre mutass működő, elterjedt példákat mert én ezt valahogy nem látom."
Hogy mutatna ilyet? Totál zöld, fogalmatlan ahhoz, amiről beszél.
Eleve, ki volna olyan őrült, hogy egy filléres ARM magot jó drága FPGA-ba ágyazzon, majd azon futtasson linuxot?
Mire lenne ez jó? Semmire.
Az emberke, ahogy írod is, olvasott ezt-azt, keveri, kutyulja, de lövése nincs semmiről. Még egy ledet sem volna képes villogtatni egy bármilyen kontrollerre, általa írt programmal.
válasza:Most volt szerencsém (ritkán kell) megint belecsöppenni egy FPGA alapú fejlesztésbe. Erre az egetverő szamárságra reagálnék:
""Most az a trendi a beágyazott rendszer fejlesztésben, hogy van egy linuxot futtató ARM magod, FPGA közepébe ágyazva."
Na ilyet sehol nem láttam, kerestem, ilyen FPGA-t nem találtam. Amit találtam, és csak a "drágább" FPGA-knál lehet megcsinálni (amiben van elég logikai cella), hogy az interfaceléshez, illetve a HMI-hez az FPGA-ban alakítanak ki "processzort" (egyik vezető gyártónál ezt soft processzornak hívják). Azaz az FPGA celláinak egy részéből csinálnak egy olyasmi jószágot mintha processzor lenne, a célnak megfelelően (elég jól konfigurálható, skálázható stb.), ennek előnye, hogy nem veszted el az FPGA adta lehetőségeket (pl. a sebesség, RAM stb.), viszont sok funkció kényelmesebb. pl. ha olyan az alkalmazás nem kell már külön mellé letenni valami procit pl. az említett ARM-ot és megtudod oldani a HMI kérdést, vagy tudod ethernethez illeszteni és kell TCP/IP kapcsolat. Nyilván ott "bukik" a dolog, hogy esetleg nagyobb FPGA-t kell venni, de lehet, hogy még mindig olcsóbb egy számmal nagyobb FPGA mint mellé tenni bármit ami majd összekapcsolja az FPGA-ban megvalósított funkciót a külvilággal. De ha elég pl. egy PCI, SPI, I2C, vagy bármi hasonló belső buszkapcsolat akkor nem kell betenni ezt a funkciót az FPGA-ba, mert úgyis van körülötte valami proci. Ha meg egyáltalán nem kell mellé proci akkor meg még linux se kell rá meg semmi. Nálunk a 3 nyomógombot és az 5 db. hétszegmens kijelzőt elkezeli az FPGA minden további csoda nélkül. Kb. ezért is észveszejtő ökörség amit leírtál, mert pont az FPGA előnye veszne el ha fixen rátennék az ARM procit. Ha szükséged van rá akkor vegyél egy számmal nagyobb FPGA-t és ha kell alakíts ki rajta egy "processzort". És máskor nézz utána alaposan mielőtt kijelentesz dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!