Assembly-ben programozni tényleg ennyire nehéz? Hogyha nem mentorálják külön az embert, vagy nem zseni, akkor kampec? Lehet ehhez esetleg magántanárt találni?
Ebben az évben érettségiztem, s mérnökinfót választottam továbbtanulásra.
Számítógépek is érdekelnek, talán a szoftverek is, de szerintem amivel majd igazán szeretnék foglalkozni, azok az egyszerűbb "számítógépek", pl. egy TV-ben lévő vezérlő IC-k, nyomtató vezérlőelektronikája, vagy ha már számítógépeket említettem, akkor a benne levő ROM-BIOS, merevlemez-vezérlő, É/D-hidak, stb.
Nem kőkeményen a hardveres részével, mert abban szerintem annyira nem lennék jó, hogy csak azzal foglalkozzak. Hanem a szoftverszerűen programozható kóddal is, amivel már ezek is mind működnek.
Ilyen szempontból a mérnökinfó tűnt jó választásnak.
Namármost, azt tudom, hogy ezen a szakon kell majd Assembly kurzust végezni, ill. több olyan kurzus is szóbajöhet - rögtön az elején -, amik "alacsony" (mélyszintű) programozással foglalkoznak.
Vasárnap voltam moziban a haverommal és a bátyjával, aki egy évvel idősebb nálunk, s ugyanarra a karra ugyanerre a szakra jár. Jófej srác, meg eszesnek is tűnik.
Kérdeztem tőle, hogy mi várható ezen a téren, mennyire kell tartani az alacsonyszintű kódolástól, programozástól... mert amúgy én is hallottam dolgokat, amikből már nagyjából vágtam, hogy keménydió.
És, hááát... Nem mondhatnám, hogy bíztató!! =(
Olyanokat mondott, hogy kössem fel a második alsógatyámat is, mert vagy bef¤sok vagy bef¤sok. A továbbiakat pedig úgy fogják kezelni, hogy egyéni szoc. probléma.
=(
Meg hogy náluk a beadandó úgy ment, hogy valahogy utolsó pillanatra a csoport közös erővel összedobott valami működőt, azt párszor picit átírták valahogy, hogy a tanár ne vegye észre... utána meg aki vágta már a témát ÉS mázlija volt, az átment vizsgákon is. És az kb. 2-3 ember egy sok-sok fős csoportból (mert ugye ott még nagyobb csoportok vannak, mint gimiben).
='(
Én meg most már azt se tudom, jól döntöttem-e, hogy ezt a szakot választottam. Valóban ennyire nagyon nehéz assembly-ben programozni??!
Magas szintű nyelven szerencsére tudok programozni. Leginkább C-ben, pl. írtam olyan programot, ami MIDI fájlt beolvasott, s adott beállítások szerint generált egy olyan WAV fájlt, amiben monofónikusan v. polifónikusan elcsipogta a MIDI-fájlban hallható zenét. Igaz, itt a MIDI "értelmező" egy részét más kódból "loptam" :)
Vagy pl. olyat, ami WAV fájlt beolvasott, s különböző egyszerűbb, néhol vicces, néhol érdekes effekteket adott hozzá a zenéhez. Ott pl.már azért nem "loptam" semmilyen kódot sem (mármint pl. az effektezés algoritmusa, vagy ilyesmi). =]
Meg ehhez hasonlók, ami úgy szabadidőmben eszembe jutott, vagy kellett valamihez éppen, s volt is rá ötletem, hogy hogyan állhatnék neki. Tehát csak így pár dolog "szórakozásból". De semmi olyasmi, mint egy komolyabb grafikus vagy ablakos program, vagy amit ténylegesen használnának mások....
Vagy nem is tudom, még mit mondhatnék....
Mármint azt nézve, ha teszem azt pl. arra gondolok, hogy ezeket mennyire más assembly-ben megcsinálni.(megtervezni, lekódolni, optimalizálni, stb.)
Mert haverom bátyja sajnos ebben is azt mondta, hogy a C-s ismereteimet, ahogy vannak felejtsem el, mert annál sokkal másabb és nehezebb (mondjuk tény, hogy eddig a C annyira nem is tűnt nehéznek). Tehát nem megyek velük nagyjából semmire, s ugyanazok az esélyeim.
='(
Mondjuk az igaz, én is hallottam, hogy Assembly-ben nem túl rózsás a helyzet : nincsenek változók, nincsen semmilyen vezérlési szerkezet, csak ugrálás van a kódban bonyolult feltételek szerint... operátorok helyett mindent alapműveletekből kell precedencia nélkül összetrükközni...
De ehhez pl. azt is mondta, hogy olyan összetett dolog ott bármilyen memóriát (pl. tömbök) elérni, létrehozni/írni benne valamit, meg felhasználni, hogy hét ágra fog állni a fülem, s már az egy király dolognak számított, amikor valakinek sikerült egy egysoros szövegfájlt beolvasnia és az kiíratnia magától.
Tehát még nem is az, hogy csináljon is vele valamit.
MÉGIS MIT TEGYEK?! Ha nem vagyok egy zseni, akkor máris garantált, hogy kibukok a szakról?! Aztán még fizethetem is, de nem is kapok diplomát... =(
Rokoni körömben senki sincs, aki csak legalább egy jó szóval segíteni tudna. 1-2 kivétellel vagy tiszta sügérek az informatikához, teljesen (de úgy még sokszor alap szinten is, teljesen hülye elképzeléssel/berögződéssel), azaz 1-2 meg vagy rohadt bunkó, lekezelő akkor is, amikor nagy ritkán találkozunk, vagy megvannak az ő kis jól működő világukban, a többi nekik meg édesmindegy.
Szóval nincs kihez forduljak, barátaim közül se - ők is teljesen más szakokra mentek, nem foglalkoznak ilyesmivel.
Max. az egyetlen dolog, ami lehetőségnek tűnik, hogy neten rákeressek... de ettől meg annyira tartok - több minden miatt is -, hogy még most se mertem rákeresni.
Egyfelől tudom, hogy sok a hülyeség is, meg az olyasmi, ami zsákutca, s csak az időm menne vele.
Meg tartok attól is nagyon, hogy ott is csak azt fogom látni, hogy ez mennyire nehéz, nem fogok belőle semmit se vágni....
Van esetleg mégiscsak valami bizalomgerjesztő dolog, ami mentén el tudnék indulni, s amibe egy kezdő... akár egy teljesen kezdő is bele tud kapaszkodni, s valahogy legalább az alapokat megtanulni?
Ja, és fontos dolog : Az ilyen *ELMÉLETI* kódok nem érdekelnek. Mert a haverom tesója is mondta, hogy ott már kökeményen konkrét feladatokat, gyakorlatban futó programokat kell írni. Ha nem fordul le a kód futtatható állományba, nem indul el a program, vagy valamilyen hiba van a futás közben, akkor azonnal karó meg bukás a teszten.
Tehát ez már nem olyan négyzetrácsos papíron való "programozgatás", aztán hüde szép, és mosolygok a tanárral együtt, hogy ELMÉLETBEN milyen szép kódot írtam a papírra.
Szóval azt is tudnom kell, hogy mi a fordítás menete, Windows alá milyen fordító van, azt hogyan lehet használni, miket enged a fordító... és egy olyan kódot írni, ami le is fordul az adott fordítón, létrejön az EXE fájl, s el is indul azon a WinFos rendszeren. És csinál is valamit. Akár csak annyi, hogy beolvas egy tömböt és mindegyikhez hozzáad 3-at vagy mittudomén mennyt.
C-ben ezek még egyértelműek voltak. De gondolom assembly-ben ezeknél is duplán "szivacs" van.
SZóval aki már csinált ilyesmit - ha van itt olyan -, vagy legalább sacperkb ismeri a dolgokat, el tudná árulni, hogy hogyan tudnék kezdőként sikerrel nekilátni ezeknek a dolgoknak. (Minimum annyira, hogy ne bukjak meg, vagy ne vegyék el az állami finanszírozásomat)
Köszi előre is! (és bocsi, ha hosszú voltam, csak igyekesztem előre mindent leírni )
válasza:Szia! Végigolvastam a szöveged, erősen igaz rá a 80/20 szabály, szóval leírhattad volna rövidebben is, de nem ez a lényeg most.
Az ismerősöd szerintem csak rád akart ijeszteni vagy egyszerűen ő is csak a 2. fajtába tartozik az alábbiak közül:
Két fajta egyetemi tanuló van:
1.) Minden nap átnézi az órákon tanult anyagot, elgondolkodik rajta, foglalkozik vele, feladatokat csinál, nem csak azt a rohadt FB-t nyomja, hanem tényleg csinál is valamit annak érdekében, hogy később vizsgák és ZH-k előtt könnyen berögződjön a tananyag.
2.) Leszar mindent, nem készül semmiből, csak vizsgák előtt nyitja ki a jegyzeteket. Ez bukás, egyenlő a halállal. Begolyózol tőle, ha annyi anyagot egyszerre akarsz megtanulni.
Röviden tehát az egyetem egy átlag embernek nem nehéz, HA TESZ IS ÉRTE! Nem kell a sült galambot várni, tanulni kell, ez a nagy trükk.
A másik. Ha hardver-közelibb problémákkal akarsz foglalkozni akkor gyúrj rá. Amit egyetemen kérnek, a jegyzetekből simán megtanulható, nem eget verő dolgok. Amikor dolgozni fogsz már bonyolultabb dolgokkal kell foglalkoznod igen, de ott lesz időd elsajátítani a szükséges ismereteket. Ezért vannak először is gyakornoki melók és később ahogy fejlődsz, Junior, Menior, Senior, Architect, stb melók, amiket akár ranglétraként is felfoghatsz a szakmai életben. Az informatika ebből áll. Tanulni, tanulni, tanulni. Nyugdíjig. Vagy tovább.
"...az egyetlen dolog, ami lehetőségnek tűnik, hogy neten rákeressek... de ettől meg annyira tartok..."
Mitől? Megesz a Google? Informatikus leszel, tudnod KELL használni. Ha most nem sajátítod el, ha most nem gyakorlod a megfelelő kulcsszavak kiválasztását és a Google megismerését, akkor később nagyon nehéz lesz elkezdeni dolgozni. És mi van azzal, ha téves infót kapsz valahonnan? Semmi. Egyszerűen átrágod a netet, ellentéteket fogsz találni, több megoldást, több tanácsot találsz, később elgondolkodsz neked mi a legmegfelelőbb és azzal a lehetőséggel élsz, ennyi. Ha az nem megy, próbálod újra. Hál Isten, az informatika nem egy szívműtét. Végtelenszer lefordíthatod, újraírhatod, farigcsálhatod a kódodat, amíg bele nem unsz. De addigra tuti találsz valamit, ezt garantálom.
És nem utolsó sorban, annyit fűznék még hozzá, hogy az Assembly valóban más gondolkodást igényel, de akkor megint csak mi van? Gyakorolni kell és menni fog. Ha C-ben vannak ismereteid az előnyt jelent egyetemen, lehet hozzá sem kell szagolnod a C-s tárgyakhoz, egyből leteszed. Én pl az olyan tárgyakat, amik magasabb nyelveken voltak (C#, Java, Web technológiák, stb) első kézből letettem. A legtöbb gyakorlati feladatra még csak rá se néztem. Ez annak volt köszönhető, hogy itthon én ugyanúgy foglalkoztam vele, mint Te. Tehát ne hagyd abba, csinálj hobby projekteket és hajrá!
Nem nehéz az egész, csak gyakorlás és persze TANULÁS kérdése. Hajrá!
"De addigra tuti találsz valamit, ezt garantálom."
Ez a legbíztatóbb/-megnyugtatóbb, amit írtál.
Ha előbb utóbb megtalálom.... oké, bár tényleg ott van bennem a félsz, hogy napok fognak rá menni teljesen feleslegesen, mert nem fogom tudni megkülönböztetni, hogy mi az, ami tényleg valós programozási útmutató és mi az, ami meg csak ilyen elméleti humbug, ami mások előtt villogásnak jó, egyébként meg csak a hibaüzeneteket fogom kapni sorra.
Köszi még egyszer!
válasza:Dehogyis.
Sokan itt túlmisztifikálják az assemblyt, mintha valamk rohadt nagy mágia lenne.
Nem nehezebb benne megírni bármit, mint egy magasabb szintű nyelvben, csak sokkal macerásabb és tovább tart.
Ugyanolyan nyelv, mint bármelyik másik.
válasza:Amit az egyetemen kérnek Assembly az túró.
Nyilván az alapvető utasításokat és azok argumentumait meg kell tanulni, de utána csak logika az egész. Interrupt táblázatot általában engedik használni a vizsgán, hogy ne azon gondolkodj, mit kell a regiszterbe írni a hívás előtt.
Nekünk (igaz az PTI volt nem mérnökinfó) annyi volt az Assembly vizsga, hogy egy fileban ki kellett cserélni a szóközöket tab-ra, másik feladatként pedig egy q,w,e,s gombokkal irányítható "rajzoló" programot kellett írni, ami arra húzta a vonalat pixelenként, amelyik gombot nyomtad. Pofon egyszerű, 20 perces feladat.
válasza:Nem értem mire fel Hypeoljátok azt az assemblyt, az volt a kb 80-as évek. Azóta már jócskán haladtunk előre technológiailag.
Ma már a beágyazott rendszereket hardvertervezéssel csinálják, nem vesznek egy egyetemi tananyagban szereplő 8081est és azt assemblyvel.
Vesznek egy programozható logikát, amekkora kell és elfér a panelon, és megcsinálják benne a fizikai hardver összeköttetéseket. Egyetemen is megtalálható a tananyagban, CPLD, FPGA eszköznek hívják, és legelterjedtebb gyártói a Xilinx és az Altera.
AZ eszközökben a CPUkat is lecserélték azóta felhasználási célra kihegyezett DSP-re, a gyártók bőségesen dokumentálják, mi hogyan működik, example kódokkal rajtuk. A cégek inkább kifizetik a C fordítókat, hogy a fejlesztés gyorsabb legyen. Nem kínlódnak tovább assemblyben. Eleve a projekt tervezés fázisában olyan chipet választanak, aminek van fejlesztői bázisa.
Sokkal nagyobb is rá a kereslet a munkaerő piacon, aki tud rugalmasan rendszert tervezni, vagy a meglévő tervek alapján folytatni a megkezdett munkát, mintsem egy csőlátású assemblyst. Persze, pont olyan ijeszt be téged is az egyetemen, aki sosem lépett ki az versenyszférába, csak ellődörög a doktorandusz képzésen az adjunktusaival és docenseivel az 50 éves elméleteikkel. Ahol tényleg pénzre menő termékeket gyártanak, ott nem is az a lényeg hogy átfogóan megértsd az egész elméletet, hanem hogy végrehajtsd a projektmenedzser által rád osztott részfeladatot, és ott is kapsz segítséget a kollégáktól, vagy elküldenek továbbképzésre, ami manapság a rohamosan fejlődő programozási nyelvekkel egyre magasabb üzleti haszonnal kecsegtet a cégeknek is.
Egyszóval ne aggódj. Járd be azt az utat, amit megkezdtél. Ha te assemblyvel akarsz foglalkozni, akkor mindenképp ajánlanék mellé párhuzamosan egy másik témakört is, mert így önmagában nem keresett tudásanyag. Főleg pályakezdőként.
válasza:"Ma már a beágyazott rendszereket hardvertervezéssel csinálják, nem vesznek egy egyetemi tananyagban szereplő 8081est és azt assemblyvel."
1. Nem 8081-es, hamen 8051-es. Ma is gyártják, licenselik, úgy egyébként.
2. Vannak dolgok amiket nem lehet C-ben megcsinálni de asm-ben meg lehet.
3. PLD-k:
a) baromi drágák.
b) olyan helyen használják, ahol ki kell huzalozni a logikát vmiért, de ahova elég egy atTiny, egy 89s52 vagy egy stm-8, ott PLD-ről szó sem lehet.
DSP: Mint fent.
" Eleve a projekt tervezés fázisában olyan chipet választanak, aminek van fejlesztői bázisa."
Nem. Ez eleve kódlopás volna, amit talán a kínaiak megengedhetnek maguknak, de egy SONY, egy PANASONIC vagy egy Bochs még véletlenül sem.
Olyan "Chip"-et választanak, amely alkalmas saz adott feladat elvégzésére, és emellett olcsó. Nem mellékes, hogy a világpiacra adott termékből, mikrosütőből, mosógépből, miegyébből 10 milliós darabszámban gyártanak ki egy-egy modellt. Ott meg nem mindegy, hogy egy kontroller 2 USD vagy 3.50.
Ugyanígy fizetődik ki az ASM fejlesztés is. Ugyanis ASM-ben lefeljesztve egy termék funkcióit, előfordulhat, hogy a 3.50-es kontroller helyett elég a 2 USD-s is, ez meg 10 milliós darabszám esetén 30 millió USD költségmegtakarítás, a firmware-t meg, bár drágább az ASM mint a C, de csak egyszer kell lefejlesztetni.
válasza:"2. Vannak dolgok amiket nem lehet C-ben megcsinálni de asm-ben meg lehet."
Ez nem vitás, de "arra" már folyamatosan találnak ki cél-perifériákat a cél-hardverekben. Ezért fejlődnek azok a fránya utasításkészlet-kiegészítések is azokban a fránya CPU-kban.
" olyan helyen használják, ahol ki kell huzalozni a logikát vmiért, "
csak a hétvégi sufni-tuningerek védekeznek ilyennel, akik nem hivatásszerűen fejlesztenek terméket, vagy túl drága nekik az Altium licensz. Pont hogy tömeggyártásban megéri kihuzalozni, PLD-nél meg pont te döntöd el, hogy melyik láb milyen szerepet fog kapni. Vannak sokkal égetőbb problémák is egy nyák gyártásánál mint pl áthallások, sugárzott/vezetett zajok, parazita kapacitások, impedancia lezárások, főleg RFnél. Ez még mind semmi, egy akkumenedzsment/táptervezés még a legtapasztaltabb mérnököknek is fel szokta adni a leckét.
"Nem. Ez eleve kódlopás volna, "
Pont hogy ezek a cégek és a beszállító hálózataik a hogy is mondjam... Van felszínes csili-vili marketing, amit te is beveszel, mint mindenki aki arra vágyakozik hogy oda bekerüljenek, és ami a mögötte van. Majd ha dolgozol te is náluk, vagy beszállítóként, akkor megtudod mi az igazság.
Pont hogy PLD-kkel lehet költségeket csökkenteni. Szedj szét pár (automotív) terméket az említett cégeidtől, vagy bármilyen hasonló gyártó konkurensét, és le fog esni az állad, mit rejt a kis kiöntött doboz, hogy az a csúnya vaskalapos autóipar mire nem képes tized centes előnyök kicsikarásáért...
A PLD-knek pont hogy a tömeggyártásban jön vissza az áruk. Kis helyekre léteznek kisebb tokozásban is, mert pont egy cél ellátására fejlesztik ki, és dollár alá is le lehet faragni az egységköltségeket.
Az említett 8 bites chipeket már nem használják, inkább a 32 biteseket a nyomott árak miatt. A Microchip mióta megvásárolta az AVR-t, end of life tendenciát vett fel a konkurens termékeknél. Sajnos tényleg piacot vettek, a 32 bit javára. Egy dolog bevenni az egyetemi kábítást, amivel a nem mellékesen toborzó tanár is hiteget, mert fejpénzt kap ha nála írod a szakdolgozatod, és más dolog ezeket éles munkahelyi szituációban megtapasztalni. A tanárt tökre nem fogja érdekelni, hogy a tudás, ami még a 80-as leragadt éveiben divat volt, azzal hogy fogsz manapság boldogulni, miután kikerültél az egyetemből.
Most az a trendi a beágyazott rendszer fejlesztésben, hogy van egy linuxot futtató ARM magod, FPGA közepébe ágyazva.
Senki nem fogja feltalálni a meleg vizet, nem fog új kernelt írni, legfeljebb kernel drivert ami az FPGAban létrehozott regiszterekkel DMAval kommunikál.
"Bizonyos gyártó" autóvezető rendszere is hasonló elven működik, az alacsony szintű párhuzamosítható képfeldolgozó részeket már nem Assemblyben írják, hanem eleve olyan hardvert alakítanak ki hozzá. ÉS még így is költséghatékonyak tudnak maradni a konkurenciához képest.
Kérdező, tudok cége(ke)t Budapesten, akik még foglalkoznak Assemblyvel, de ők orvosi műszereket gyártanak, és azt is már csak code-support szinten segítik, és ők is a felvételijükön elsősorban a C tudásodra lesznek kíváncsiak.
Kérdező, vesd össze mindenki tanácsát, menj el bár nyílt napra, a budapesti Boschnál is hamarosan lesz egy szeptember környékén, beszélgess ottani fejlesztőkkel személyesen, és győződj meg róla magad a saját szemeddel, hogy amit tanulsz, az hova fog vezetni, mintsem az én vagy más gyakorikérdéses írása alapján döntsd el.
Azt csak te tudod mit szeretnél csinálni, te fogod minden nap 8 és túlórában ezt a szakmát csinálni, okozzon akkor már örömet neked is a munka!
Huh, hát az utolsónak nagyon-nagyon szépen köszönöm!
De még egy kérdésem lenne hozzá, ami csak úgy teljesen spontán merült fel bennem:
A kérdésem, hogyha már az egyetem miatt úgy is egy ideig (nem is tudom, pontosan meddig, de 1 évig biztosan, de lehet, hogy más kurzusokon is előjön, nekem ezt mondták) szivatni fognak az Assembly-vel, annyi haszna az embernek esetleg nem származik belőle, hogy a saját maga számára "költséghatékony" tud lenni? Amikor saját magának kell 1-2 kisebb dolgot megírnia?
Értem én ez alatt azt, hogy egy átlag ember ugye sose tudja mindig az igazán erős hardvereket, gyors számítási kapacitást megvenni... KÜLÖNÖSEN, fokozottan igaz ez a magyarokra... =( Sajnos.
A civil szoftveres világban pedig én úgy veszem észre (bár azt meg nem tudom, a másik oldalon mi a helyzet), hogy egy ideje direkt fent is tartják a folytonosan nagyobb hardverteljesítményre való szükséges..... sőt, szerintem ne köntörfalazzunk, legyünk őszinték : EGYRE POFÁTLANABBUL CSINÁLJÁK EZT - Pl. webböngészők esete, anak a szenny JAVA-nak a terjeszkedése, egyre több programot írnak .NET-ben is, s ezek egyre-egyre több szemetet igényelnek a futásukhoz.... stb-stb... Az ember mindig-mindig úgy érzi, hogy a szoftvereit egy idő után sose tudja kiszolgálni a gépe, sose fut semmi se IGAZÁN gördülékenyen....
Pedig igazából csak ugyanazt akarjuk elvégezni, amint elvileg már 10 meg 20 éve is el lehetett. Pl. az én apám már a 2000-es években bőven netezett, úgy emlékszem filmet is simán tudott nézni... 1-2 jó játékot is kipróbált. Ill. zenélni is tudott róla - igazából ehhez értett tényleg jól valamennyire, egyébként minden másból informatikából tök hülye (már elnézést, de tényleg idegesítőek tudnak lenni a máig meglevő tévképzetei).
Pedig akkor még pár száz MHz-es órajelek voltak, az operatív memóriát is MB-okban számolták még bőven.
Ma meg már egy rohadt internetes blog megnyitásához felzabál 4GB RAM-ot a Google tetves monopolböngészője, meg a 2GHz-es CPU idejének 70%-át... a többire meg az OP-rendszer már előtte rátette a kezét, s az lesz a vége, hogy ez az ŐRÜLTEN, papírra leírva ÉSZVESZEJTŐEN sok számítási kapacitás -SEM- elég egy IT-s újságcikk elolvasására - kényelmesen.
Szóval (visszatérve a kérdésre), ha másban nem is, de abban nem segíti számottevően az Assembly tudás az embert, hogy 1-2 dolgot le tud úgy kódolni, fel tud váltani/helyettesíteni, hogy kevesebb erőforrást vigyen el, gördülékenyebben tudjon futni?
Persze tudom, minden nem pótolható... De pl. ha tegyük fel, valaki médiával, filmekkel/fotókkal foglalkozik, vagy pl. valaki zenész, és ugye ott valós időben kell függvényszámításokkal valós időben, minél-minél gyorsabban hangokat előállítani, akkor 1-2 modult megír Assembly-ben és máris több mindenre képes az a gép, amit még meg tud engedni magának.
Vagy ez csak egy ideál? Azóta már ki van találva az is, hogy ilyesmivel se nagyon menjen valamire az ember?
válasza:A bloatware az kb. úgy képződik, hogy anno egy file beolvasásához meg kellett nyitni a fájlt, soronként kiolvasni, értelmezni, használni.
No, ehelyett jöttek a keretrendszerek, hogy pl. egy függvénykönyvtáral pár utasítással tudsz XML-t beolvasni. Ennek hozadéka, hogy ezek - hiába nem használod mindet - szépen hozzálinkelődnek a programhoz és emiatt lesz hatalmas.
Ma is lehetne ASM-ben szinte nulláról programozni, de nyers API hívásokkal megőszülsz, mire egy Hello World ablakot kiraksz.
Másik, hogy amikor fejlesztenek egy programot, gyakran csak azért tesznek bele pár olyan funkciót, amit 100-ból két ember használ, hogy új verziót adhassanak ki és lehessen érte pénzt kérni. Iyen bloatware pl a Nero.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!