Érdemes továbbtanulni egy programozónak?

Ez nagyon függ a cégtől, de általában a végzettség csak az első lépés a felvételire való bejutáshoz. Sok helyen még az sem kell, csak előny.

A Bsc nem árt, már csak azért sem, hogy valami elméleti, számítástudományi háttér meglegyen. De ez is feladattól függ, pl. ha adatbázist kell vizsgálni normálformára, vagy gráfokkal, szintaktikai elemzőkkel (parserekkel) dolgozol, akkor jól jöhet. Vagy mondjuk ha szigorú minőségbiztosítási rendszer van, akkor azt jó ismerni.

Msc csak nagyon speciális területen kellhet, ez ritka (bár ennek megfelelően fizet). PhD programozó nem tudom, van-e, illetve a műszaki doktorokat általában nem programozónak keresnek, hanem informatikai területen való komolyabb fejlesztésre. Például ha egy cég új megoldást keres egy technikai problémára a korábbi szabványok kiegészítéseként, stb.

A "programozó" egy szakma, és nem feltétlen igényel felsőfokú végzettséget sem. Akár érettségivel és egy megfelelő tanfolyammal is lehetsz programozó.

A felsőfokú végzettség az tovább visz ezen az úton, hogy mérnök értelmiség legyél, és ne csak kódolni tudj, hanem értsd a bonyolult háttérösszefüggéseket.

A PhD az pedig már tudományos szint. Nem képzettség, hanem kutatói karrier irány, ahol a technológia csúcsán tevékenykedhetsz és részt vehetsz a legújabb elvek is irányok továbbfejlesztésében, magad kövezheted ki a jövőt.

A kérdés inkább tőled függ, hogy te hogy érzed jól magad és mit szeretnél csinálni. Ha az informatika közepesen érdekel, és csak jó állást szeretnél és jól keresni, akkor akár a BSc is bőven elég.

Ha bele akarsz mélyedni és szereted az összetett problémákat, "kocka" vagy akinek lételeme a matematika és az informatika, akkor menj MSc-re. Itt már azt is vedd figyelembe, hogy ezzel akkor tudsz kiteljesedni, ha nemzetközi karrierre készülsz fel, angolul beszélsz majd folyékonyan és esetleg külföldre is kiutazol, kiköltözöl. Anyagilag és állás tekintetében nagyon megbecsült leszel, nem lesz ilyen probléma, mert a jövő az informatikusoké, azon belül is a komplex adatelemzésre szakosodóké. (ez már nem csak egyszerű programozás - olyan kulcsszavakra kell koncentrálni mint mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data). De ha informatikára koncentrálsz, akkor sose leszel menedzser, mert az más szakma. Azt üzleti képzésen csinálják, szóval ha az érdekel, akkor inkább BSc és utánna üzleti vonalon haladj tovább MSc-re.

A PhD az meg nem egyszerűen szakma, hanem tudományos karrier, azaz kutató lesz belőled. Ezt akkor csináld - informatikai területen - ha nagyon kocka vagy és egész életedben bonyolult problémák megoldásán, új dolgok kitalálásával akarsz foglalkozni. Itt már nem egyszerűen állást kapsz az üzleti szférában, hanem egyetemeken és nemzetközi kutatóintézetek között mozogsz majd, bőséges anyagi megbecsüléssel. Az elhelyezkedéssel nincs baj, csak itt a feladat sokkal összetettebb mint egy sima állánál. Új tudományos eredményeket kell felmutatnod, cikkeket és könyveket írnod mások számára, hogy hogy kell csinálni dolgokat (amit neked kell kitalálni). És itt aztán abszolút semmi közöd nincs a "menedszment"-hez. Ha jól csinálod akkor professzor lehetsz és kutatócsoportot vezethetsz, de üzleti vezetéshez semmi közöd. Szóval az a kérdés, hogy ennyire mélyen akarsz e a dologgal foglalkozni. Ha nem, akkor ne legyél kutató, mert bár megbecsült és bőven lehet keresni, viszont egy BSc-vel is kereshetsz jól és lehet hogy az alkatodnak jobb a lazaság és ha egyszerűen megmondják mit kell csinálni. Azaz eszed ágában sincs elmélyedni ilyen szinten.

"Itt már nem egyszerűen állást kapsz az üzleti szférában, hanem egyetemeken és nemzetközi kutatóintézetek között mozogsz majd, bőséges anyagi megbecsüléssel."

LOL

Mondok egy példát PhD feladatra: Mondjuk az Intel olyan új megoldást keres a processzoraiba, amivel nagyobb hatékonysággal lehet párhuzamosítani a feladatokat, megjósolni egy szál feltételes elágazásait, elkerülni a különféle adatütközéseket, esetleg az utasításkészletet úgy kiegészíteni, hogy szoftveresen is segíteni lehessen a heurisztikát.

Vagy pl: router gyártó új algoritmust keres, amivel a meglévő erőforrás nagyobb valószínűséggel ki tudja szelektálni a rosszindulatú adatcsomagokat, fals vezérlő jeleket, jobban meg tudja különböztetni az erős terhelést az elárasztásos támadástól.

Azért írtam a LOL-t, mert ennyi hülyeséget még itt is ritkán olvasok egy-egy válaszadásban.

A PhD egy cím, amelyet sok esetben automatikusan megkapnak bizonyos egyetemi kurzusok elvégzése után a hallgatók. Ilyen a jogász, az orvos, gyógyszerész, stb.

A doktori cím annyit jelent, hogy a szakterületének a tanára valaki, tehát jogosult azt oktatni. Az más kérdés, hogy egyetemi oktatónak bizonyos helyeken még ez is baromira kevés, hiszen a megszerezhető tudományos fokozatok legalacsonyabbika.

Az is hülyeség, hogy valaki PhD-vel annyira sokat keresne. Nagynéném PhD + Hab. mégis napi több mint 300 km-t utazik vonattal, hogy 110 rugót keressen, mint egyetemi tanár. És ebből a pénzből még a bérlet 15 %-át is Ő állja.

A fejlesztők között egyébként nem olyan kevés a PhD-s, legalábbis nem fehér holló kategória. A nagy nevek legalább fele bír tudományos fokozattal (Peter Norton, Jon Hall, Nick Wirth), nem kevesen PhD felett.

Itt nálunk a műszaki egyetemeken, főiskolákon oktatók talán mindegyike PhD-s. Ha jól tudom, ki sem nevezhetik enélkül őket.

Erre nehéz mit reagálni... "Azért írtam a LOL-t, mert ennyi hülyeséget még itt is ritkán olvasok egy-egy válaszadásban."

Én nem vagyok tévedhetetlen. De ajánlom neked is, hogy egy kis önreflexiód legyen mielőtt leírsz ilyen mondatokat, nehogy magad verd át nagyon. (Első, ezeket a kérdéseket önmagadnak megfogalmazni: Biztos vagyok benne? Elég információval rendelkezem?) Főleg ne másokat verj át, akik szintén laikusok a témában.

Megkockáztatom, hogy a PhD itt nem kisdoktorit jelent, hanem a műszaki tudományok doktorát. Ezen belül is írhatta (kutathatta) valaki elektrotechnikai, távközlési, gépészeti, anyagvizsgálati, építészeti, stb. területen, de itt most főleg a számítástudományi terület érdekes.

Azt sem állította senki, hogy egy műszaki doktor nem fejleszthet webshopot vagy nem taníthat egyetemen. A kérdés arra vonatkozott, hogy milyen területen lehet elvárás vagy legalábbis komoly előny.

#5, haver, szerintem menj vissza LoL-ozni, mert fogalmad sincs mi az a PhD. Javaslom keresgélj a doktori iskola és a foglalkozásdoktori címek körében :)

Egyébként nem szükséges, aki kiváló kutató-fejlesztő az PhD nélkül is boldogul, pl gépi látás, AI, ML területen.

A PhD egyfajta elmélyülés a kutatásban, MSc után. Még nem kebeleznek be a cégek, és lesz pár nyugis éved. Utazgathatsz, világot látsz, rengeteg pályázat van...és ha leraksz az asztalra pár szabadalmat és impakt faktoros cikket, akkor külföldön is kapuk nyílnak ki. Azért van nem egy postdoc pályazat, amivel rengeteg ösztöndíj jár.

Tehát 4-5 évig azt csinálod ami igazán érdekel, úgy hogy mellette még szakmai munkát is dolgozhatsz. Én pl bár nem műszaki PhD-t csinálok, hanem idegtudományit... mellette dolgozok is ugyan annál a cégnél félig programozóként,plusz fizetésért. Miközben azt csinálom ami igazán érdekel.

Szerintem jó buli :) én kifejezetten örülök, hogy nem nyeltek be a multik még pár évig.

... és azért van pár komoly techcég ahol a PhD erősen ajánlott egy KF mérnöknek.

Főleg ahol más tudományokkal keveredik a témád.

Pl Elon Musk Neuralink cége, agyi interfészekre'