Üdv, Visual Studio Community-t használok, akkor amit csináltam alkalmazást eladhatom? Továbbá, ha másodállásba alkalmaz egy cég és ugyan úgy ebben fejlesztek, ők eladhatják?

10-es. Félrevezeted a kérdezőt.

1. A vállalatok számára a community verzió használata TILOS. Az enterprise verzió engedi meg, hogy a cég 250 usernél kevesebb felhasználó számára vagy 1 millió USD bevétel alatt licencdíj megfizetése nélkül használhassa a szoftvert. Az 1 milla egyébként kumulálódik, tehát nem egy-egy szoftver árát jelenti, hanem, azt, hogy 1 milla bevételig!

2. Olyan nincs, amit te írsz, hogy "nem életszerű". Vicces lenne, ha te határoznád meg a szerződési feltételeket egy olyan szoftver felhasználójaként, amit nem te alkottál és nem is fizetsz érte.

Ha valaki azt írja a licencbe, hogy csak a holdon lehet használni a szoftverét, akkor neked nincs jogod azt felülbírálni, átértelmezni, max. azt teheted meg, hogy nem használod a szoftvert. Az meg külön abszurd, hogy feltételezed, a vevő nem ért az informatikához. Ennek egyébként sincs semmi jelentősége.

3. A lényeg: a szoftver community verziójával csak magánszemély fejleszthet saját célra, más számára (aki szintén magánszemély (legalábbis USA szövetségi jogterületen)) ingyenesen, vagy pénzért, feltéve ha a fejlesztett applikációhoz mellékeli a forráskódot is.

4. Ha a kérdezőt egy cég alkalmazza, akkor a fejlesztése nem minősül maqgáncélú fejlesztésnek, ugyanis akkor ő nem magánemberként fog fejleszteni, ergo, a fejlesztett termék értékesítése licencjogot (és törvényt) fog sérteni, aminek büntetőjogi következményei lehetnek akár a magyar, akár az USA szövetségi jog értelmében.

"1. A vállalatok számára a community verzió használata TILOS. "

Téves.

Az EULA 3 lehetőséget tálal:

1. a magánszemély ("Individual developers")

2. a "non-enterprise" (250 PC vagy 1 millió dollár éves árbevétel alatt) szervezet 5 felhasználóig

3. az "enterprise" (250 PC vagy 1 millió dollár éves árbevétel felett) szervezet

Az első kettő használhatja akár fizetős alkalmazásokhoz ("paid apps") is, de a projektnek nyílt forrásúnak ("open source projects") kellene lennie.

"Olyan nincs, amit te írsz, hogy "nem életszerű". Vicces lenne, ha te határoznád meg a szerződési feltételeket egy olyan szoftver felhasználójaként, amit nem te alkottál és nem is fizetsz érte. "

Az életszerűséget arra mondom, hogy egy nem IT kisvállalat Magyarországon nem fogja megkövetelni a forráskódot (mert általában nincs szüksége rá, neki csak az a lényeg, hogy a "program működjön") vagy azt, hogy a fejlesztő bizonyítsa, hogy a VS melyik verzióját használja (a NAV irányába is maximum azt kell bizonyítania, hogy a szoftver az adott szoftverfejlesztőtől származik).

"akkor a fejlesztése nem minősül maqgáncélú fejlesztésnek, ugyanis akkor ő nem magánemberként fog fejleszteni"

Igen erről szól az EULA 3. példája:

"Example 3:

A Fortune 500 ISV is working on a mobile application which is released under the Open Source Institute (OSI)-approved open source software licenses. Employees and contractors developing and testing this application may use Visual Studio Community 2017."

"Na szóval, akkor ha egy cég engem felkér megbízási szerződéssel, hogy fejlesszek egy szoftvert neki, akkor azt ezek szerint eladhatom neki ugye? "

Igen, mivel magánszemély vagy, eladhatod - lásd az említett licence-feltételek 8. oldalát:

"Individual developers

Any individual developer can use Visual Studio Community, to create their own free or paid apps. "

"Másik kérdésem, hogy a Windows, ha nem eredeti a gépemen, akkor az okozhat gondot, a későbbiekben vagy nem igazán?"

Az már okozhat gondot, mivel a cég megbízási szerződése a NAV-ot visszavezeti hozzád, így ott kutakodásra adhat okot.

"Ha egyszer megkeresne pl a NAV, akkor akár mondhatom azt hogy már meg sincs a gép amin fejlesztettem nem?"

Csak akkor TÉNYLEG ne legyen olyan géped, amin a Windows illegálisan tartózkodik!

"És mi az esély rá, hogy kutakodni fognak?"

Van rá esély, tehát nem érdemes kísérteni a sorsot. ;)

"Az életszerűséget arra mondom, hogy egy nem IT kisvállalat Magyarországon nem fogja megkövetelni a forráskódot (mert általában nincs szüksége rá, neki csak az a lényeg, hogy a "program működjön") "

Azt kellene megértened, hogy a licencadó határozza meg azt, hogy mihez köti a felhasználást, nem a megrendelő.

Egyébként, a nem IT profilú cégek is simán kérnek forrást, mivel az számukra garancia a fejlesztés folytatásának lehetőségére akár az eredeti fejlesztőtől eltérő személy, vagy szervezet bevonásával. Attól, hogy egy cég nem IT-s még lehetnek ilyen irányú elvárásai. Általában vannak is. De ismétlem, a lényeg a licencadó szava, elvárása.

A szoftver egyébként 3 verzióban létezik. Community, Professional, Enterprise.

Visual Studio Community 2017 - Free, fully-featured IDE for students, open-source and individual developers

Visual Studio Professional 2017 - Professional developer tools, services, and subscription benefits for small teams

Visual Studio Enterprise 2017 - End-to-end solution to meet demanding quality and scale needs of teams of all sizes.

Már az elnevezésekből kiderül, mondhatni világít, hogy melyik milyen célra, milyen ügyfélkörnek készült.

Az, hogy a fejlesztő (vagy licenc kibocsátó) engedi a royalty free felhaszánálást, azzal a célzattal történik, hogy a szoftver felhasználói rászokjanak, megismerjék azt anyagi ráfordítás nélkül, s amikor professzionális fejlesztéseket végeznek, konkrét anyagi haszonszerzés céljából, akkor is ezt válasszák, használják.

"Igen, mivel magánszemély vagy, eladhatod -"

Fogd már fel, NEM ADHATJA EL, mert a megbízási szerződése már kiemeli a magánszemélyek köréből. Onnantól kezdve üzleti célú lesz a fejlesztés.

Ha igazad volna, akkor minden cég megbízná a fejlesztőit külön-külön és azok ingyen fejleszthetnének a cégnek professzionális eszközökkel.

Kérdező: Te úgy értékesíthesz a szóban forgó eszközzel általad készített szoftvert, ha ahhoz adod a forráskódot, valamint ha az aki megvásárolja, magánszemély vagy nonprofit szervezet.

"Azt kellene megértened, hogy a licencadó határozza meg azt, hogy mihez köti a felhasználást, nem a megrendelő. "

De a licencadó - a Microsoft - nem fogja ellenőrizni (az előző példámban említett "Aranykalász Mezőgazdasági BT"-nél) azt, hogy az Ő eszközének melyik verziójával készült program.

A NAV is csak azt ellenőrzi, hogy a szoftvert használónál a feltelepített program eredeti-e (példánkban "Programozó Ernő"-től származik-e). A program megalkotójánál is csak a használt szoftverek eredetiségét vizsgálják.

Maximum akkor lehet ebből probléma, ha a program megrendelője kéri a forráskódot, de a programozó nem adja ki. Ez esetben egy jogi per következményében elővehetik a programozót.

"Egyébként, a nem IT profilú cégek is simán kérnek forrást, mivel az számukra garancia a fejlesztés folytatásának lehetőségére akár az eredeti fejlesztőtől eltérő személy, vagy szervezet bevonásával."

De kis hazánkban - KKV-szinten legalábbis - általában nem szoktak kérni.

"Már az elnevezésekből kiderül, mondhatni világít, hogy melyik milyen célra, milyen ügyfélkörnek készült. "

Idézem a prog.hu cikkét, ami alátámasztja az általam is idézett EULA-t:

"Utóbbi az Express-től átveszi annak ingyenességét, ami ellenére nyílt forrású projektek mellett akár kereskedelmi alkalmazások előállítására is lehet majd használni. Az egyetlen korlátozás ezzel kapcsolatban, hogy erre kizárólag és csakis a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató kkv-k kapnak majd jogot, és náluk is csak maximum 5 ember használhatja majd az ingyenes Community változatot különböző szoftverek fejlesztésére. Minden egyéb esetben kötelező lesz áttérni a kereskedelmi kiadásokra, illetve akkor is, ha a cég éves árbevétele az 1 millió dollárt meghaladja."

[link]

vagy a HWSW is:

"A Visual Studio 2017 is több különböző kiadásban érkezik. Az alap, ingyenes kiadás a Visual Studio Community Edition, ez tartalmazza a fejlesztéshez feltétlenül szükséges elemeket. Fontos megkötés, hogy ezt vállalkozások csak 5 főig használhatják"

[link]