A programozók mérnököknek számítanak?

Így van, a mérnök arról ismerkszik meg, hogy egy komplex terméket elejétől a végéig meg tud tervezni, rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel, ill. képes megszerezni őket. Egy építészmérnök jóformán a semmiből felépít egy épületet, statikai tervezéstől kezdve, víz-gáz-fűtés-klíma rendszerrel, energetikai megvalósítással együtt, míg egy építéstechnikus nem tervez, vagy legalábbis nem akkora mértékben, hanem az egyéb kiegészítő feladatokat végzi el.

Egy gépészmérnök képes megtervezni egy CNC gépet, mechanikával-elektronikával-kenéssel-olajzással-hűtéssel együtt, és még a vezérlőszoftvert is elkészíti hozzá. Egy gépésztechnikus pedig, bár behatóan ismernie kell a gép felépítését, nem feltétlenül képes az alapoktól megtervezni azt, és nem is feltétlenül ért mondjuk a vezérlőprogram megírásához.

Ezen elv mentén, ha egy programozó képes önmaga az elvárásoknak megfelelően megtervezni és kivitelezni egy komplex szoftvert, megismerni az ahhoz szükséges részterületeket (pl. számlázóprogramhoz jogi ismeretek, repülőgépirányítási rendszerhez repülésismeretek, stb.), akkor bátran nevezhető mérnöknek.

Az a fajta programozó, aki egy-egy nyelv szintaktikáját képes megismerni és alkalmazni, de nincs igazán tisztában a fejlesztési módszerekkel, esetleg még az alapvető algoritmusokat sem ismeri, szerintem nem igen fog jó munkát végezni. Az ilyen nem mérnök, inkább csak kocaprogramozó :)

A programozó alapból még nem mérnök, bár mérnöki tevékenységet (is) folytathat. A szoftvermérnök pedig egy pozíció, amely részhalmaza a programozói pozícióknak. Könnyen lehet szoftvermérnök az is, akinek amúgy nincs mérnöki diplomája. Tehát ő leginkább egy olyan szakember, aki mérnöki tevékenységet folytat.

A mérnökséget a diploma befolyásolja.

pl. az ELTE-n végzett informatikusok nem mérnökök, a BME-n végzettek pedig azok.

Konklúzió: ebben a katyvaszban mindenki döntse el maga, kit tekint mérnköknek.

Én nem tartom magamat mérnöknek.

Amúgy valaki definiálja a mérnök fogalmát, aztán akkor esetleg pontosítok.

"És a tervezés után ki fogja kivitelezni, mi?

A többi szoftver-mérnők?"

Igen, jobbára hiszen a kivitelezés maga is mérnöki munka.

Egy-egy összetettebb algoritmus kidolgozása, implementálása és verifikálása adott esetben magas szintű matematikai, mérnöki képzettséget igényel. Van úgy, hogy még a mérnök is más mérnökök segítségét kéri. És ez nem is olyan ritka.

CW: A BME-n alapvetően mérnökinformatikusokat képeznek. Mi a különbség a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus között?

CH: Lényeges különbség van a kettő között: más az indíttatás, más a megközelítés, más a tálalás módja. Programtervező informatikusokat jellemzően a tudományegyetemeken képeznek, a háttér alapvetően matematikai. A Műegyetemen viszont mérnöki a megközelítés. Egy jó mérnökinformatikus nemcsak jó szoftveres, hanem rendszerelméleti és hardveres ismeretei is vannak, így egy teljes hardver-szoftver rendszer összerakására is képes.

CW: Ha egy mérnökinformatikus is járatos a hardverben, akkor mi a különbség a karról kikerülő villamosmérnökök és informatikusok között?

CH: Ha az a kérdés, hogy a villamosmérnök képes-e szoftveresként dolgozni, akkor a válasz egyértelmű igen. Az első évben mind a két szak ugyanazt tanulja programozásban. Ez önmagában felér legalább három 3 hónapos tanfolyammal. Az alapokat tehát a villamosmérnökök is megkapják, de emellett sokkal több fizikával, elektronikával, hardverrel kapcsolatos ismeretet szereznek. Az informatikusoknál több az absztrakt matematika, ők belemélyednek az algoritmuselméletbe, a szoftvertervezésbe. A villamosmérnök is lehet tehát szoftveres, de jellemzően alacsony szintű, hardverközeli programozási feladatokat lát el.