Ezeknek a Prog. Infó bsc-s tárgyaknak mi haszna van, átlag fejlesztő használja ezeket?
Szoftver fejlesztői munkában mi haszna van ezeknek?
Egy átlag fejesztő hol veszi hasznát, az ezen tárgyakon elsajátított tudásnak?
Szóval kinek mi a véleménye kellenek ezek egy programozónak?
Közelítő és szimbolikus számítások
Formális nyelvek
Bonyolultságelmélet
Sztochasztika
Kalkulus 1-2-3
Vektor analízis
Diszkrét matematika 1-2-3
Kérdés miértje, h egyik végzős prog.infós ismerősöm mondtam, h ezek a tárgyak a tanterv több mint 50%-a és ezekre annyit kellett készülni, h energiájának nagy része ezekre ment el.
Java-ból meg annyit tanultak, amit EPAM online kurzusnál az első 2 órában összefoglalnak.
Ezért érdekel, h mi értelme ezeknek a tárgyaknak, ha már ennyire nyomatják a suliba.
Nem mindegyik tárgynál világos mi a tematika (ez egyetemenként eltér). Amit tudok neked mondani: tök változó, ha valaki mondjuk fordítóprogramokkal fog foglalkozni, akkor aktívan használja majd a Formális nyelveket. Illetve van néhány, amelyiket közvetlen nem fogod használni, de a gondolkodásodat befolyásolja.
Egy egyetemi képzésnek nem az a célja, hogy profi Java programozó legyél, hanem hogy legyen egy erős alapod, amivel bármelyik nyelvet gyorsan és önállóan meg tudod tanulni.
Az egyetemnek nem célja az, hogy profi szoftverfejlesztőket tanítson ki a nagy multiknak - az a multik feladata :)
Főleg a gondolkodásodat csiszolják, illetve mindenből egy kevés alapot nyújtanak - aztán rajtad múlik, hogy mivel kezdesz el foglalkozni jobban. De például a Sztochasztika a gépi tanulásban elég nagy szerepet játszik, formálisnyelvek a fordítóprogramoknál eléggé fontos, kalkulusból az integrálást ezeregy helyen használják. Ezek mind olyan dolgok, amelyek egy jóval nagyobb dolognak a vékonyka kis alapja. (Itt a jóval nagyobb dolog alatt ne az EPAM-ot értsd).
De ha valakinek pl. egy EPAM szoftverfejlesztői munka már bőven elég. Nem tör többre.
Akkor ilyen szintű programozáshos mi haszna van?
Az ne egyetemre menjen.
Az egyetem az egy színvonalat képvisel, amihez hozzátartozik, hogy nem ad ki olyan diplomást, aki nem tudja profin a matematikát. Olyan ez, mint a kötelező irodalom középsuliban.
Közelítő és szimbolikus számítások - Nagyon is! A gépben az adatok vagy pontatlanok, vagy szimbolikusan vannak kezelve.
Formális nyelvek - Hibalehetőségek csökkentése
Bonyolultságelmélet - Nagyon is! Szerinted mindegy, hogy mennyi ideig fut egy program, vagy hogy hogy skálázódik?
Sztochasztika - A programok nem mindig determinisztikusak, néha be kell iktatni a véletlent, aminek jobb, ha érted a működését. Továbbá lehet, hogy valamit modellezned kell.
Kalkulus 1-2-3 - Belépő a sztochasztikához.
Vektor analízis - Grafikák készítése, transzformációk.
Diszkrét matematika 1-2-3 - Nem túl hasznos, de legalább szépen néz ki.
Alkalmazott matematikusként végeztem, és a programtervező informatikus Msc-t. Tudnál jegyzeteket küldeni?
Hát igen, ez különböztet meg egy egyetemet végzett programozót, egy autodidakta programozótól. Mindkettő tud jó állást szerezni, max kicsit másmilyet...
Nem tudom mennyire nyugtat meg én villamosmérnöknek tanulok és az első kivételével mindegyik van nálunk is. Aki iparban dolgozik az nagy valószínűséggel a sztochasztikát kell ismerje valamelyest meg a gazdaságtant, na meg némi szakmai alapot, de mindez lényegesen kevesebb, mint az egyetemen tanultak (nem kell pl integrálni meg hasonlók). Aki fejlesztő/kutató, azoknak általában a többi is kell.
Én már nagyon sokat felejtettem ezekből, pedig csak 3.-ad éves vagyok.
Persze, hogy használja.
Biztos meglep, de még hobbi projectek keretein belül is hasznosak, hát még professzionális környezetben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!