A hiányzó 22ezer programozót, egyetemen végzettekkel, h töltik fel, ha kb.2000 végeznek évente és a hiány egyre nő?

"Azért sok jó programozó, ment úgy egyetemre, h semmit se tudod és végzett ott úgy, h korrekten eltudott kezdeni dolgozni jó cégeknél."

Hogyne!

Aki egyetemről kikerül, az már dobható is a mélyvízbe, meg fogja állni a helyét (1-2 % kivétel lehet csak, de ilyen mindenhol van). Elvégre, gyakornoki időben a legtöbben már élesben fejlesztenek, fizetésért.

Amiket itt összehordanak, az hajmeresztő. Amit egyikük mondott, akit pascalból felmentettek, az büszke lehet az eredményeire, de az igazság az, hogy amiket sorolt, azok már egy elsőéves BME villamosmérnök hallgatótól elvárások, ráadásul ezen dolgok egyike sem egy épületes valami.

Az egyetem, vagy a főiskola nem óvoda, ott számonkérés van, tanulni kell, mert aki ellezserkedi, az kibukik. Az ott tanultak pedig hasznosak. Olyan szintre fejlesztenek fel, amiről az egyetemet belülről nem látottak soha az életbe nem jutnak el önerőből. Olyan komplex feladatok megoldására lesz képes az ember, amit korábban nem is hitt volna. Ráadásul sokkal gyorsabban ér el eredményeket mint az önképzőkörös amatőrök. Mert ők azok, nem egyebek.

Hányszor kell még téged kidobni innen, hogy végleg eltűnj? Csak érdeklődöm.

(Amúgy ne szálljatok vitába vele, a fő érvelési technikája az, hogy csuklóból azt mondja, hogy hazudsz, és neki van igaza, az anyád nevét jobban tudja nálad)

Prog1 okés, ProgAlap is fel van építve lépcsősen csak hulla unalmas rossz gyakvezzel. ProgAlap TG első házi az halál viszont. 2 hete odajársz és már írj egy snaket.

Túlvállaltam magam a félévre beadandók ügyében és nem úgy haladok ahogy szeretném. Az adatbalapú doksit megcsináltam, SQL kész hozzá, de nincs időm megcsinálni a PHP implementációját.

És majdnem minden műszaki egyetemen feleződik a nép. Sokan nem veszik elég komolyan, nem is tanulnak vagy nem tetszik ezért otthagyják.

A térképem úgy néz ki, mint a mintában a víz meg a sár mezőktől eltekintve. Nem volt időm olyan logikát kitalálni, ami specifikációnak megfelelően generálja ezeket.

Minden mezőnek típusa van, örököltetve a Map osztályból, a specifikációból vett tulajdonságokkal. GridPane-ben, szóval ez jó, csak olyan mint egy kép. Persze minden indításnál más, mivel véletlenszerűen generálja.

Nagyjából 1100 sor kód van mögötte, de maga a játék, hogy lehessen lőni meg lépkedni az hiányzik :/

Nem lettem kész teljesen és kicsit aggódok, hogy nem lesz meg a minimumpontszám. Egy játékot kellett írni, de olyat kaptam amit GUI nélkül kb. képtelenség megcsinálni. Egy teljes hetet beleöltem, napi ilyen 12 órákat, de ez sem volt elég.

Minden lehetőség megvan rá, hogy felkészülj és elvégezd. C nyelvben programozunk, továbbiakról nincs ismeretem, de elérhető a tanterv neten ha ráakarnál keresni, vannak speciális választható tárgyak, python is pl.. de Java is tuti sorra kerül, lesz assembly is.

Assembly nem csak nektek, hanem a mérnökösöknek is van, szerintem nyugodtan felveheted, persze ha progalap megvan, mert szerintem az nem árt. Érdemes tisztában lenni a gépi kódokkal, fordítók alapvető működésével.

Elvileg most végzek PTI Bsc-vel fél év csúszással (nem találtam megfelelő témavezetőt, így erre a félévre már csak a szakdolgozat 2 maradt). Már több mint egy éve dolgozok mint webfejlesztő, leginkább backend-en (php + pgsql) de a frontend sem idegen tőlem. Szakdolgozatom java-ban írtam, így abban is van valamennyi tapasztalatom. Ki szeretném magam próbálni mint Java fejlesztő is egy cégnél a későbbiekben, de a jelenlegi fő kérdés az hogy mivel járok jobban:

Maradok teljes munkaidőben dolgozni és mellette frissen tartom a Java tudásomat, vagy pedig ha elvégzem az Msc-t?

Nem szeretnélek elkeseríteni, de tudományegyetemen, így az SZTE-n is nagyon erősen matematika-orientált a képzés, rengeteg elméleti és gyakorlati matematikai tárgy van, ha pedig még mérnök informatikus szakra is mész, ehhez hozzájönnek az elektronikával, analóg és digitális technikával megspékelt tárgyak. A programozás alapja, meg mint tudjuk a matematika.

SZTE-n mindhárom szak első féléves tárgya a programozás alapjai, ahol az elején linux ismereteket adnak majd C-ben tanítanak programozni, szóval mindenképp azzal kezdj. Késöbb jön majd a JAVA utána a C++ de közbe beköszön a MySQL is PHP... stb. Mindenképp C-vel kezdj.

Szeretnék matematika felé menni, ahol az algoritmizálás meg ilyenek vannak. Melyiket lenne érdemes választani, a prog info bsc-t vagy valami matek szakot? A prog info Bsc-vel az a baj, hogy inkább a programozást tanítja amire már nincs szükségem. Viszont szeretnék komplexebb problémákkal foglalkozni és hatékony algoritmusokat írni. Most egy cégnél dolgozok mint DevOps, Backend Engineer. Viszont egyre inkább állunk át az olyan alkalmazásokra amik tanulnak és ezekhez az algoritmusokhoz nincs meg a kellő matematikai hátterem. Mit ajánlotok?

Mesterséges intelligencia II.

1. Fuzzy operátorok és alkalmazásaik (irányítás, klaszterezés).

2. Genetikus algoritmusok és alkalmazásaik.

Algoritmusok és adatszerkezetek I., II.

4. Gráf algoritmusok (mélységi és széltében keresés, erősen összefüggő komponensek, minimális feszítőfák, legrövidebb utak).

5. Probléma megoldási módszerek (dinamikus programozás, mohó stratégia).

Programozás I., II.

19. Objektum orientált paradigma és annak megvalósítása a JAVA és C++ nyelvekben. Absztrakt adattípus, osztály, információ elrejtés, öröklődés és polimorfizmus.

20. Objektumok életciklusa, létrehozás, inicializálás, másolás, megszüntetés. Statikus adattagok és metódusok. Operáció és operátor overloading a JAVA és C++ nyelvekben. Kivételkezelés.

21. Java és C++ programok fordítása és futtatása. Absztrakt-, interfész- és generikus osztályok, virtuális eljárások. Template-ek és az STL.

Fejlett programozás I, II.

22. Generikus programozás, sablonok, kifejezés sablonok, metaprogramozás.

23. Standard Template Library megvalósítása és használata: adatfolyamok, manipulátorok, generikus algoritmusok, predikátumok, függvény objektumok, generikus konténerek és iterátorok.

Számítógép hálózatok

25. Számítógép-hálózati architektúrák, szabványosítók (ISO/OSI, Internet, ITU, IEEE).

26. Kiemelt fontosságú kommunikációs protokollok (PPP, Ethernet, IP, TCP, HTTP, RSA).

Képfeldolgozás I. / Digitális képfeldolgozás

27. Simítás/szűrés képtérben (átlagoló szűrők, Gauss simítás és mediánszűrés); élek detektálása (gradiens-operátorokkal és Marr-Hildreth módszerrel).

28. Alakreprezentáció, határ- és régió-alapú alakleíró jellemzők, Fourier leírás.

Rendszerfejlesztés I., II. / Rendszerfejlesztés

34. Szoftverfejlesztési folyamat és elemei; a folyamat különböző modelljei. Projektmenedzsment.

35. Szoftvermérés, metrikák; minőségbiztosítás, verifikáció és validáció. Szoftverevolúció, újratervezés, visszatervezés.