A programozásban mi szabja meg hogy mit kell beírni?

"var

password: key

begin

read(*password*)

write(*password to notepad*)

save(*notepad to C\minden\újmappa*)

end

ez az akar lenni hogy a változó a password azaz jelszó

ezt ő olvassa be írja ki a note padba és a notepadot mentse le a c\minden\újmappába"

Előbb tanulj meg egy programnyelvet, azután programozz le ilyeneket!

Ha jól látom, valami Pascal-os vonások fedezhetőek fel ebben, akkor kezdd el tanulni azt, és pár hét, hónap után sikerülhet egy ilyen programot írnod, mint amit leírtál, de addig csak egyszerűbb példaprogramokat írj, amit például a weblap ajánl, ahonnan tanulod.

Tessék néhány magyar nyelvű oldal:

[link]

"Igazság szerint a számítógép nem binárisan működik, hanem legalább 256-os számrendszerben, de inkább 65536 vagy 4294967296-osban, mivel 1-2-4 byte-t egyszerre kezel, nem bitenként. "

Ekkora hülyeséget régen hallottam. Ezek szerint pl.: az "1920" se egy négy jegyű tízes számrendszerbeli szám, hanem egy 1(?) jegyű 10000-es számrendszerbeli szám? Bravo, briliáns logika.

No de mi a valóság?

1 bájt az 8 bit, azaz egy nyolc számjegyű kettes számrendszerbeli szám. Összesen 256 különböző 8 számjegyű kettes számrendszerbeli szám létezik.

Szóval igen, a számítógépek sajnos kettes számrendszert használnak. Nem véletlenül...

De ha gondolod, megvalósíthatod az álmodat, és létrehozhatsz egy masinát, amely 4294967296 különböző jelszintet használ és jól alkalmazza rájuk a boole algebra alapműveleteit. Engem biztos érdekelne.

"A számítógép EGYBEN látja a byte-t/wordöt/stb, tehát neki az EGY "számjegy"."

A másik okosságot később olvastam. Szép teória, és azt is megmutatja, mennyire nem tudod, hogyan is működik a számítógép.

Sok sikert!

Én mondjuk C-ben kezdtem el programozni. Igaz nagyon hasonló a kettő, de a C sok helyen visszaköszön, a pascal meg szinte sehol.

Látom nagyon szakértő vagy, az ilyenekkel nem érdemes vitatkozni, mert úgyis jobban tudják... de ha szerinted bitenként nézi, akkor neked jó, remélem sosem rengetik meg az igazságok a kis világodat.

Uccsónak meg igaza van, C hasznosabb, de sokkal kezdőbarátabb ha mondjuk a C*-al kezdesz, ahol * # vagy ++.

Hozzáteszem még, mert lehet nem érti meg: az 1970-ről nem tudjuk, hanyas számrendszer, mert nincs kontextusa, így alapértelmezésben tizest használunk. 10.000-es számrendszer hogy nézne ki? Vagy kitalálunk 10.000 szimbólumot, vagy valami más számrendszerrel jelöljük a számjegyeit. Például a 2.12 jelentheti a 20012-t, lásd helyiértékes számábrázolás, 2*10000 + 12*1.

A számítógép egyben veszi a bájtokat, nem tud 7 vagy 9 bitet kezelni, TEHÁT a legkisebb egység amiben gondolkodni tud az a 256.

Hej, attól, hogy 8 bitet kezel egyszerre, az még kettes számrendszer marad.

A kettes számrendszer szabályaival ad össze, bitenként alkalmazza rá a bool algebra alapműveleteit, stb. Soros átvitelnél is bitenként küldi el az adatot. Hibajavító kódolásnál is a biteket nézi. (pl.: paritásnál a bitek összegét). Egy monokróm LCD kijelzőnél is egy bit egy képpont. Egy akármilyen IC engedélyező lába is (ha egy van neki) egy bitet néz. Bizonyos RAID technológiáknál is bitenként osztja szét az adatot a lemezek között...

Szerintem még sorolhatnám.

A 8 bites byte se kőbe vésett szabály.

"A byte egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata. Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja."

Ha én az államvizsgán olyat szólnék, hogy a számítógép nem kettes számrendszert használ, hanem 256-ost, akkor egyszerre sírnának, nevetnének és jól megvernének. XD

De nyitott vagyok az új dolgokra, ajánlj nekem egy olyan szakkönyvet, amelyben a 256-os számrendszerre alapuló számítógépeket mutatják be, vagy legalábbis benne van a "Napjaink számítógépei NEM kettes számrendszert használnak." mondat.

Cserébe én is ajánlok egy könyvet a kettes számrendszeres teóriával.

[link]

Nagyon jó kis könyv, bár egy kicsit fura humora van az öregnek. :D

Mellesleg tudod-e mi a 2. Neumann elv?

(Igen, tudom, hogy 3. manapság nem igaz, csak a mikrovezérlőknél.)