Melyik programozási nyelvet kezdjem el tanulni?

"Már bocs, de egy LED szerintem nem programozható"

Nem írta, hogy egy LED programozható volna.

"Nagyon szépek ezek az elméletek, hogy C-ben programozzunk. "

Ez nem elmélet, hanem gyakorlat. ASM-re lehetséges, hogy szüksége lesz, de megvan rá az esély, hogy mégsem, ugyanis legkorábban 5 év múlva lesz belőle mérnök és nem ,hogy 5 év múlva, de már most az a trend, hogy C-ben kell fejleszteni, mert

1. az ASM-re nincs idő.

2. a kontrollerek elég bikák ahhoz, hogy ne kelljen ASM-ben vergődni, kódot hegyezni.

3. Az elvárások komplexebbek annál, hogy ASM-ben belátható időn belül el lehessen végezni a munkát.

"Lehet, hogy ezt (C) tanítják az egyetemen, de a hétköznapi életben nagyon-nagyon ritkán fogod használni."

Hát ez sem igaz. A gyártó első dolga, hogy a procijához megírja a C fordítót, sőt, jellemzően komplett környezetet kínál.

Ha mégsem, akkor ott a gcc cross-compilere, amivel dolgozhat, jellemzően ARM-ra, de másra, akár c51-es architektúrára, vagy egy nyomorult PIC-re is.

"mert én még nem láttam olyan procit ami objektum orientált lenne. "

Olyat nem is fogsz. A procinak nem ez a dolga. Ez a programnyelv dolga.

"Még olyan proci is alig-alig van, ami normálisan támogatná a függvény hívást"

Ennél a pontnál kezdtem el kételkedni.

A jump utasítás akkor szerinted mire való, ha nem függvényhívásra?

"Nagyon szép szöveg, hogy egy programban nem lehet "GO TO, vagy JUMP" utasítás, de a lefordított binárisban tuti találsz. "

Goto nem lehet, mert akkor a progi strukturálisan rossz, de jmp miért is ne lehetne? :o)

"Ezek után lesz a "hello world" program lefordítva, linkelve, futtatásra készen 3-500 kByte vagy mégtöbb."

Ja, ha egy hülye írja és belinkeli az összes oda nem kellő szutykot (úgy, hogy nem is tudja mit csinál), akkor igen. Ha meg egy hozzáértő, akkor a C-s hello world progi bőven megáll 500 byte alatt.

Lécci mutass egy (elterjedt, referenciákkal rendelkező) PLC-t amit C-ben lehet programozni? Azért az ipari programozás (és a gyakorlat) nem az, hogy PIC-ekből meg procikból összerakunk valamit, hanem veszünk valamit ami készen van. És a világ ahogy én látom ebbe az irányba megy. És számtalan heylen elvárás a PLC-knél a rendkívüli megbízhatóság, és az nem a rasberry szintje. Miért nem látok egyetlen minőségi automatikában sem rasberryt? Miért látok szinte mindenhol PLC-ket (pl. S7, Omron, Zelio, Koyo, ABB és társai) de ide vehetem a KNX-et is, és ezek közül egyedül az S7-hez van valamennyire működő (de inkább nem működő) C fordító.

És ez a hazai képzés nagy hátránya, hogy nem azt tanítja meg, hogy hogyan kell kész valamikből összerakni egy működő dolgot, hanem a kályhától kezdve rakj össze valamit, vedd meg a PIC-et programozd fel C-ben, tegyél mellé egy talicska tranzisztort, programozd fel a kijelzőt stb. Majd fejleszd (inkább tákold) 1-2 évig mire az tényleg elindul... Ez helyett a való élet az, hogy bemegyek a boltba veszek egy valamilyen PLC-t és azt teszed be. Mert arra van idő. És azt marhára nem fogod tudni C-ben programozni. Továbbra is közelebb van még a létradiagrammban gondolkodás az assemblyhez mint a C-hez.

Nézd, egy villamosmérnök feladata nem a PLC programozás, hanem adott feladat elvégzése, legyen szó bármiről a szakterületén. Ehhez az eszközkészlet nem áll meg a PLC-nél, mivel van mellette PLD, PGA, ezer féle kontroller, TTL arzenál, processzorok, anyám tyúkja, minden.

Az adott feladathoz választ eszközt magának, vagy választja ki azt más. Az meg hadd legyen már természetes, hogy ahol például teljesítmény tranzisztor kell, mondjuk egy PWM meghajtásához, hát oda azt tesz, mert hát, ez a dolga, ezért villamosmérnök. Nincs minden készen a boltban. Amikről egyébként beszélsz, a kész cuccok, hát azokat is meg kellett valakiknek csinálni és azok is villamosmérnökök voltak, nem harangöntők, vagy kazánkovácsok.

A pic ipari környezetben elég jól megállja a helyét, hadd ne soroljam hány helyen nyer alkalmazást. A raspi a tervezési hiányosságai miatt már nem annyira, de nem is arra találták ki. A raspi egy deklaráltan amatőr cucc.

Az általam preferált arduino sem való igazán ipari célokra, de a technológiával ismerkedni több mint tökéletes.

Azt meg észre kell venni, hogy ma már a kontrollerek tudása nem áll meg 3-4 bit billegtetésénél, hiszen pl. az orrom előtt heverő nucleo board processzora olyan erős, hogy egy pentium egyest simán lerugdal az asztalról.

A firmware pedig, amit bele lehet égetni, fél megabyte lehet ebben a tipusban (persze van 2 MB-os is), szóval ezt asm kóddal teletömni nem egy fél hétvégés kirándulás, tehát nyilvánvalóan kell egy mid-level nyelv a felprogramozásához, ez pedig, jobb híján a C.

Persze van uPAscal is, akinek van rá pénze és hozzá kedve.

Ez meg lemaradt:

Call/Ret

C nyelvet ajánlom, szinte ezt használják mindenhol (kivéve a PLC-sek :).

Kezdésnek ezt javaslom:

https://www.youtube.com/watch?v=9XMkMGQsouU&list=WL&index=30

Ha hardver kell akkor az arduino szerintem felejtős. Játszani jó, de ott inkább végfelhasználó vagy, mint fejlesztő.

Válassz valamelyik ST Discovery vagy ST Nucleo közül, és hozzá pl. Keil IDE.

Kb. 5000Ft-ból megvan a teljes kezdő felszerelés.

(Aztán persze a gatyád rámegy erre a hobbira, de mikor munkába állsz rövid idő alatt visszahozza.)

Elektronikai fórum: [link]

Keresd az ARM topikot.

"Már bocs, de egy LED szerintem nem programozható"Van programozható LED is!

"egy programban nem lehet "GO TO, vagy JUMP" utasítás"

C-ben is van GOTO!

"de ott inkább végfelhasználó vagy, mint fejlesztő."

Mert az ST micro cuccainál micsoda, ha nem végfelhasználó is egyben? :o)

Rögtön ARM cuccal kezdeni elég nagy szivacs egy 9.-esnek. Egy életre elmehet a kedve az egésztől, arduino-val meg játsszva tanul és olyan nincs, hogy ne legyen sikerélménye. Tutorial, oktatóanyag meg hegyekben, akár magyarul is.

"Aztán persze a gatyád rámegy erre a hobbira,"

Ma már nem.

Amikor egy arduino nano 1200-ért, egy RTC modul 500-ért, egy gagyibb RF adó-vevő 300-ért, egy ST discovery 2500-ért, egy nucleo board 3200-ért, WiFi modul 1200-ért, egy-egy szenzor 300-2000 Ft-ért, kijelző 1000-ért is beszerezhető, én nem mondanám, hogy ez költséges hobbi lenne.

"C-ben is van GOTO!"

Van, de minek?

"Rögtön ARM cuccal kezdeni elég nagy szivacs"

Az arduino egy zsákutca. Eléggé korlátozott mindenben, nincs debug és az ott megtanultak vagy fejlesztések nem vihetők tovább. Szerintem ez az igazi nagy szivacs.

ARM fejlesztő kit-en megtanultak egy az egyben átültethető valódi termékbe.

Akkor már inkább magában az AVR-ekkel foglalkozzon mint az arduino-val.

"Egy életre elmehet a kedve az egésztől, arduino-val meg játsszva tanul és olyan nincs, hogy ne legyen sikerélménye."

Akinek instant sikerélményre van szüksége és nem elég kitartó az ne is menjen fejlesztőnek, mert nagy csalódás lesz és nem fogja szeretni a munkáját.

"Ma már nem (megy rá a gatyád)"

(használt piaci árakat írok...)

Első forrasztóállomásod 10.000, második 40.000, harmadik ???.

Első multimétered 10.000, második 45.000, harmadik ???.

Első labortápod 15.000, második 40.000, harmadik ???.

Első oszcilloszkópod 80.000, második 200.000, harmadik ???.

Első funkciógenerátorod 30.000, második 60.000, harmadik ???.

És idővel nem árt még néhány dolog...

Mikroszkóp, meleg levegős páka, csipeszpáka, vákuum páka, frekvenciamérő, mindenféle mérőkábelek, stb.

"Van, de minek? (GOTO)"

Pl. egymásba ágyazott for ciklusokból kiugrani.

"ARM fejlesztő kit-en megtanultak egy az egyben átültethető valódi termékbe."

Bocs, de az arduino due ARM cortex M3 procival szerelt.

"Akkor már inkább magában az AVR-ekkel foglalkozzon mint az arduino-val."

Az arduino család minden tagja AVR-eket tartalmaz, kivéve az egy ARM procisat.

"Akinek instant sikerélményre van szüksége és nem elég kitartó az ne is menjen fejlesztőnek, mert nagy csalódás lesz és nem fogja szeretni a munkáját."

A kezdőnek van instant sikerekre szüksége, mert még senki nem lett profi úgy, hogy ne lett volna része sikerélményben. Ez motiválja ugyanis, hogy fejlődjön, nem a vég nélküli szerencsétlenkedés.

Függvénygenerátort tud majd építeni olcsóbban, a szkópja, hacsak nem Ő épti, belekerül vagy 40-50 rugójába (ha egyáltalán szüksége lesz rá), multimétert, pákát olyat vesz, amilyet akar. A kezdő körökhöz jó lesz neki három rugós páka is, de hőfokszabályozósat is vehet 5.5 rugóért, multimétert meg vehet ezerötszázért is, kezdőnek tökéletes.

"És idővel nem árt még néhány dolog...

Mikroszkóp, meleg levegős páka, csipeszpáka, vákuum páka, frekvenciamérő, mindenféle mérőkábelek, stb."

Ezt majd a cég biztosítja, ahol dolgozni fog, meg a BME, Kandó, Óbudai, amíg tanul.

TEKTRONIX 7603

100 Mhz, 4 sugár, 2 időalap, nagy képernyő (10 x 12,5 cm)

Ára: 45.000 - 88.000 Ft az adott készülék állapotától függően.

És ez URBÁN, aki nem szégyellős egy kicsit sem, ha árakról van szó.