Mesterseges intelligenciarol szolo konyvek?

Összefoglalom én neked egy példán keresztül.

Az egész történet azzal kezdődik, hogy adva van egy probléma, amit meg akarunk oldani. Például van három korsód, egy 5l-es, egy 3l-es és egy 2l-es. Kezdetben az 5l-es tele van. Mérj ki 4 litert. Ezt a problémát meg kell valahogy etetni a géppel.

Az egész azzal kezdődik, hogy átgondoljuk, hogy a problémának milyen jellemzői vannak, és ezeket ellátjuk valamilyen névvel.

- Hány liter van az 5l-es korsóban? Lehet 0, 1, 2, 3, 4, 5

h5 = {0, 1, 2, 3, 4, 5}

- Hány liter van a 3l-es korsóban? Lehet 0, 1, 2, 3

h3 = {0, 1, 2, 3}

- Hány liter van a 2l-es korsóban? Lehet 0, 1, 2

h2 = {0, 1, 2}

Ahhoz, hogy az összes létező kombinációt megkapjuk, vennünk kell a h5, h3 és h2 halmazok Descartes-szorzatát.

H = h5 X h3 X h2

Ez eddig nagyon jó, de ez tartalmaz "lehetetlen" állapotokat is, pl. mindhárom korsó tele van. Éppen ezért szűrnünk kell, hogy megkapjuk a tényleges állapotokat.

A = {(a, b, c) e H | a + b + c = 5}

e = eleme

A szűrést végző feltételt kényszerfeltételnek nevezzük.

Ezt követően meg kell határoznunk, hogy a probléma legelején milyen állapottal találjuk szemben magunkat. Ez lesz a kezdőállapot. Ezt általában konkrétan ismerjük:

kezdő = (5, 0, 0) e A

Ezután megadjuk, hogy mely állapotokat kell elérnünk ahhoz, hogy a feladatunk teljesítve legyen. Kevés az az eset, amikor konkrétan ismerjük az állapotot, leggyakrabban csak feltételt tudunk rá megadni. Ez lesz a célállapotok halmaza.

C = {(a, b, c) e A | a = 4}

Már csak annyi van hátra, hogy legyen valamink, amivel az egyik állapotból a másikba tudunk jutni. Ezek lesznek azok a cselekvések, amelyeket a feladat megoldása során elvégezhetünk. Ezeket nevezzük operátoroknak.

O(x, y) jelölje az "a" korsóban lévő folyadék átöntését a "b" korsóba. x, y = 1, 2, 3

Kezdjük azzal, hogy ezt mikor tudjuk megcsinálni? Ha az "a" korsó nem üres, és a "b" korsó nincs tele. Ezt például felvehetjük a

dom(O(x, y))

függvényként. Ezt most nem írnám le, mert nem fog az agyam már.

Végül leírod magát az operátort is.

Az összes megoldáskeresőnek egy így leírt problémát kell megadni. Ezt hívják állapottér-reprezentációnak. Az algoritmusok ezen információk alapján fognak utat keresni a kezdőtől a célállapotig.

[link]

Hát azért egy kommentben leírni az MI-t elég bátor dolog. Valójában ez egy nagyon tág és bonyolult témakör.

Itt találsz 2 online könyvet, az egyiket a mesterséges intelligenciáról, a másikat a neuron hálókról (ami talán az egyik legfontosabb része az MI-nek):

[link]

Ez nagyjából lefedi a mai MI alapszintű ismereteinket, de a téma nyitott és elég újszerű dolog ami évről évre sokat fejlőik.