Szerintetek folytassam vagy adjam fel?

Hú, egy-kettő elég királyul néz ki :)

Nem Qt -zom, de a gyanúm szerint megoldható.

Persze, ez azért nem feltétlenül az egyszerű kategória, de legalábbis grafikázni kell hozzá, az rajzolgatás meg mindig szopó; szóval az aztán tényleg ne keserítsen el. Nyilván Qt alatt is ugyanúgy megvannak a firkálós metódusok, mint máshol.

Ez talán segít a "hogyan legyen custom ablakunk" kérdésen:

[link]

Nem túl szép kód, de hát ez van. Plusz GUI kód, ami meg általában elég jujuj, de alapvetően érthetőnek tűnik.

A GUI -zásnak már önmagában is vannak olyan kis szabályocskái, amik jól bele[insert_phrase_here]nak az ember levesébe, például az, hogy a logikai kódot a UI kódtól elkülönített threadbe kell tenni és a kalkulációk eredményeit aszinkron módon visszakommunikálni. Persze, a threadek bevonásával máris ott jársz, hogy ha egy picit figyelmetlen vagy, már el is szabadult a pokol és nem is valami egyszerű kideríteni, miért viselkedik furcsán a progi.

Nem feltétlenül lesz programozó abból, akinek egy bizonyos területen való munkája miatt sokat kell programoznia.

Vegyük például a villamosmérnök hallgatókat:

-Kapásból c nyelvel kezdenek, majd c++-al fokozzák az élvezeteket.

-vegyészmérnököknek: visual basic for application-t nem árt ha tudják

-vegyészek -||- ,vagy egy egyéb programnyelv ismerete

fizikusok: erről tudok érdemben nyilatkozni:

programozás több helyen is előjön tanulmányaik során:

-az egyik az, hogy BASH-ban nem árt ha tudnak programokat írni, de ez még nem "igazi" programozás. lehet leoltani érte, de nem tekintem valódi programnyelvnek azt, amikor programokat hívunk meg megfelelő argumentumokkal,( bár lehet annak tekinteni félre ne értsen, mert a függvények ugyanezt tudják)

-később egy speciális programnyelv az octave-al kell mátrix műveleteket meg egyéb "kellemes" dolgokat írogatni fizika numerikus módszerei nevű tárgyra pl.

-aztán számítógépes szimulációkat kell írogatni c, vagy c++, esetleg lehet java-ban is írni. Nagyon szívatos tárgy,bár el lehet végezni nem lehetetlen. ( persze ez már szakirányos tárgy).

Szal programozni tudni valamiben nem árt mert jó megtanulni.

Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy QT-ben kéne kezdeni. Jobb lenne sima c++-ban, vagy pythonban konzolos-os alkalmazásokat írni, mert ezek a primitív feladatok nem igazán külöbözhetnek más nyelven megírt feladatokról( bizonyára így lehet Qt-ben nem programoztam még), de aki nem tud primszámot generálni, vagy barátságos számpárokat,legnagyobb közös osztót meghatározni az még ne akarjon sokmindent a Qt-ből. Előbb legyen meg az, hogy tudj írni ilyen "primitiV" programokat, amik kezdőknek néha feladhatják a leckét, ne pedig valami komoly programot. Ezek alapalgoritmusok. Erre grafikát lehet tenni akár QT-ben, vagy GTK+, vagy egyéb grafikus alrendszerrel, és ha lennének alapismereteid, akkor nem tetted volna fel a kérdést, hogy lehet-e QT-ben ilyen formot csinálni.

Elég tetszetősek a formok, de leírták, hogy a QT támogatja a css nyelv használatát.

Na már most css-ben azt csinálsz amit akarsz, hisz az utolsó árnyékot is be tudod állítani.

Persze lehet úgy haladni, hogy előbb megcsinálod a standard algoritmus console-ban, majd csinálsz rá egy formot, valamilyen segítő programmal, ezzel máris megvan a kompromisszum, hiszen tanulsz is programozni, és olyat is csinálsz amilyen szeretnél.

Sajnos nagyon sok kezdő programozó szeretne kapásból játékot/ hiperszuperintelligens programot írni, de előbb jó lenne primeket tudni számolni. Aztán ha tud mindenféle primitiv programot csinálni, tud rendezni tömböt, vagy egyéb adatszerkezetet, ismeri mi az struktúra, mi az objektum, mi az öröklődés, mik a konstruktorok, mik a destrukturok, akkor sokfélét össze lehet dobni amihez kedve van az embernek.

Figy én egyszer visual basic 2008-ban összedobtam egy sakkprogramot. Kiraktam egy formot, aztán kiraktam 64 db buttont. Minden másodikat feketére szineztem( pontosabban előbb még szürkére), majd megszámoztam őket. Mire rájöttem, hogy lehet programkódból kirakni elemeket, nem pedig külön-külön 64 db formot kirakni, addig el sem kezdtem. Gogglie-ztam egy kicsit és végül megtaláltam. A számozás kiíratása saját ötlet volt, mert végül hasznosnak mutakozott.

Csináltam eljárást a parasztnak, hogy hogyan kell lépnie, szimpla elemi algoritmus volt( ilyen kis szar, ahogy te nevezted), azt kellett megvizsgáljam, hogy a tomb[i] eleme meg az attól egy illetve 2 elemmel arréb lévő button-on van-e valamilyen bábú. Sima elemi algoritmus volt. Aztán végigcsináltam ugyanezt a többi bábúra. Akkor még nem jutott eszembe, hogy csinálhattam volna erre egy osztályt is ,de csak eljárásokat írtam, amik mindig ellenöriztek mindent(case szerkezetekkel). Akkor átszinteztem a bábút, ha kattintottam valamilyek elemre a bábú lehetséges lépéseit) Végül eltüntettem a számokat, és a szöveges buttonra kiraktam a bábúk képeit. Megvolt egy sima sakkozásra alkalmas program. Nehéz volt, emlékeim szerintjó 2 hét volt mire végeztem vele. Végül csináltam egy olyan ellenfelet, ami a szabályoknak megfeleően véletlenszerűen lépegetett véletlenszerűen, és mentegette egy fájlba az ellenfél reakcióit, majd később egy másik mecsnél megnézte, hogy van-e az ebben a fájlban egy ilyen eset és az pozitívabb-e mint a random lépés, Persze nem volt túl hatékony, de 30 játék után volt, hogy a gép nyert igaz egyszer, és nem vagyok túl jó sakkozó.

Szóval nem volt túl hatékony az algoritmusom( mivel nem ismertem a heuresztika fogalmát, amivel tudtam volna jobb közelítést csinálni arra, hogy jobb-e a random a mentettnél). Ehhez megint sima keresést kellett végeznem egy fájlból beolvasott tömbben. Ez is ilyen primtiv szar pársoros hülyeség volt.

Tehát egy nagyobb program( bár biztos vannak nálam sokkal jobban hozzáértők): sok ilyen kis pársoros szarokból( amit én függvénynek/metódusnak hívnék) épül fel. Ha ezt nem tudod kívárni, mig ezt nem érted meg, akkor hanyagold a programozást, és az általam említett szakokat/hasonló egyéb programozásból álló szakmákat is.