Hogyan kezdjek neki?

"ezt csináltam főiskolán"

Jah, ott meg is lehet, azért egy egyetemen általában a 2-eshez sem árt tanulni.

"Nem tudom, ki járt rosszabbul :)"

- Nem tudtam, hogy ma már szégyen tanulni...

"Jah, ott meg is lehet, azért egy egyetemen általában a 2-eshez sem árt tanulni."

"- Nem tudtam, hogy ma már szégyen tanulni..."

Szövegértési nehézségek ellen tudom ajánlani az általános iskolát, állítólag hasznos az ilyesmire.

Szóval, hogy világos legyen:

NEM azt mondtam, hogy nem tanultam semmit. Eleget ahhoz, hogy átmenjek a vizsgákon, gyakorlatiasabb tárgyakból többet, mert az érdekelt.

NEM mondtam, hogy szégyen tanulni, de szerintem a felsőoktatás NEM elsősorban arról szól, hogy az ember tanuljon(a szakmát igazán csak munkában tanulja meg úgyis), hanem hogy jól érezze magát.

Viszont az tényleg szégyen, ha valaki úgy diplomázik le egy egyetemen/főiskolán, hogy egyszer sem bulizott egy jót, és nem fektetett meg pár nőt, mert állandóan a kib-szott könyveket bújta.

Szövegértési nehézséged neked van, de ez még a legkisebb gond.

Nem az a baj, hogy Te mennyit tanultál (bár sosem értettem, honnan van a hallgatóknak ennyire magabiztos tájékozottsága arról, mi a hasznos és nem hasznos tantárgy), vagy hogy Te mennyit buliztál és dugtál. Az igazi gond, hogy kigúnyolsz olyan embereket, akik nem osztják a nézetedet.

Számomra például a felsőoktatás lehetőséget ad arra, hogy hódoljak annak a szakterületnek, amit szeretek. Bulizni nem fogok, mert sosem szerettem őket, és dugni sem fogok másfelé többéves kapcsolatom mellett.

És sosem fogok szégyellni, ha tízszer annyit tanulok egy tárgyra, mint más ugyanazért a jegyért, mert nem egyszer derült ki, hogy még ha egy tanrágy nem is kapcsolódik szorosan a szakmámhoz, elmélyedés után rájöttem, hogyan tudnám hasznosítani azokat az ismereteket.